„Ikerkutatás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Pallerti átnevezte a(z) Szerkesztő:Efpe71/piszkozat 3 (ikerkutatás) lapot Ikerkutatás lapra az átirányítást felülírva, átirányítás nélkül
Efpe71 (vitalap | szerkesztései)
13. sor:
 
== Genetikai hatás, közös és egyedi környezeti hatás ==
A kutatásokból nyert korrelációs mutatók alapján a kutatók következtetni tudnak arra, hogy egy adott vonás - pl. testsúly, IQ, stb. - adott populáción belüli változatossága milyen mértékben tulajdonítható az [[Öröklés-környezet vita|öröklés, ill. a környezet]] hatásának. A környezet hatását célszerű további két alcsoportra osztani: közös ("shared") és egyedi ("non-shared") környezeti hatásra. ''Közös környezeti hatásnak'' tekintjük mindazon környezeti tényezőket, ami a családtagok számára azonos, ill. hasonlóságokat okoz a családban nevelkedő testvérek számára. Ilyen pl. a szülők anyagi helyzete, a szülők közötti konfliktusok, vagy a szülők nevelési stílusa. <ref>http://www.psychology-lexicon.com/cms/glossary/glossary-s/1448-shared-environment.html</ref> Ezzel szemben ''egyedi környezeti hatásnak'' tekintjük mindazon tényezők hatásait, melyek az azonos háztartásban nevelkedő testvérek között különbségeket okoznak.<ref>http://www.psychology-lexicon.com/cms/glossary/glossary-n/1445-non-shared-environment.html</ref> Pl. valamely testvér betegsége, a testvérek (eltérő) baráti köre stb.
 
A modern ikervizsgálatok legfontosabb eredményei:
22. sor:
 
Az öröklődésre vonatkozó statisztikák mindig valamely vonásnak csak az adott populációhoz tartozó személyek közötti változatosságára vonatkozik, arra ad magyarázatot. Például csak mert a személyiség öröklődési indexe 0,6 , helytelen volna arra a következtetésre jutni, hogy valamely egyén a személyiségének 60%-át kapja a szüleitől és 40%-át pedig a környezetének köszönheti. Hogy ezt megértsük, képzeljük el, hogy a föld minden lakosa ugyanazon személy genetikai klónja! Ebben az esetben az öröklődési index minden vonás esetében nulla lenne (azaz a klón-emberiség tagjai között tapasztalható bármilyen különbség csak a környezet hatása lehetne). Másik példa: "a legtöbb ember 10 ujjal születik. Azok, akiknek kevesebb van általában balesetben vesztették el egy, vagy több ujjukat (környezeti hatás). A kéz ujjainak számaira vetített öröklődési mutató tehát közel van a nullához. Mégis abszurd lenne úgy érvelni, hogy a környezet az oka, hogy 10 ujjunk van. Valójában 10 ujjunk van, mert genetikailag erre vagyunk programozva. Az ujjak számában mutatott változatosság, amit a környezet determinál. A tény, hogy 10 ujjunk van genetikailag meghatározott."<ref>Ridley (2003), 84.o.</ref>
 
 
== Jegyzetek ==