„Pinjin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
* A '''''z''''' a magyarban ''c''-ként ismert hangot jelöli, a '''''c''''' ennek hehezetes változatát, a '''''s''''' pedig a magyar ''sz''-nek felel meg.
*:Az utóbbi 4 + 3 mássalhangzó sajátossága, hogy az utánuk írott '''''i''''' betű (az orosz ''jerü''-höz némiképp hasonlóan, vö. [ɨ] vagy [ɯ]) hátul ejtett ''ö''-szerűen hangzik (tehát '''''zhi, chi, shi, ri''''' kiejtése kb. ''csö, cs<sup>h</sup>ö, sö, zsö,'' a '''''zi, ci, si''''' pedig kb. ''cö, c<sup>h</sup>ö, szö'').
*A szótag kezdetén álló '''''w''''' és '''''y''''' a mássalhangzós szótagkezdet hiányát jelöli; a szótagvéget e két betű után némileg eltérően írjuk. A '''''weng, wen, wei''''' szótagok rendre a mássalhangzó után álló '''''ong, un, ui''''' szótagvégeknek felelnek meg, és ejtésük kb. ''(u)ong, [u]ön, [u]éj'' ([u] a w-től függően), a '''''you''''' szótagvége pedig egyéb mássalhangzó után '''''iu'''''-ként jelenik meg, ejtése pedig: ''iou.'' Például: '''''rong, cun, hui''''' (ejtve: ''zsong, c<sup>h</sup>uön, huéj),'' ill. '''''liu''''' (ejtve: ''liou'').
* A szótag végén egymagában álló '''''e''''' betű ''ö''-szerűen hangzik (svá), pl. '''''ne''''' ejtése kb. ''nö.'' Az '''''y''''' után azonban az ejtése ''je,'' tehát '''''ye''''' kiejtve: ''j(i)e.''
* A '''''j, q, x, y''''' utáni '''''u''''' betű mindig ''ü''-ként ejtendő (például: '''''ju, qu, xu, yu''''' mint ''tyü, ty<sup>h</sup>ü, szjü, [j]ü'') – ezzel összhangban az '''''un''''' is ''ün''-nek, az '''''uan''''' is ''üen''-nek olvasandó e négy mássalhangzó után.
* A magyarral egyező, két ponttal írott '''''ü''''' betű csak '''''n''''' és '''''l''''' után fordulhat elő ''('''nü, lü'''),'' mivel csak e két hang után van megkülönböztető szerepe az ''u''-tól ''('''nu, lu'''),'' a többi esetben a szótag felépítése meghatározza a kiejtést. Ahol az ''ü'' beírása nem lehetséges, a ''v'' betűt használják helyette. A [[tónus]]jelek (l. alább) szükség szerint az ''ü''-re is ugyanúgy felkerülnek, mint bármely más magánhangzóra, pl. '''''ǘ, ǚ, ǜ'''.''
* A '''''b, p, m, f''''' utáni ''o'' ''uo''-szerűen hangzik, akárcsak a kezdőhang nélküli szótagokban, ahol ''w'' áll az ''o'' előtt.
* Az ''ian (yan)'' ''ien''-ként (pl. '''''mian''''') ejtendő.
*Az '''''er''''' önálló szótagként is létezik: kiejtésében egy hátul képzett ''á''-szerű hang után az [[angol nyelv|angol]] ''r''-hez hasonló hangot ejtünk, tehát egészében az ''are'' angol szó kiejtéséhez hasonló (fonetikus átírással: [ɑɻ]).
Néhány példa a hehezet nélküli és hehezetes párokra, a megközelítő magyar kiejtéssel:
| |||