„Pinjin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
* A szótag végén egymagában álló '''''e''''' betű ''ö''-szerűen hangzik (svá), pl. '''''ne''''' ejtése kb. ''nö.'' Az '''''y''''' után azonban az ejtése ''je,'' tehát '''''ye''''' kiejtve: ''j(i)e.''
* A '''''j, q, x, y''''' utáni '''''u''''' betű mindig ''ü''-ként ejtendő (például: '''''ju, qu, xu, yu''''' mint ''tyü, ty<sup>h</sup>ü, szjü, [j]ü'') – ezzel összhangban az '''''un''''' is ''ün''-nek, az '''''uan''''' is ''üen''-nek olvasandó e négy mássalhangzó után.
* A magyarral egyező, két ponttal írott '''''ü''''' betű csak '''''n''''' és '''''l''''' után fordulhat elő ''('''nü, lü'''),'' mivel csak e két hang után van megkülönböztető szerepe az ''u''-tól ''('''nu, lu'''),'' a többi esetben a szótag felépítése meghatározza a kiejtést. Ahol az ''ü'' beírása nem lehetséges, a ''v'' betűt használják helyette. A [[tónus]]jelek (l. alább)
* A '''''b, p, m, f''''' utáni ''o'' ''uo''-szerűen hangzik, akárcsak a kezdőhang nélküli szótagokban, ahol ''w'' áll az ''o'' előtt.
* Az '''''ian (yan)''''' ''ien''-ként (pl. '''''mian''''' – ''mien'') ejtendő.
| |||