„Esszénusok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: cs:Esejci egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''esszénusok''' egy ókori [[Zsidók|zsidó]] vallási közösség, amely tagjaitól szigorú aszkézist kívánt.
Maga a szó valószínűleg az arám ''hasen'', ill. ''hasajija'', 'jámborok, szentek' v. 'hallgatagok' szóból ered.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/E/esszénusok.html</ref>
Az esszénusok betartották a [[Mózes|mózesi]] törvényeket, saját elkülönült településeiken, szerény körülmények között éltek. Gyűlölték a városi életet, de nem kultúrájáért, hanem a bűneiért és kapzsiságáért. Elkülönítették magukat a társadalomtól, hogy eszményi tisztaságban élhessék le az életüket. Nem kereskedtek és nem katonáskodtak, saját választott elöljáróiknak engedelmeskedtek. Kétkezi munkából, főleg földművelésből éltek. Vallási gyakorlataikhoz hozzátartozott a rituális tisztálkodás, [[Mózes]]nek és az [[Angyal|angyaloknak]] a tisztelete, a reggeli [[Imádság|ima]] a Nap köszöntésére és a [[szombat]] szigorú megtartása. Annak, aki csatlakozni akart, esküt kellett tennie, hogy hűséges lesz a közösséghez és annak tanaihoz. Az eskü megszegése büntetést vagy kiközösítést vont maga után. A belépni szándékozók három évi próbaidő után nyerték el a teljes jogú tagságot.
A [[Jeruzsálemi templom]] kultuszától és az [[Áldozat (vallás)|állatáldozatoktól]] tartózkodtak, épp ezért a korabeli zsidó papság álláspontja elutasító volt velük szemben. Egyes vélemények szerint az esszénusok mozgalma egyfajta tiltakozás volt az elvilágiasodott jeruzsálemi papsággal szemben.<ref>Stuttgarti Bibliai Kislexikon, 1974</ref>▼
▲A [[Jeruzsálemi templom]] kultuszától és az [[Áldozat (vallás)|állatáldozatoktól]] tartózkodtak, épp ezért a korabeli zsidó papság álláspontja elutasító volt velük szemben. Egyes vélemények szerint az esszénusok mozgalma egyfajta tiltakozás volt az elvilágiasodott jeruzsálemi papsággal szemben.<ref>Stuttgarti Bibliai Kislexikon, 1974</ref> A zsidókkal ugyanakkor nem szakították meg teljesen a kapcsolatot, mert a templomba adományokat küldtek.
A közösség Jonatán Makkabeus idején (Kr. e. 160-142) már aktív volt, eltűnésük pedig nagyjából egybeesik Jeruzsálem pusztulásával (Kr. u. 70). Három ókori szerző ír róluk: [[Josephus Flavius]], [[idősebb Plinius]] és Alexandriai Philón.▼
▲A közösség Jonatán Makkabeus idején (Kr. e. 160-142) már aktív volt, eltűnésük pedig nagyjából egybeesik Jeruzsálem pusztulásával (Kr. u. 70). Három ókori szerző ír róluk: [[Josephus Flavius]], [[idősebb Plinius]] és [[Alexandriai Philón]].
Josephus Flavius részletesen beszámol a „rendkívül különös és semmihez sem hasonlítható” közösségről, életmódjukról, szokásaikról, szabályaikról. Szokásaik tekintetében feltűnő az azonosság [[Jézus]] tanaival. Josephus Flavius így ír róluk: „…minden városban vannak házaik, szerte [[Palesztina|Palesztinában]]… e házakban szállnak meg és kapnak ellátást, amikor úton vannak”. Plinius említi az egyik esszénus közösséget, akik a [[Holt-tenger]] mentén élnek.
Josephus szerint úgy
Előszeretettel viseltek fehér ruhákat. Húst nem ettek, bort nem ittak, a nemi élettől tartózkodtak. A közösségükön belül több csoportjuk létezett, amelyek eltérő véleményt alkottak a politika, a fegyverfogás, a lélekvándorlás és a nőtlenség fogadalmának kérdésében. E csoportok közül a legismertebbek a kumráni és a [[Kármel (hegy)|Kármel-hegy]] közeli, amely utóbbi nazarénus néven is ismert, [[Názáret]] város neve után.
Az esszénus tanoknak ma is
== Ajánlott irodalom ==
18 ⟶ 22 sor:
== Források ==
* Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység
<references/>
| |||