„Kétneutrínó-kísérlet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (elütés) |
Harp (vitalap | szerkesztései) Áttekinthetőbbé tétel, pontosítás. Már nem csonk |
||
1. sor:
A '''kétneutrínó kísérlet''' [[Leon Max Lederman]], [[Melvin Schwartz]], [[Jack Steinberger]] amerikai fizikusok és munkatársaik által elvégzett kísérlet, melynek eredményeként kiderült, hogy nem csak egyféle [[neutrínó]] van. Ez vezetett ahhoz a [[standard modell]]ben alapvető felismeréshez, hogy az elemi részecskék családokba sorolhatóak.
==A kísérlet leírása==
A kísérletet [[1960]] és [[1962]] között végezték a [[Brookhaveni Nemzeti Laboratórium]]ban.
▲"a neutrínónyaláb módszerért, és a müon[[neutrínó]] felfedezésével a [[lepton]]ok dublet szerkezetének kimutatásáért"
#Első lépésben 15 [[elektronvolt|GeV]] energiájú [[proton]]okkal [[Berillium]] [[atommag]]ot bombázva [[pion]]okat állítottak elő: <math>p + \mbox{Be}\rightarrow \pi^- + X</math>
#Hagyták elbomlani [[müon]]ra és neutrínóra: <math>\pi^+\rightarrow \mu^+ + \nu</math> és <math>\pi^-\rightarrow \mu^- + \nu</math>
#A müonokat vastag acélfallal állították meg, hogy ne zavarja a mérést.
#A keltett neutrínónyalábbal folyékony [[hidrogén]] illetve [[deutérium]] [[atommag]]ot bombáztak.
A keletkező elektronokat és müonokat figyelték. Nem találtak elektronokat, csak müonokat, azaz az inverz [[béta-bomlás]] nem jött létre, hanem csak ennek müonos változata. Mivel neutrínóval már sikerült inverz béta-bomlást létrehozni, a jelenség csak azzal magyarázható, hogy az itt szereplő neutrínók másfajták. Tehát a pionból előállított neutrínók valahogy a müonnal, a másik fajta pedig az elektronnal van valamilyen kapcsolatban (<math>\nu_{\mu}, \nu_e</math>).
A létrejövő reakció mai jelölésekkel:▼
Mai jelölésekkel:
<math>p+\bar{\nu_\mu} \rightarrow n + \mu^+</math>
ez utóbbi csak így jöhet létre: <math>p+\bar{\nu_e} \rightarrow n + e^+</math>
==Érdekesség==
A müonok kiszűrésére szolgáló acélfal [[II. világháború]]s hadihajók roncsaiból állt, abban már nagyrészt elbomlott a természetes vasban is kis mennyiségben előforduló [[radioaktív]] anyag nagy része, ezért kisebb zavaró hátteret okozott a mérésnél.
==Forrás==
*[[Lovas István (akadémikus)|Lovas István]]: A gyengekölcsönhatás, KLTE jegyzet, 1994
[[Kategória:Részecskefizika]]
|