„Ártörténet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''ártörténet
== Meghatározása ==
22 ⟶ 23 sor:
* Nagyközönség, aki emlékeit, családi történeteit akarja
pontosabban érteni.
<!--[if !supportLists]-->Az egyik legizgalmasabb ártörténeti kérdés a hosszabb időtávra vonatkozó idősoros elemzések és azok eredményei: pl. jobban élnek-e a mai emberek, mint a szocializmusban, illetve milyen értelemben? Milyen összefüggés van a vásárlóerő és a GDP között? Mennyivel keres jobban egy munkás vagy alkalmazott most, mint száz éve, a “boldog békeidőkben”: mennyi kenyeret tudott venni akkor és most? Mennyit költött lakásra, és mennyit most?
Az ártörténet abból indul ki, hogy abszolút skála nincs, tehát ezekre a kérdésekre nyilván nem lehet egzakt választ adni. Többféle értékmérő, többféle módszer létezik, ezek gondos válogatásával, alkalmazásával lehet közelítő becsléseket adni. Mint ahogy a modern inflációmérésben is többféle módszert használnak, itt sem létezik egyértelmű, mindenki által kritika nélkül elfogadott értékmérő módszer.
== Területei ==
45 ⟶ 36 sor:
* <!--[if !supportLists]-->Valuta és deviza árfolyamok.
Nemcsak árak elemzése tartozik az ártörténet körébe, hanem a bérek történeti-statisztikai feldolgozása, az inflációtörténet, a pénzérték
(azaz vásárlóerő) számítás (pl. mennyit érne most egy 1907-es 100 koronás), indexek alakulása (mint pl. létfenntartási index). Az arany- és ezüstárak története automatikusan része az ártörténetnek, hiszen régebben ezek a nemesfémek képezték az gazdasági alapját a forgalmi pénzeknek és az ebből eredő paritásoknak. Ugyancsak része az ártörténetnek a valuták és devizák nemzetközi váltóárfolyamai, azok alakulása.
Célját és megközelítését tekintve beszélhetünk
* <!--[if !supportLists]-->leíró,
* <!--[if !supportLists]-->statisztikai, és
* <!--[if !supportLists]-->elemző
ártörténetről. A leíró történet csak közli a régi árakat, árarányokat, és kiemeli az érdekes vagy éppen furcsa árarányokat, például az
extrém hiperinflációs eseményeket. A statisztikai ártörténet legkülönfélébb arányokat, indexeket, paritásokat, azaz pénzérték viszonyokat számol. Az elemző ártörténet mélyebb gazdaságtörténeti összefüggéseket állapít meg a statisztikai eredmények és a történelmi események összevetésével.
== A magyar ártörténet alapmunkái ==
Az elmúlt száz év legfontosabb alapmunkái az ártörténet területén:
* <!--[if !supportLists]-->Dr. Hóman Bálint: ''Magyar pénztörténet 1000-1325. ''Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1916.
75 ⟶ 55 sor:
* <!--[if !supportLists]-->Botos János: ''A korona, pengő és forint inflációja (1900-2006).'' Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2006.
* <!--[if !supportLists]-->Dr. Hajpál Gyula: ''Áralakulás a két világháború
* <!--[if !supportLists]-->Dr. Molnárfi Tibor: ''Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára. ''Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1973.
82 ⟶ 62 sor:
* <!--[if !supportLists]-->''Árstatisztika''(1867-1911)''. Magyar Statisztikai Közlemények, ''Uj sorozat, 44. Kötet. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1913.
== Nemzetközi kutatások ==
Európában a közelmúlt árstatisztikájával az Európai Unió statisztikai hivatala, az [http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ Eurostat] foglalkozik legtöbbet. Szinte mindenre kiterjedő statisztikai számításai lehetővé teszik, hogy az egyes uniós országok árait és béreit közvetlenül és közvetve is összehasonlítsuk.
Az amerikai [[:en:Measuring economic worth over time|Measuringworth]] [2] kutatás két
Az informatika
97 ⟶ 76 sor:
== Források ==
<!--[if !supportLists]-->1.
<!--[if !supportLists]-->2.
<!--[if !supportLists]-->3.
|