„Gergely Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiegészítés
24. sor:
A budapesti [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] orgona főtanszakán tanult 1933 és 1940 között. Az orgonát Zalánfy Aladárnál tanulta, zongorát Wehner Gézától, zeneszerzést Siklós Albertnél tanult. 1934 és 1942 között elvégezte a középiskolai énektanár szakot is, [[Harmat Artúr]], [[Bárdos Lajos]] és [[Ádám Jenő]] tanítványaként. Ezt követően külföldön képezte tovább magát: 1940-ben és 1942-ben [[Lipcse|Lipcsében]] Günther Raminnál, 1948-ban [[Párizs]]ban [[Olivier Messiaen]]nál volt tanulmányúton.
 
1931-től haláláig a pesti Belvárosi Ferences Templom orgonistája, 1948-ig karnagya is volt, 1947-től 1950-ig a Dohány utcai főtemplomban is orgonált. Pedagógiai munkáját a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium|Nemzeti Zenedében]] kezdte 1943-ban, és itt (illetve az utódintézményben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában) tanított orgonát 1969-ig. Részbeni átfedéssel, 1948 és 1976 között a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] is tanította az orgona hangszert. A főiskoláról 1976-ban ment nyugdíjba. Pályafutása1950-ben, soránamikor orgonaművészeka ésZeneakadémián kántorokmegszüntették soraa kerültkántorképzést, [[Werner Alajos]]sal szerzeteseket képeztek át kántorrá, majd ebből fejlődött ki kezeaz Országos Magyar Cecília Egyesület több évfolyamos intenzív alólkántortanfolyama.
 
Orgonaművészként [[Magyarország]]on kívül [[Európa]] számos országában koncertezett. Szívesen játszotta a klasszikus orgonairodalom remekei mellett a 20. század kompozícióit is, de – követve az orgonistai hagyományokat – gyakran [[Improvizáció|improvizált]] is. Igazi templomi orgonistaként egyaránt jellemző volt rá az alázat és a szakmai tudás is. Játékát több hangfelvétel őrzi. Több orgonaantológiát is szerkesztett és adott közre. Ő tervezte többek között a budapesti Pozsonyi úti református templom és a sashalmi plébánia, valamint a székesfehérávi Szent Sebestyén-templom orgonáját.
 
1998-ban hunyt el. Végrendelete értelmében hamvait a Belvárosi Ferences Templom kriptájában helyezték végső nyugalomra (Gergely Ferenc a [[ferences rend]] confratere volt).
40. sor:
* [[Liszt Ferenc-díj]] (1958, 1993)
* A Munka Érdemrend ezüst, illetve arany fokozata (1974, 1984)
* [[A Magyar KöztársaságMagyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1981)
* „Nagy Szent Gergely Rend civil osztályának lovagja” cím (1989)
* [[Kossuth-díj]] (1994)
48. sor:
* ''Ki kicsoda a magyar zeneéletben?'' Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 150. old. ISBN 9633306728
* [http://www.myorganmusic.com/Orgonamuvesz/Gergely_Ferenc.html ''Orgona Kalauz – Gergely Ferenc 1914–1998'']
* [http://lexikon.katolikus.hu/G/Gergely.html Gergely Ferenc] - Magyar Katolikus Lexikon
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1ntork%C3%A9pz%C5%91.html Kántorképző] - Magyar Katolikus Lexikon
* {{hiv-web |url=http://mno.hu/grund/100-eve-szuletett-a-legnagyobb-magyar-rogtonzo-orgonamuvesz-1247044 |cím=100 éve született a legnagyobb magyar rögtönző orgonaművész |elérés=2014-09-11 |szerző=BuL |dátum=2014-09-10 |kiadó=mno.hu }}
 
{{Portál|zene}}