„A próféciák (Nostradamus)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB)
A "nostradamusi homály", azaz a versek értelmezését nehezítő kifejezésmód nem csak szándékolt elemekből tevődik össze. Rövid, négysoros és ráadásul más formai követelményeknek is megfelelő versekben eleve nehezebb a kívánt tartalmakat kifejezni, mint kötetlen formában. Ezen kívül nehezíti az értelmezést a Nostradamus által használt, a még használatban lévő latin nyelv hatására megjelenő, a mai franciánál szabadabb szórend. Óhatatlanul fellépnek a minden szöveg értelmezését nehezítő jelenségek, mint például a nyomdahibák is. A szándékosan használt eszközök is változatosak, mint például a rövidítések, a szótorzítások (az ütem kedvéért néha egyszűen levágja a szavak végét) rengeteg nem francia (görög, latin, provanszál) szó (különösen gyakori az akkori reneszánsz szokás szerinti anticizálás: például ókori földrajzi vagy népnevek használata a korabeli és jövőbeli(?) nevek helyett); az [[anagramma|anagrammák]] alkalmazása<!-- ezek onnan ismerhetőek fel, hogy csupa nagybetűvel szedték őket, de melyik kiadástól kezdve?-->, a rossz helyesírás (számtalan kritikus tette szóvá, hogy több szót eltorzít, például "Timbre" = "Tibre", ez egyébként lehet nyomdahiba is); és a költői nyelvre amúgy is jellemző olyan stílusalakzatok, mint a körülírások és [[metonímia|metonímiák]] ("Plancus városa" "Lyon" helyett; "Velence" "Olaszország" helyett, "a nagy Neptun" – vélhetően Anglia helyett, "a félig-disznó ember" – esetleg a gázálarcot viselő ember helyett). Utóbbiak nemcsak a költőiség fokozására vagy a rejtjelezésre szolgálhattak, hiszen ha Nostradamus valódi jós volt, akkor olyan fogalmakat kellett a saját nyelvén kifejeznie és olyan tárgyakat, országokat leírnia, melyek az ő korában még nem is léteztek (Olaszország), sőt maga nem is tudta, micsodák (gázálarc).
 
A nostradamusi homály legtöbb vitát kiváltó eszköze az, hogy a jóslatokhoz szezőjükszerzőjük nem társított dátumot. Értelmezői egyes verssorokban bolygóállásokra ismernek ("Mars, Nap, Vénusz az Oroszlánban"), ezek azonban egy évszázadon belül viszonylag gyakran (például harminc évente) ismétlődnek, és így legfeljebb csak hozzávetőleges meghatározást tesznek lehetővé, ha egyáltalán bármilyet. A dátumtalanság Nostradamus jóslásról kifejtett felfogását és ennek alapján feltételezett munkamódszereit ismerve egyszerűen magyarázható azzal, hogy a jós ''látomásait'' jegyezte le jóslatokká, s ezekből (hangok és képek) pedig több esetben ő maga is csak legfeljebb közvetve deríthette ki, hogy melyikük mely korba helyezendő. Ráadásul ama mondata, hogy "képes vagyok nem tévedni, nem csalódni, nem elámíttatni", csak az "isteni értelemtől" eredő látomások tartalmára vonatkozik, azonban látomásait asztronómiai számítások felhasználásával öntötte versbe, és e számítások, mint a "természetes értelem" eszközei, szerinte is alá vannak vetve a tévedésnek. Ritka kivételektől eltekintve, a legtöbb időpont-adat a versekben nem "látott", hanem "számított", ezért a jóslatok pontos dátumhoz kötése nehéz is, és ha ez mégis megtörtént, akkor sem egy "valódi" jóstól elvárható abszolút bizonyossággal történt.
 
Ehhez a kérdéshez kapcsolódik még egy rejtély, mégpedig a versek sorrendjéé. A II. Henrikhez írt ajánlásban Nostradamus röviden, nagy vonalakban vázolja a jövendő menetét; ez (egyes itteni és versekbeli kifejezések azonossága és egyéb adatok alapján) lehetőséget teremt egyes versek igen durva (évezred, évszázad pontosságú) dátumozására. Ennek alapján minden értelmező megegyezik abban, hogy ''A próféciák'' versei nem időrendben követik egymást: míg az egyik vers esetleg a II. világháborúról szól, a következő már az angol polgári forradalomról, míg a következő talán a 21. századról. Felmerül a kérdés: véletlenszerűen keverte-e össze a verseket Nostradamus, vagy valamilyen rendszert alkalmazott? Többen úgy gondolják, hogy található valamilyen rendszer, de eddig senkinek sem sikerült olyat "dekódolást" találnia, amit akár a Nostradamus-hívők jelentős hányada, nemhogy az összes, meggyőző rendezőelvnek talált volna.
Az tény, hogy a [[q:hu:Nostradamus#IV. 100.|IV. 100. jósvers]] említést tesz egy „hét hónapos nagy háborúról”, ami Franciaországot is érinti (például). Nostradamus egyéb írásai (például a II. Henriknek írt levele) alapján ezt az értelmezők többsége a huszadik század végére, illetve annak közelében vélte vagy véli bekövetkezni.
 
Sok múlt századi szerző azonban egyéb versek alapján is biztos volt a harmadik világháború kitörésében, sőt annak időpontját is előre megmondta.
* Lee McCann [[1942]]-ben közölt véleménye szerint a [[q:hu:Nostradamus#V. 25.|V. 25.]] jósvers alapján, mivel abban egy [[Konstelláció (asztrológia)|konstelláció]] van említve ''(Mars, Nap, Vénusz az Oroszlán csillagképben)'', amely [[1987]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] volt bekövetkezendő; megjósolható, hogy a harmadik világháború e napon fog kitörni. Ez az értelmezés teljesen nyilvánvalóan téves. Valójában az idézett jósvers egy szót sem szól világháborúról, csak közel-keleti háborúzó országokról ''(Perzsia, Bizánc, Egyiptom)'', sőt tulajdonképp csak afféle konfliktusról (hogy egymillió perzsiai(?) ''készen áll'' a támadásra). Kurt Allgeier, 1982-ben megjelent könyvében már szkeptikusan áll hozzá ehhez az értelmezéshez. Megjegyezzük még, hogy az említett konstelláció a huszadik században többször is előfordult, például [[1998]]-ban.
* Jean Charles de Fontburne, ''Nostradamus, Historien et Prophete'' c könyvében (1970-es évek vége) hasonló érvekre alapozva közölte azt a nézetét, hogy a harmadik világháború 1983-ban fog kitörni.