„Harvard-architektúra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sín |
jav |
||
21. sor:
=== Eltérések a Neumann architektúrától ===
A tiszta [[Neumann-architektúra|Neumann-architektúrá]]ban a [[CPU]] bármely időpontban vagy egy utasítást olvas be, vagy írja/olvassa a memóriát; mindkét feladatot nem tudja egyszerre végezni, mivel a programkódot és az adatokat ugyanazon a sínen (buszon) keresztül éri el. Egy Harvard architektúrájú számítógépben a CPU az adatmemória-hozzáféréssel egyidőben képes egy utasítás beolvasására és végrehajtására, még [[gyorsítótár]] nélkül is. A Harvard-felépítésű számítógép ezért gyorsabb lehet ugyanazon áramköri komplexitás mellett, mert az utasításbeolvasásnak és az adathozzáférésnek nem kell egyetlen szűk memória-útvonalon osztoznia.
Ezen kívül a Harvard felépítésű gépek különálló kód- és adat-címtartománnyal rendelkeznek: az utasítás- és adat-címek hiába lehetnek látszólag egyenlők, más fizikailag elkülönülő memóriaterületeket címeznek, amelyekben az értékek akár eltérő bithosszúságúak is lehetnek, pl. [[24 bites]] utasítások és [[8 bites]] adatok.
38. sor:
=== Belső és külső felépítés ===
A modern, nagy teljesítményű CPU-chip kialakítások magukban foglalják mind a Harvard-, mind a Neumann-elvű architektúrák megoldásait. Különösen a [[Módosított Harvard-architektúra]] az elterjedt. A CPU cache általában két részre van osztva: utasítás- és adat-cache. A CPU és a cache közötti kapcsolathoz gyakran a Harvard-architektúra szerinti megoldást alkalmaznak, azaz a CPU külön cache-ekből, külön
Így miközben a hardver bizonyos szempontokból a Neumann-architektúrának megfelelően viselkedik, tehát mikor az adat és a kód ugyanazon a memóriavezérlőn keresztül közlekedik, a hardvermegvalósítás mégis kihasználja a Harvard-architektúra előnyeit a gyorsítótárakhoz való hozzáférésnél és a memóriaelérések egy részénél is.
47. sor:
A tiszta Harvard architektúra alapvető előnye – a több memóriarendszerhez való egyidejű, szimultán hozzáférés – nem érvényesül teljes mértékben a módosított Harvard-architektúrájú processzorokban, a modern cache-megvalósítások miatt. Viszonylag tiszta Harvard-megvalósításokat csak olyan alkalmazásokban használnak, ahol az ár és a fogyasztás csökkenése indokolttá teszi ill. ellensúlyozza a gyorsítótárak elhagyását és a külön adat- és kódterület kezelésének programozási vonzatait.
* A [[DSP|digitális jelfeldolgozó processzorok (DSP)]] általában kicsi, rendkívül optimalizált audio- és videojel-feldolgozó algoritmusokat hajtanak végre. Ezekben kerülik a gyorsítótárak használatát, a működés, feladatvégzés állandósága miatt. Elsődleges a végrehajtás sebessége, a többszörös címterek kezelési nehézségei kevésbé számítanak. Emiatt néhány DSP több, külön címterű adatmemória-területtel is rendelkezik, hogy ki tudja használni a [[SIMD]] és [[VLIW]] utasításfeldolgozás előnyeit is. A [[Texas Instruments TMS320]] C55x processzorainak például több párhuzamos
* A [[
Még ezeknél a felhasználásoknál is gyakori, hogy a processzorokban speciális utasításokat helyeznek el a programmemória adatként való kezeléséhez, pl. csak olvasható táblák beolvasására vagy átprogramozáshoz.
| |||