„Uránércbányászat Magyarországon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A feltárás: Kép törlése. (Indoklás a vitalapon.) |
|||
9. sor:
==A feltárás==
===Kezdeti kutatások===
Magyarországon [[1945]] előtt a [[radioaktív]] anyagok kutatása csak a forrásvizek rádiumtartalmával kapcsolatban történt. A kutatások [[1947]]-ben kezdődtek meg kezdetleges műszerezettséggel, házilag szerkesztett Geiger-Müller számlálóval. Amikor radioaktivitást észleltek, a sugárzás intenzitását is meg tudták határozni. A méréseket a tapasztalatok alapján kiterjesztettek a hazai [[gránit]] előfordulásokból származó [[üledékes kőzet]]ekre. Ennek keretében a kővágószőlősi permi vörös homokkőben 20-36 gramm/tonna hasadóanyag tartalomnak megfelelő sugárzást mutattak ki. Ezen eredmény alapján a hazai szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy lehetséges kitermelésre érdemes uránérc után kutatni.
23 ⟶ 22 sor:
A külföldi gyakorlatban az átlagosan 0,3% fémtartalmú ércet tartották bányászatra alkalmasnak. A Mecsek hegységben talált ércvagyon az átlagosnál kedvezőtlenebb volt, 1 tonna érc 1,2 kg uránfémet tartalmazott (vagyis 0,12%-a fémtartalom). A mecseki homokkövekben található uránérc jellemzője, hogy több rétegben és szintben, nem összefüggően, hanem lencsés foltokban változatos kifejlődésben fordul elő, kemény, szívós homokövekben. Az ércet tartalmazó kőzet csak műszeres mérésekkel különböztethető meg a meddőtől, ezért nagyon sok külszini és bányabeli kutatófúrást kellett alkalmazni és sok kutatóvágat kihajtására volt szükség, ami a költségeket növelte.
==A kitermelés==
|