„Szlovák Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés

A '''Szlovák Tanácsköztársaság''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Slovenská republika rád'') [[1919]]. [[június 16.|június 16-ától]] [[július 7.|július 7-ig]] fennállt, [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en létrehozott tiszavirág életű [[tanácsköztársaság]], melynek ideiglenes székhelye is itt volt. Belső támogatói [[Szlovákia|Szlovákiában]] szinte egyáltalán nem voltak, idővel fennállása teljesen a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Magyar Vörös Hadsereg]] és [[Magyarországi Tanácsköztársaság|magyar tanácskormány]] támogatásától függött.

 

Az [[1919]]. [[május]] 10-én a támadó [[Csehország|cseh]] haderő ellen indított ellentámadás során sikerült visszafoglalni a magyaroknak [[Salgótarján]]t és [[Miskolc]]ot. Ezután vette kezdetét az ún. ''[[északi hadjárat (Magyarország)|északi hadjárat]]'', s a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Magyar Vörös Hadsereg]] behatolt a Felvidékre, a középső, valamint keleti országrészt felszabadítva. Az egyik hadseregcsoport, a ''[[16. felvidéki század]]'' (melyet többségében [[Szlovákia|szlovák]] nemzetiségű katonák alkottak) bevették [[Kassa|Kassát]] ([[június 11.]]), majd [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]t és végül [[Bártfa|Bártfát]], elérve a lengyel határt.

 

 

=== [[Népbiztos]]ai ===

* Egészségügyi és népjóléti: L'udovít Jakab

 

[[Antonín Janoušek|Janoušek]] a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]hoz hasonló apparátusú proletárdiktatúra kiépítését vette tervbe. A helyi lakosság azonban egyáltalán nem (vagy csak nem merte) támogatni [[Antonín Janoušek|Janoušek]] kormányát, amelynek fennállása rövidesen már teljességgel a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] jelenlététől függött.

A [[Csehszlovákia|Csehszlovák Állam]] vezetői az új állam kikiáltását úgy értékelték, mint a [[Felvidék]] visszahelyezését [[Magyarország|magyar]] fennhatóság alá, míg antantot egyre jobban nyugtalanította, hogy immár két bolsevista dominanciájú állam volt a térségben, s a kommunizmus ennek hatására még nagyobb erővel fog törni előre [[Európa|Európában]].