„Színképelemzés” változatai közötti eltérés

Színképelemzéssel – azaz a sugárzás intenzitásának frekvencia illetve hullámhossz szerint eloszlásának meghatározásával és annak elemzésével – meg lehet határozni egy közeg anyagi összetevőit. A mára kialakult nagyon sokféle spektroszkópiai módszer segítségével azonban nem csak az analitikai összetételre tudunk következtetni, hanem sokféle folyamat akár molekuláris, de akár atomi szintű magyarázatát is meg tudjuk adni. Az állandó statikus jellemzők mérésén kívül lehetőség van a folyamatok időbeli tulajdonságának követésére is.

A ''spectrum'' kifejezést Newton használta először annak a jelenségnek a megfigyelése kapcsán, hogy a napfény egy prizmán áthaladva színekre bomlik. Bár erről a felfedezésről egy kézírásos dokumentum szerint a Royal Societynek 1672-ben számolt be először, egy korábban megírt leveléből a fehér fény színekre bontásának felfedezését 1666-ra tehetjük. A Nap fényében láthatatlanul jelenlévő színekre használta a latin eredetű ''spectrum'' szót.<ref>http://uni-leipzig.de/~energy/pdf/freuse1.pdf</ref>

Egy színkép megfigyelésének módszerét a 19. század vége óta Arthur Schuster nyomán nevezzük spektroszkópiának. Ő használta egy a Royal Institution-ban 1882-ben megtartott előadásában<ref>A. Schuster in Encyclopedia Britannica (1911 ed.)</ref> először a latin ''scopus'' és a görög ''skopos'' illetve ''skopein'' szavakból eredeztethető kifejezést.<ref>http://dictionary.reverso.net/english-definition/scope</ref>