„Horvátországi szerbek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up AWB |
|||
3. sor:
== Történelmük ==
[[File:Map of Republika Srpska Krajina.png|thumb|200px|right|A [[Krajinai Szerb Köztársaság]] kiterjedése.]]
Az első írásos említés a jelenlegi Horvátország területén élő szerbekről a 10. századból származik, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár]] a [[A birodalom kormányzásáról]] (''De Administrando Imperio'') című művéből. A [[969]]-ig fennálló Szerb Fejedelemség [[Dalmácia]] és Horvátország területeinek egy részét is magába foglalta, az említett mű szerint ekkoriban Dalmácia déli részét - nagyjából a mai [[Split]]től délre - többségében szerbek lakták.
[[1447]]-ben [[V. László magyar király]] egyik oklevele említi a horvátországi szerb ("rác") lakosságot, mely szerint ekkoriban [[Medvevár]]on, [[Nagykemlék]]en és [[Kapronca|Kaproncán]] jelentős szerb közösség élt.
Az oszmán hódítás elől jelentős szerb közösség menekült előbb Magyarországra, majd a Habsburg uralom alatt álló területekre, ezeket többségében az Oszmán Birodalommal szembeni határvidéken telepítették le. Ezzel párhuzamosan viszont jelentős szerb lakosság telepedett le az oszmán uralom alá került [[Eszék]] környékén is.
[[1868]]-ban [[Horvát–Szlavónország]] autonóm státust kapott az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchián]] belül, majd az [[első világháború]]t követően, [[1918]]-ban csatlakozott az újonnan létrejövő [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]]. A [[második világháború]] idején, [[1941]] áprilisában a német [[Wehrmacht]] [[Jugoszlávia megszállása|megszállta]] az országot, Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén pedig létrehoztak egy német bábállamot, a [[Független Horvát Állam]]ot, melynek vezetésével a szélsőjobboldali [[Usztasa]] szervezetet bízták meg. Az usztasák - a helyi cigány és zsidó lakossággal egyetemben - a szerb lakosságban biztonságpolitikai veszélyforrást láttak, így jelentős részüket koncentrációs táborokba hurcolták (a legjelentősebb ezek közül a [[jasenovaci koncentrációs tábor]] volt). Egyes becslések szerint 1941 - 1945 között 320 - 340 000 horvátországi szerb vesztette életét erőszakos körülmények között. Ugyanakkor a helyi szerb lakosság is részt vett a második világháború alatti szerb partizánmozgalomban, elsősorban a [[csetnik]]ek soraiban. [[1942]]-ben létrejött egy kizárólag horvátországi szerbekből álló egység, a Dinara Hadosztály, melynek vezetője [[Momčilo Đujić]] ortodox pap volt.
A kommunista Jugoszlávia éveiben a szerb lakosság aránya és befolyása jelentős mértékben megnőtt Horvátországban is. Habár [[1984]]-ben csak 11,5%-át tették ki a helyi lakosságnak, az államigazgatásban és a rendőrség kötelékében arányuk több, mint 50%-os volt. Mikor Jugoszlávia [[1991]]-ben a szétesés küszöbére került és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, a szerb lakosság - attól félve, hogy elveszti kiváltságait - a horvát függetlenség ellen foglalt állást és milíciákat szervezett, melyek a jugoszláv hadsereg oldalán részt vettek a horvátok elleni harcban és a térségben végrehajtott etnikai tisztogatásokban. Ezzel párhuzamosan kikiáltották a [[Knin]] székhelyű [[Krajinai Szerb Köztársaság]]ot, mely [[1995]]-ig hozzávetőlegesen a horvát területek 1/3-át tartották uralmuk alatt.
[[File:Sunja (Croatia).JPG|thumb|200px|right|Lerombolt szerb ház [[Sunja|Sunjában]], [[1995]]-ben.]]
23. sor:
[[File:Serbs in Croatia.jpg|thumb|200px|right|Horvátország szerb lakossága [[2001]]-ben.]]
Az Osztrák-Magyar Monarchián belül [[1868]] - [[1918]] között autonóm státust élvező [[Horvát–Szlavónország]] lakosságának 24,5%-a vallotta magát szerbnek az [[1910]]-es népszámlálás idején,<ref>http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/049/pc004915.html#10</ref> de jelentős szerb közösség élt a külön közigazgatási egységet képező Dalmáciában is. Horvát-Szlavónország vármegyéi közül kettőben ([[Szerém vármegye|Szerém]] és [[Lika-Korbava vármegye|Lika-Korbava]]) volt relatív szerb többség, de [[Varasd vármegye]] kivételével az összes vármegyének volt jelentős szerb lakossága.
A Jugoszláviába tagolódott Horvátország lakosságának 16,8%-a vallotta magát szerbnek [[1931]]-ben. A délszláv háború kitörésének évében, 1991-ben még 581 663 fő vallotta magát szerbnek, mely az összlakosság 12,1%-a volt. [[2011]]-ben már csak 186 633 szerb élt az országban, ez az összlakosság 4,3%-át tette ki.<ref name="dzs.hr">http://www.dzs.hr/Hrv/censuses/census2011/results/htm/H01_01_04/h01_01_04_RH.html</ref>
[[2011]]-ben 5 horvát megyében haladta meg a szerbek aránya a 10%-ot ([[Vukovár-Szerém megye]], [[Lika-Zengg megye]], [[Sziszek-Moszlavina megye]], [[Šibenik-Knin megye]], [[Károlyváros megye]]), a települések közül pedig 16 városban és 52 községben van 10% feletti szerb kisebbség (17 község szerb többségű).<ref
== Híres horvátországi szerbek ==
54. sor:
{{Szerb diaszpóra}}
[[Kategória:
[[Kategória:Horvátország]]
| |||