„Fekete kolostor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Keletkezése: pontosítás (nem volt közös állampolgárság) |
köszönet Wikizolinak |
||
89. sor:
A ''Fekete kolostor''t rögtön az első kritikusai ([[Babits Mihály]], [[Kosztolányi Dezső]], [[Schöpflin Aladár]], [[Tanner Ilona|Török Sophie]], [[Bálint György (író)|Bálint György]]) remekműnek tartották,{{refhely|Sőtér 1964|: 950. o.}} és a nagyközönség körében is sikert aratott. Elképzelhető, hogy a könyv ismertségében szerepet játszott az írónak a könyv megjelenése után bekövetkezett halála is.{{refhely|Balotă 2002.}} 1931-ben Kuncz Aladárnak ítélték az [[Erdélyi Helikon]] [[Kemény János-díj]]át.{{refhely|Pomogáts 2001|: 235. o.}} A művet az [[Erdélyi Szépmíves Céh]] után kiadta az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum]] is, és viszonylag rövid időn belül megjelent angol (1934) és francia fordítása (1937).{{jegyzet* | A francia fordításból hiányoznak egyes, a francia kormányt bíráló részletek, lásd Lőrinczi 2008.}} Utóbb kiadták olasz (1939), török (1949), román (1971) és spanyol (2012) nyelven is.{{jegyzet* | Az egyes kiadások könyvtári és könyvárusi katalógusok alapján összeállított könyvészeti adatai a ''[[Fekete kolostor#Kiadásai|Kiadásai]]'' című szakaszban találhatóak.}}
Az [[1930-as évek]]ben a ''Fekete kolostor'' még mindig népszerű olvasmány volt, majd az írót és művét az 1940-es évek Magyarországán hallgatás övezte. 1956-ban a ''[[Magyar Nemzet]]''-ben glossza jelent meg ''Miért hallgatunk Kuncz Aladárról?'' címmel, de a legközelebbi magyar kiadás csak 1960-ban került az olvasók kezébe [[Bóka László]] bevezetőjével, ezt követte az 1965-ös romániai kiadás [[Jancsó Elemér]] gondozásában. Az 1960-as kiadást [[cenzúra|cenzúrázták]], és azóta minden kiadás így jelent meg, a rendszerváltás utániak is.{{jegyzet*|A regény utolsó mondata például eredetileg ''Csak most éreztük, hogy a fogságból hazaérkeztünk, az egyik szomorúságból egy másik, még nagyobb szomorúságba'' – ehelyett ''Csak most éreztük, hogy a fogságból hazaérkeztünk'' olvasható.}}{{refhely|Medgyessy 2012}} Az 1960-as évektől kezdve számos tanulmány foglalkozott Kuncz Aladár e művével.{{refhely|Pomogáts 2001|: 237. o.}} Romániában a magyar nyelv és irodalom érettségi tételei között szerepel.<ref>{{CitWeb|tit=Szükséges tudnivalók: fogalmak, műfajok, szerzők, összefüggések|url=http://erettsegi.transindex.ro/wp-content/uploads/Szukseges-minimum.pdf|accd=2014-09-17}}</ref>
1975-ben jelent meg [[Lőrinczi László]] irodalomtörténeti riportja ''Utazás a Fekete kolostorhoz'' címmel, amelyben a regény helyszínein végzett kutatásait írja le: megvizsgálta, hogy a francia hivatalos dokumentumok, a korabeli francia sajtó, illetve a fogolytársak és helybéliek emlékezete mennyiben támasztja alá vagy cáfolja a Kuncz Aladár által leírtakat.
| |||