„Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Erdély kategória eltávolítva; Erdélyi szakirodalom téma szerint kategória hozzáadva (a HotCattel) |
→1944 után: egyért |
||
31. sor:
[[1972]]-ben jelenik meg [[Bukarest]]ben az akadémia kiadásában az ''Istoria şi teoria comparatismului în România'' (=A komparatisztika romániai története és elmélete) c. negyedfélszáz oldalas összegező munka, melyben három fejezet a magyar irodalomkutatás e vonatkozásait veszi számba. Engel Károly az I. világháború előtti, Dávid Gyula a két világháború közötti és az 1944 utáni hozzájárulásokat összegezi, a világirodalmi vonatkozásokat is feldolgozva. Dávidnak a két világháború közti korszakot bemutató fejezete lerövidítve a [[Korunk]]ban (1972/8) is megjelenik, s az [[Utunk]]ban (1974/34) ugyanő a Romániai magyar irodalomtörténetírás eredményeit számba véve a komparatisztikára is kitér.
A romániai magyar kutatók törekvése azonban az országos hivatalos komparatisztikában egyoldalú szándék marad. Az A.I.L.C. [[Toronto]]-[[Ottawa]] székhellyel 1973-ban megrendezett VII. kongresszusára utazó 13 tagú küldöttségben egyetlen romániai magyar kutató sincs; a Román Akadémia által kiadott [[francia nyelv]]ű bibliográfiában a román irodalom kapcsolatairól a román-magyar fejezetben összesen öt (!) mű címét sorolják fel (Rapports de la litterature roumaine... 1973). 1974-ben harmadszor kerül sor Bukarestben összehasonlító irodalmi kollokviumra, ennek sincs magyar résztvevője. Ekkor indul meg az akadémia Összehasonlító Irodalomtörténeti Bizottságának évkönyve, a ''Synthesis''. Ez azóta is évente megjelenik, tanulmányokat, kongresszusi beszámolókat és ismertetéseket közöl. Egyetlen romániai magyar szerző, [[Máté Gábor (esztéta)|Máté Gábor]] tanulmánya olvasható oldalain: ''[[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] regényelméletéről'' ([[1981]]). Ismertetik az ''Égő lángban forog szívem'' c. Kolozsvárt megjelent kötetet (1976) és [[Kovács Albert]] Dosztojevszkij-könyvét (1988). Ezzel szemben négy [[magyarország]]i szerző angol és német nyelvű tanulmányát adják közre.
Az újabb irodalomkutató nemzedékek felkészítésére a kolozsvári egyetem keretében 1959-ben létesül világirodalmi tanszék, mely utóbb az összehasonlító irodalmat is felvette elnevezésébe. Vezetője 1977-es megszüntetéséig [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]] volt, mellette [[Papp Gyula]] és [[Székely Erzsébet]] adták elő [[magyar nyelv|magyarul]] a tárgyat. Az összehasonlító irodalmi témákat főleg szakkollégiumok keretében tárgyalták. A [[marosvásárhely]]i pedagógiai és színművészeti felsőoktatásban [[Oláh Tibor (irodalomtörténész)|Oláh Tibor]] volt a világirodalom előadója. A kolozsvári egyetem Magyar irodalomtudományi köre 1968-ban a Brassai-Meltzl-féle Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapokkal foglalkozott. Ebből született [[Gaal György (irodalomtörténész)|Gaal Györgynek]] az [[Echinox]]ban (1969/5-6) megjelent átfogó tanulmánya, majd a Téka-sorozatban közreadott antológiája (1975), mely mind a tudományág, mind pedig a folyóirat történetét feldolgozza. A lap [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-kultuszára [[Kozma Dezső]] ''Petőfi öröksége'' (1976) c. kötetében tér ki, a benne található [[Gotthold Ephraim Lessing|Lessing]]-vonatkozásokat [[Hajós József (filozófiatörténész)|Hajós József]] összegzi (Korunk, 1980/1-2).
| |||