„Örsúr nemzetség” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
a (clean up AWB)
Az '''Örsúr''' nemzetség a 108 magyar nemzetség egyike volt. További névváltozatai: Erősúr, Eruswr, Ursur, 1248-ban Verusur, 1249-ben Wrswr.
 
==Története==
A nemzetséget [[Anonymus]] leírása említette először,: ''"Acsád fia, a [[honfoglalás]] idejében [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád vezér]]től, ki seregét a Nyárádig vezette, [[Kács]] (Casu) vidékén nagy földet kapott szállásul s utóbb a Nyárád forrásánál az Örsúr várának nevezett erősséget építtette."''
 
Az Anonymus által említett első [[10. század|10.]]-[[11. század]] körül épült [[Örsúr vára|Őrsúr várat]] a régészek a [[Sály]] feletti hegy fennsíkjának északi végében tárták fel. Ez a vár szolgált az Örsúr nemzetség első központjaként, majd ezt később valami ok miatt elhagyták és Kácson építették fel új nemzetségi központjukat, valószínú a 13. század közepe körül, mikor a nemzetség két részre szakadt és ezután Örsúr vára a Váraljai-ág birtokába került, a Daróci-ág pedig a szomszédos [[Kács]] várát birtokolta. A sályi hegyen álló várhoz tartozott Váralja falu is, mely valószínűleg a török korban pusztult el. A Sály fölötti első Örsúr vár közelében épült fel később, valamikor a [[12. század]]ban [[Latorvár (Sály)|Latorvár]] is.
 
A [[Bükk (hegység)|Bükk]] alján, dél Borsodban letelepedett Örs törzs vezető nemzetségének első személyisége ''Kacsu'' (Casu) lehetett, az ő nevét őrzi [[Kács]] település, ahogy például az Aba nemzetségnél Pata nevét (Gyöngyöspata). A nemzetség itt [[Kács]]on építette fel nemzetségi várát és [[bencések|bencés]] monostorát, mely a nemzetség temetkezési helyéül is szolgált.
A nemzetség tagjai már a korai időkben több családra bomlottak, valószínű, hogy a Sály felett felépült násodik erősség; ''Latorvár'' a nemzetség Sályi ágáé lehetett.
 
Az Örsök birtokai nagyrészt [[Borsod vármegye|Borsod]]ban és [[Szabolcs vármegye|Szabolcs]]ban valamint [[Veszprém vármegye|Veszprém]]- éd [[Zala vármegye|Zala vármegyékben]] feküdtek.
1292-ben egy oklevél szerint az utód nélkül elhalt Örs comes [[Tiszaörs]]i birtokát az egri káptalanra hagyta, ezt a király is jóváhagyta. Még ez évben a kácsi monostor kegyurai, vagyis a nemzetség tagjai (de genere Wereswr): Geszti, Szalonnai és Váraljai nemesek beleegyeztek, hogy a monostor apátja - "nyomorúságos helyzete miatt" - eladja a monostor bogorbesenyői (mező-kácsi) birtokát tartozékaival együtt.
 
1339-ben, majd 1347-ben és végül 1381-ben a nemzetség tagjai megosztoztak az eddig közösen használt birtokaikon. Az 1381-es birtokmegosztó oklevelet [[Garai Miklós]] nádor a [[Sajókaza]]i évi nádorgyűlésen állította ki.
 
1413-ban János egri kanonok Daróczi Tyboldy fia Mihály fia Lászlót felkérte, hogy mutassa be neki Detre nádor 1399-ben Visegrádon kelt oklevelét.
 
Az Örsúr nemzetség borsodi családai (ágai) voltak a 16. században: Sályi család, annak kihalása után a birtok a nemzetség többi tagjaira és a Daróczi (de Daróc) családra szállt. Rajtuk kívül még a Tyboldi, Geszthy, Szalonnai, Váraljai családok.
 
 
Az Örs törzs többi tagja a fejedelmi kíséret részeként az ország különböző tájain telepedett le; így a Kárpát medencében ([[Sándorfi György]] alapján) megközelítőleg 30 helynév őrzi az Örsök emlékét:
* Turul (1884, 150).
 
[[Kategória: Magyar nemzetségek]]
278 852

szerkesztés