157
szerkesztés
Ptk (vitalap | szerkesztései) |
Ptk (vitalap | szerkesztései) |
||
Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694 december. 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700 aug. 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.
Testvérével Pálffy Jánossal együtt ostromolták Belgrádot, majd mind a ketten ott vannak a trónfoglaló [[''III. Károly'']]
Részt vesz az 1713 ápr. 19-én és azt megelőző titkos tanácskozáson, melyek a [[pragmatica sanctio|Pragmatica Sanctiót]] készítették elő az 1722-23. évi rendi országgyűlésre, amely végül tővénybe iktatta ,
|
szerkesztés