„Pálffy Miklós (nádor)” változatai közötti eltérés

Tanulmányait Nagyszombaton kezdte, de 1670-től kezdve a pozsonyi iskolákban tanult..Atyja halála után (1679), özvegy édesanyját Lipót, királyi gyermekeinek nevelésével bízta meg, ezért a család Bécsbe költözött. Császári és királyi udvarnokként kezdte pályáját. 1675-ben kamarássá nevezték ki, de az udvarit, hadseregbeli szolgálatra cserélte.
 
====Hadi pályafutása====
 
1687 április 19-én már ezredes és Esztergom várának kapitánya. 1688 szept. 1-én a saját költségén felállított 12 századból álló magyar gyalogezrede élére áll. Erre az önálló hadtestre alapozza katonai karrierjét.
1690 május 30-án vezérőrnagy lett, 1692 aug. 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693 ápr. 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, [[Croy Jenő]] herczeg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. Croy herczegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. [[ Johann Donatus Heissler|Johann Donatus Heisslerrel]] folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle [[Kaiserfeld|Kaiserfeldet]] az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.
 
====Közszolgálati tisztségei====
 
Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694 december. 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700 aug. 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.
Nádorként rendezte a töröktől visszaszerzett területek sorsát. A döntő bizottság a ''Neoacquistica Commissio'' képviselői 1702 júliusában jelentek meg Szegeden a megye és Lovagrend közti területi vita felmérésére és rendezésére. Pálffy Miklós 1715 évi X. törvénycikkének megfelelően hatáskörük és feladatuk kiterjedt a töröktől visszaszerzett területek sorsának elbírálására. Pozsonyban, Zágrábban és Kassán állítottak fel ilyen célú újabb bizottságokat.
 
====Tudomány szolgálatában szerzett érdemei====
 
1723-as évi országgyűlés határozatán alapulva saját hatáskörében elrendelte az egyházi és magánlevéltárak egybegyűjtését. Előírta, hogy a kincstári kamaráknál levőket is (!) be kell
vonni a körbe. Érdemben ő teremtette meg a mai magyar '''''[[Országos Levéltár]]''''' gyűjteményi alapját. (''Érdemes megnézni mit ír erről annak weblapja''.)
 
Az ''új országos levéltár'' székhelye Pozsony lett: A Pálffyak bazini, vöröskői, bajmóci irat- és levéltárainak anyagaanyagát egészítettemaga kiszedette aössze. Pálffy Miklós sokSok hasonlóval rendelkező nemest maga pedig személyesen keresett meg a gyűjtésben. Tette a dolgát, amíg erejéből bírta. Élete alkonyán köszvény kínozta, de a tudományt a gyűjtést és a kutatást sosem hanyagolta, maga is kutatta és szívesen elmerült az iratokban. Kiváló színvonalon gyakorolta a tudományokat, de támogatta, pártfogolta annak jeleseit is. [[Bél Mátyás]] műveinek kiadását iskülönösen. Számára még egy nagyobb kegydíjat is elért a királynál. Hasznos gesztusnak bizonyult, hogy támogatta korának híres tudósát, hiszen a tudós művei ma is hasznos források. <ref>Bél legfontosabb műve a tudományos szempontból még ma is aktuális „Notitia Hungariae novae historico-geographica” lett, amit később magyarul; ''Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése'' címen adtak ki. Az anyaggyűjtést ehhez a hatalmas munkához Bél tanítványai és fiai segítségével végezte, munkájában pedig még Pálffy Miklós nádor támogatta. A mű 1735 és 1742 között jelent meg négy kötetben.
</ref>
 
====Életének zárófejezete====
</ref> Feleségét Báró Weichs Katalin Erzsébetet túlélte, hiszen 1724. június 25-én hunyt el. Páffyő V. Miklós nádor pedigmeg csak 1732. február 20-án , Mindketten Pozsonyban.
 
</ref> Feleségét Báró Weichs Katalin Erzsébetet túlélte, hiszen 1724. június 25-én hunyt el. Páffy V. Miklós nádor pedig csak 1732. február 20-án , Mindketten Pozsonyban.
 
Életútja egy újabb vastagbetűs fejezetet rótt a Pálffyak Dicsőség Könyvébe.
157

szerkesztés