Sztudita Szent Theodórosz (szerkesztés)
A lap 2014. szeptember 21., 11:53-kori változata
, 9 évvel ezelőttnincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(Új oldal, tartalma: „{{tataroz}} '''Sztudita Szent Theodorosz''' (759 – 826. november 11.) bizánci szerzetes, egyházi író. Theodorosz Konstantinápolyban született elők…”) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
'''Sztudita Szent Theodorosz''' ([[759]] – [[826]]. [[november 11.]]) bizánci szerzetes, egyházi író.
=== Élete ===
Theodorosz Konstantinápolyban született előkelő családban. Anyai nagybátyja, [[Szent Platon]] a [[bithünia]]i ''Szakkudion'' monostor igumenje (vezetője) volt, aki meggyőzte az egész családot, hogy kezdjenek szerzetesi életet. Theodorosz nagybátyja irányításával megismerkedett az [[egyházatya|egyházatyá]]k tanításával, különösen pedig [[Nagy Szent Baszileosz]]t kedvelte meg. Hamarosan Platon segítőtársa lett a monostor vezetésében. Mindketten magukra vonták [[VI. Kónsztantinosz bizánci császár]] haragját, mivel nyíltan bírálták a császár második házasságát. [[799]]-ben elhatározták, hogy a megnövekedett szerzetes közösséget áttelepítik a [[463]]-ban alapított konstantinápolyi ''Sztudion'' monostorba. Itt bontakozott ki Theodorosz reformelképzelése. A császári udvar újabb vihara Theodoroszt és Platont [[808]]-ban száműzetésbe sodorta.
[[811]]-ben tértek vissza a fővárosba, Platon pedig hamarosan meg is halt. A buzgó szerzetesek és a császári udvar békéje rövid ideig tartott. [[815]]-ben a császár szétszórta az egész sztudita közösséget, Theodoroszt pedig száműzte. A [[képrombolás]] viharai közepette szó sem lehetett a visszatérésről, Theodorosz ugyanis védelmezte a képek tiszteletét hirdető, és ezért ugyancsak száműzött [[Niképhorosz konstantinápolyi pátriárkát]], és követelte visszahívását. Theodorosz szerzeteseivel a [[Boszporusz]] másik partján telepedett le és ott is halt meg [[826]]-ban.
=== Reformja ===
Theodorosz sürgette az egyházatyák tanításának tanulmányozását és Baszileiosz szellemében a tökéletes [[cenobita]] élet megvalósítását. Ennek lényeges elemei közé tartozik a közösségi élet és a munka. Theodorosz Baszileosznak elöljáró-fogalmát továbbfejlesztve az igumenben igazi lelki atyát akar látni, akinek a szerzetesek naponta feltárják a lelküket. Az igumennek szóló tökéletes engedelmesség eltávolítja a tökéletesség legnagyobb akadályát, az önakaratot. Aggályos pontossággal kell a szerzetesenek megtartania az egyéni szegénységet, a monostornak azonban lehetnek javai, hogy az irgalmasság cselekedeteit gyakorolhassa, a szegényeket szolgálhassa.
E regula szellemének megfelelően a sztudita monostorok mellett mindig árvaházak, kórházak, könyvtárak és iskolák is épültek. Meghatározó befolyást gyakoroltak a bizánci kultúra fejlődésére.
|