„Kommunisták Magyarországi Pártja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
81. sor:
[[1919]] februárjában a párt vezetőinek nagy részét letartóztatták, ennek ellenére tömegbefolyása folyamatosan növekedett. A [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] (MSZDP), egyedül nem tudván úrrá lenni a kialakult politikai válságon, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, [[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] egyesült, és kikiáltották a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Magyar Tanácsköztársaság]]ot. Az egyesült párt neve a júniusban megtartott kongresszuson először [[Magyarországi Szocialista Párt]] lett, de ezzel a kommunisták nem értettek egyet (Kun Béla szerint, ez nem fejezi ki, hogy a [[Kommunista Internacionálé]]hoz<ref name=ki>Az ún. '''[[Kommunista Internacionálé|Komintern]]''' vagy az ismertebb nevén '''[[Kommunista Internacionálé|III. Internacionálé]]''' ''(1918-1943)''</ref> tartozik a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Magyar Tanácsköztársaság]]), végül a közös név a [[Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja]] lett.
A Tanácsköztársaság bukását követő [[fehérterror]] idején a két párt szétvált, a KMP tagjainak jelentős része illegalitásba, emigrációba kényszerült. Nagyszámú pártaktivistát azonban letartóztattak. Az ebben az időszakban megalakuló [[Szovjetunió]] több hullámban ajánlott fel fogolycserét a magyar vezetésnek, amelyek során mintegy három év leforgása alatt kb. 400 kommunista aktivista került a Szovjetunióba. Ezek jelentős része az [[1930]]-as [[Joszif Visszarionovics Sztálin|sztálin]]i terror áldozatává vált.
Az illegális KMP [[1922]]-ben újjászerveződött, [[1925]]-ben [[Magyarországi Szocialista Munkáspárt]] (MSZMP) fedőnéven legális pártot alapított, és [[Bécs]]ben megtartotta I. kongresszusát. A párt ideológiájának középpontjában a [[A proletariátus diktatúrája|proletárdiktatúra]] teljes megvalósítása állt, de a letartóztatások nem tették lehetővé a rendszerrel szemben való fellépést.
| |||