„Röntgensugárzás” változatai közötti eltérés

a
képek jobb elrendezése
a (→‎Helmholtz: a szövegezés korrekciója)
a (képek jobb elrendezése)
{{redir|Röntgen}}
A '''röntgensugárzás''' olyan [[elektromágneses sugárzás]], amelynek [[hullámhossz]]a a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik. A határok nem szigorúak, de ennek megfelelően a frekvenciája nagyjából 30 [[Hertz|PHz]] és 30 EHz (30{{e|15}} Hz és 30{{e|18}} Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a [[kristálytan]]. Mivel a röntgensugárzásban terjedő röntgenfoton energiája nagyjából a 0,1 keV és a 100 keV között lehet, ezért [[ionizáló sugárzás]], azaz élettanilag veszélyes.
 
[[Fájl:Laprascopy-Roentgen.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Röntgenfelvétel műtét közben]]
 
A '''röntgensugárzás''' olyan [[elektromágneses sugárzás]], amelynek [[hullámhossz]]a a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik. A határok nem szigorúak, de ennek megfelelően a frekvenciája nagyjából 30 [[Hertz|PHz]] és 30 EHz (30{{e|15}} Hz és 30{{e|18}} Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a [[kristálytan]]. Mivel a röntgensugárzásban terjedő röntgenfoton energiája nagyjából a 0,1 keV és a 100 keV között lehet, ezért [[ionizáló sugárzás]], azaz élettanilag veszélyes.
 
== Fizikája ==
A röntgensugárzás hosszabb hullámhosszú része az elektromágneses spektrumban az ultraibolya sugárzáshoz csatlakozik, ezt nevezzük ''lágy röntgensugárzás''nak. A rövidebb hullámhosszú - ''kemény röntgensugárzás''nak nevezett - tartomány a [[gamma-sugárzás]]sal szomszédos, részben át is fed azzal. Ezért az utóbbi kettőt nem is a hullámhosszuk, hanem a keletkezésük mögött álló fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg. A gamma-sugárzás [[atommag]] átalakulások során jön létre, a röntgensugárzást ellenben nagyenergiájú [[elektron]]folyamatok - pontosabban nagy sebességre felgyorsított elektronok és egy anyagi közeg kölcsönhatása - hozzák létre.
A megfigyelt röntgenszínképek hullámhossza 0,016 nm és 66 nm közötti, nagyon széles tartomány, mintegy 12 oktáv.
[[Fájl:Roentgen-Roehre.svg|bélyegkép|jobbrara|222px|Vízhűtésű röntgencső egyszerűsített ábrája]]
 
A röntgensugárzás mesterséges előállításához használt eszköz a röntgencső. [[Fájl:Roentgen-Roehre.svg|bélyegkép|balra|222px|Vízhűtésű röntgencső egyszerűsített ábrája]]
A légritkított térben lévő elektródákra nagyfeszültséget kapcsolva, a katódból kilépő elektronok az anód felé gyorsulnak, majd a magas olvadáspontú [[fém]]ből (gyakran [[volfrám]]) készült anódba becsapódva jön létre a röntgensugárzás. A keletkezésért felelős kétféle fizikai folyamatnak megfelelően a sugárzás spektruma is kétféle jelleget mutat. A széles, folytonos spektrum a [[fékezési sugárzás]]ból, a vonalszerű spektrum a karakterisztikus sugárzásból származik. A fékezési sugárzást a nagy [[Rendszám (kémia)|rendszámú]] atommagok erős [[elektromos tér|elektromos terén]] szóródó elektronok hozzák létre. A karakterisztikus sugárzás során az elég nagy energiájú elektron képes az atom egy az atommaghoz közeli, belső elektronhéjon lévő elektronját kiütni. Az így megüresedő energiaszintű állapotra aztán az atom egy magasabb energiájú elektronja kerül, és az átmenet során az energiakülönbségnek megfelelő röntgen[[foton]] emittálódik.