„Hadísz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
|||
7. sor:
A Mohamedre vonatkozó hagyományok, a Próféta halála után, rövid idő alatt hihetetlenül elszaporodtak. A Próféta meg nem írt mondásait (''hadísz'' = újság, hír) újságként szájról szájra adták, fontos dolgokban szokásait és viselkedését irányadóknak tartották, ezek iránt élénken érdeklődtek (szunna = szokás). A Próféta mondásairól és szokásairól szóló hagyomány oly méreteket öltött, hogy a tradíció legelső kritikusainak már 600 000<ref name="SzL240">Szimonidész Lajos: ''Iszlám és Buddhizmus'' 240. o.</ref> tradíció-mondatból kellett a hiteleseket kiválasztaniuk. A hagyományok ilyen nagy száma külön tudomány kialakítását tette szükségessé (ilm al hadith = a tradíció tudománya), amely a legaprólékosabb adatok figyelembevételével végzi munkáját.
A hadíszok nem ismeretlen eredetű mondák, hanem igen pontosan felsorolják azoknak a tekintélyeknek és elbeszélőknek a láncolatát ''(szilszila)'', akik a hagyományt Mohamedtől hallották és továbbadták. Minden hadíszt keletkezésére, terjesztőinek a láncolatára vonatkozó tudósítás, az úgynevezett ''szanad'' (vagy ''isznád'', azaz a hadísz támasza)<ref>Goldziher 195.o.</ref> vezet be, magának a hagyománynak pedig derék, test ''(matn)'' a neve. Egy hagyomány a következőképpen néz ki:
„'''''(Szanad)''': Tudósított bennünket Abdallah ben Juszuf s így szólt: közölte velünk Malik, Náfi nevében, Abdallah b. Omar nevében, hogy Allah apostola így szólott:'''(Matn)''': A gyülekezetben való imádkozás a magányos imádkozást huszonhét fokkal múlja fölül.''”<ref>Szimonidész Lajos: ''Iszlám és Buddhizmus'' 241. o.</ref>
| |||