„Dikromácia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Állatok: méhlepényes emlősök
59. sor:
A kevert színek közötti különbségtétellel is gondjuk lehet, míg egy szín különböző árnyalatait jobban érzékelik. A színek megkülönböztetésének képessége függ az adott tárgyak méretétől és a távolságuktól is;<ref name="sg.hu"/> például a vörös-zöld színtévesztők a távolabbi jelzőlámpák színét kevésbé ismerik fel, mint a közelebbiekét. Látásuk jobban összpontosít a formákra és a körvonalakra, mint a jó színlátásúaké. Különböző vizsgálatok szerint a vörös-zöld színtévesztők khaki szín több árnyalatát tudják megkülönböztetni, mint a jó színlátásúak,<ref>Multidimensional scaling reveals a color dimension unique to 'color-deficient' observers. - Bosten, Robinson, Jordan & Mollen, 2005</ref> ezért jobban átlátnak az álcán. Ezt egyes országok hadseregében ki is használják. Magyarországon azonban a színtévesztés kizáró ok a katonaságnál.<ref name="szintevesztes.com"/> A félhomályban jobban tájékozódnak, mint a jó színlátásúak, mivel szemük kompenzációképpen több pálcikát tartalmaz.
==Állatok==
Néha megkönnyíti a kutatást, ha hasonló, de egyszerűbb rendszereket lehet tanulmányozni. Például lehet olyan rendszereket tanulmányozni, ahol az adott állatnak nincsenek pálcikái. EZEz az állapot embernél ritka, de vannak például madárfajok, amelyeknél ez a normális. Ezek tanulmányozása a színtévesztés megértésében is segített.<ref>Jacobs, G. H., & Yolton, R. L. (1969). Dichromacy in a ground squirrel. ''letters to nature'', 223, 414–415.</ref>
 
Az első Triász kori emlősök trikromátok voltak,<ref name=Jacobs09>{{cite journal |last1=Jacobs |first1=G. H. |year=2009 |title=Evolution of colour vision in mammals |journal=[[Philosophical Transactions of the Royal Society B]] |volume=364 |pages=2957–67 |doi=10.1098/rstb.2009.0039 |url=http://rstb.royalsocietypublishing.org/content/364/1531/2957.full.pdf |pmc=2781854 |pmid=19720656 |issue=1531}}</ref> de a legtöbb méhlepényes emlős dikromát.;<ref>{{cite journal|last=Bowmaker|first=JK|title=Evolution of colour vision in vertebrates|journal=Eye (London, England)|year=1998|volume=12 ( Pt 3b)|pages=541–7|pmid=9775215|doi=10.1038/eye.1998.143}}</ref> A nagyobb hullámhosszak látásának képessége elveszett a méhlepényes emlősök őseinél, de megmaradt az erszényeseknél, amelyekre ma is a trikromázia a jellemző. A genetikai bizonyítékok és a viselkedés vizsgálata szerint a Didelphis albiventris faj dikromát; sőt, az egész Didelphis nem dikromát. A dikromatikus színlátás segít színeket megkülönböztetni a félhomályban; az ősi méhlepényes emlősök éjszakai életmódja kedvezett a harmadik csaptípus elvesztésének.
 
A méhlepényes emlősök között a következők kivételek a dikromatikus színlátás alól: a keskenyorrú majmok, köztük az emberrel, akik trikromátok; és a tengeri emlősök, akik monokromátok egy csaptípussal, ide értve az úszólábúakat és a ceteket. A legtöbb újvilági majomfajnál a hímek dikromátok, és a nőstények 60%-a trikromát; a trikromázia genetikai okokból nem alakulhat ki a hímeknél. A bőgőmajomformáknál azonban a helyzet az emberéhez hasonló. Az éjimajomfélék viszont a tengeri emlősökhöz hasonlóan monokromátok.