„Joseph Addison” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
5. sor:
|kép=Joseph Addison by Sir Godfrey Kneller, Bt.jpg
|képaláírás=
|született_időszületési dátum=[[1672]]. [[május 1.]]
|születési hely=
|született_hely=
|elhunyt_időhalál dátuma=[[1719]]. [[június 17.]] {{életkor-holt|1672|05|01|1719|06|17}}
|halál helye=
|elhunyt_hely=
|nemzetiség=
|szülei=
33. sor:
A whig kormány bukásával Addison politikai karrierje véget is ért, de lehetősége volt újabb karriert csinálni: már így is ismert író volt. Most felújította régi barátságát egykori iskolatársával, [[Richard Steele]]-lel, aki [[1709]]-ben elindította a ''The Tatler'' című, háromhetente megjelenő folyóiratot. Addison besegített a lapba; a három év alatt megjelenő 271 számból 42-t ő szerkesztett. [[1711]]-ben Steele-lel együtt elindította a ''The Spectator'' című napilapot, ami huszonegy hónapon át folyamatosan megjelent. Addison kétszázhetvennégy cikket publikált, majd 24-et a [[Budgell]]-féle ''The Spectator''ben, és 51-et a Steele szerkesztette ''The Guardian''-ben. A ''Spectator''ba írott esszéi Addison legjobb művei; bár saját korában talán jobban ismerték ''Cato'' című tragédiájáról, amiről [[Voltaire]] azt tartotta, hogy „''nagyobb, mint [[William Shakespeare|Shakespeare]]''”, és ami a leginkább hasonlít a [[Corneille]]-, Racine-féle francia tragédiára.
 
Lehetetlen leírni, micsoda hatása volt a ''Spectator''nak a korabeli Angliára. Középutat mutatott a [[puritán]] aszkézis és a restaurációs romlottság közt. Mindezt rendkívül finom, szellemes stílusban. Még maga [[Doctor Johnson]], a keményvonalas tory, is tisztelettel adózott Addison stílusának. Addison nem volt eredeti gondolkodó, de nagyon ékesszóló volt.
 
[[Anna brit királynő|Anna királynő]] [[1714]]-ben bekövetkezett halála után a Whigek újra hatalomra kerültek, Addison megint karriert csinált: egyszer megint az ír kormányzó első titkára lett, majd a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, [[1717]]-ben pedig bekerült Lord Sunderland kormányába. Ekkor volt életében a leghíresebb és leggazdagabb, de jóformán ez is volt életének legkellemetlenebb korszaka: beteg volt, és végül kénytelen volt minden tisztségéről lemondani [[1718]]-ban. [[1716]]-ban feleségül vette Charlotte-ot, Warwick gróf lányát. A házasság feltehetően nem volt boldog, de azért annyira rossz se, ahogy a kortársak pletykálták. Addison visszahúzódó, félénk ember volt, néha nyomasztotta a felesége nemesi köreinek hűvös formalitása. Egy (valószínűleg gyengeelméjű) lányuk volt.
46. sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Addison Joseph}}
 
{{DEFAULTSORT:Addison Joseph}}
[[Kategória:Angol írók]]
[[Kategória:Angol drámaírók]]