„Mihail Sebastian” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ha már muszáj minden cikkbe infoboxot pakolni, akkor rendesen ki is kellene tölteni
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
3. sor:
|kép=
|képaláírás=
|született_időszületési dátum=[[1907]]. [[október 8.]]
|született_helyszületési hely= [[Brăila]]
|elhunyt_időhalál dátuma=[[1945]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1907|10|08|1945|05|29}}
|halál helye=
|elhunyt_hely=
|nemzetiség= román
|szülei=
25. sor:
 
== Életpályája ==
Jogot és filozófiát tanult [[Bukarest]]ben, majd [[Párizs]]ban sikertelen kísérletet tett a jogi doktorátus megszerzésére. 1927-től irodalmi tanulmányai, illetve [[Francis Jammes]]- és [[Marcel Proust]]-tanulmányai jelentek meg. Egy neves ügyvédi irodában dolgozott. [[Nae Ionescu]] meghívására a ''Cuvântul'' folyóirat munkatársa lett, ahol barátságot kötött [[Mircea Eliade|Mircea Eliadéval]].
 
1930 és 1932 között Párizsban élt. Az irodalomban [[1932]]-ben jelent meg egy rövid kötettel, ''Fragmente dintr-un carnet găsit'' (Részlet egy talált jegyzetfüzetből), majd ugyanebben az évben kiadták egy regényét is ''Femei'' (Nők) címmel. Regényei – ''Orașul cu salcâmi'' (Akácok városa), [[1935]]) és ''Accidentul'' (=Baleset, magyar fordítása Menedék címen, [[1940]]) [[Marcel Proust]] és [[Gustave Flaubert]] hatását mutatják. [[1934]]-ben megjelent ''De două mii de ani'' (Kétezer éve) című regénye arról szól, hogy mit jelent [[zsidók|zsidó]]nak lenni Romániáben. A könyv nem kívánt módon lett híres, a [[Nae Ionescu]] által írt előszó következtében. Ionescu szövege az [[antiszemitizmus]]t [[teológia]]i szempontból próbálta megalapozni, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a zsidóknak éppen zsidó mivoltuk miatt semmi esélyük sincs a megváltásra. Nem sokkal ezután Sebastian megjelentette a sajtóban már megjelent cikkeit ''Cum am devenit huligan'' (Hogyan lettem huligán) címmel. A könyvben ugyanazt a modern módszert használja, mint [[André Gide]] a ''Pénzhamisítók'' című regényében.
31. sor:
A zsidóellenes intézkedések következtében eltiltották az újságírástól és visszavonták a védőügyvédi engedélyét. Ekkor kezdett drámaírással foglalkozni; a ''Steaua fără nume'' (Névtelen csillag) című darabját Victor Mincu álnéven írta. Ez a darab, illetve a ''Jocul de-a vacanța'' (=Vakációsdi; magyarul Játék a boldogsággal címen jelent meg) és az ''Ultima oră'' (=Utolsó óra; magyar megjelenés Lapzárta címen) a román drámairodalom jelentős szereplőjévé avatták. Az ''Insula'' (Sziget) című színdarab befejezetlenül maradt.
 
1945-ben, kevéssel a [[második világháború|háború]] vége után, alkotóerejének teljében egy teherautó ütötte el.
 
''Névtelen csillag'' című darabját 1965-ben [[Henri Colpi]] francia rendező filmesítette meg ''Mona, l'étoile sans nom'' címmel, [[Marina Vlady]] főszereplésével.
 
1996-ban jelent meg naplója az 1935-1944 időszakból. A kézirat eredetijét öccse diplomáciai postával kicsempészte az országból, jelenleg a [[jeruzsálem]]i egyetem birtokában található. A könyv értékes történelmi dokumentumot jelent abból a szempontból, hogy leírja a II. világháború korabeli román társadalom antiszemitizmusát, illetve jeles román értelmiségiek fasizálódását. A naplót kiadták Franciaországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Németországban is. 2004-ben az amerikai [[David Auburn]] [[monodráma|monodrámát]] írt Sebastian naplójából, amelyet ugyanabban az évben bemutattak New Yorkban. A napló német kiadását követően 2006-ban Mihai Sebastian posztumusz [[Geschwister Scholl-díj]]at kapott. (Ezt a díjat 1985 óta minden évben a Német Könyvkereskedők Tőzsdei Egyesülete osztja ki.)