„Gulácsy Irén” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
4. sor:
|képaláírás=
<!--Élete-->
|született_időszületési dátum=[[1894]]. [[szeptember 9.]]
|született_helyszületési hely=Lázárföldpuszta (Szeged)
|elhunyt_időhalál dátuma=[[1945]]. [[január 2.]] {{életkor-holt|1894|9|9|1945|1|2}}
|elhunyt_helyhalál helye=Budapest
|nemzetiség={{zászló|magyar}} [[Magyarok|magyar]]
|szülei=
34. sor:
[[Fájl:GulácsyIrén Bemrkp37.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest II. kerületében|'''Gulácsy Irén''' emléktáblája egykori lakhelyén,<br>a Bem rakpart 37. szám alatt<br>(1945-ben: Vitéz utca 2.)]] ]]
[[Fájl:Gulacsy Iren siremleke.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Gulácsy Irén és az [[1945]]. [[január 2.|január 2]]-i [[budapest]]i ostrom alatt hősi halált haltak síremléke a [[Farkasréti temető]]ben (19/1-1-45/46).]]
A [[Szeged]] melletti Lázárföld-pusztán született. Szegeden a felső leányiskolában és a tanítónőképzőben tanult. 16 éves korában ([[1910]]) férjhez ment unokabátyjához, erdődi Pálffy Jenőhöz, az [[Esterházy]]-uradalmak akkori mérnökéhez, aki előbb [[Dombóvár]]ott, [[Kismarton]]ban dolgozott, majd [[Szeged]]en éltek. Férjével az évek során megismerte a [[Hanság]] pusztáin élők világát, amikor rendszeresen elkísérte a külső (vasútépítő, vízszabályozó) munkákhoz. Tanult zenét és festészetet. Az [[Első világháború|I. világháború]] kitörése után férjének meg kellett válnia akkor már központi főmérnöki állásától, s 1914-ben [[Nagyvárad]]ra költöztek, ahol a római katolikus káptalan főmérnöke lett. Gulácsy itt kezdett írni a Váradon meginduló Magyar Szóban, ahol első novellája a ''„Félre az útból”'' címmel jelent meg. Később a [[Tavasz (folyóirat)|Tavasz]] című folyóiratba is küldött írást. Ezek voltak az első megszólalásai. A [[Nagyvárad (napilap)|Nagyvárad]] című napilap belső munkatársa lett [[1919]]-ben. Cikkeket írt a ''[[Pásztortűz]],'' a ''[[Genius (folyóirat)|Genius]],'' a ''[[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]],'' a ''[[Keleti Újság]],'' az ''[[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]],'' a ''[[Napkelet (romániai magyar folyóirat)|Napkelet]],'' a '[[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbség]] lapokba, folyóiratokba. A [[marosvásárhely]]i [[Zord Idő (folyóirat)|Zord Idő]] lapvállalat pályázatára nyújtotta be első regényét, a ''Förgeteg''et, amellyel pályadíjat nyert. Ettől kezdve [[novella|novellákat]], [[regény]]eket, [[dráma|színdarabokat]] is írt. A ''Hamueső'' című műve volt az [[Erdélyi Szépmíves Céh]] első kiadott regénye [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] illusztrációival, és Kós munkája volt a könyv grafikai kiállítása is. 1926-ban ő is meghívást kapott [[Kemény János (író)|Kemény János]]tól az első [[Erdélyi Helikon|Helikon]]-találkozóra, amelyen ugyan nem vett részt, mégis az alapító tagok közé számíthatjuk.
 
Férje súlyosan megbetegedett, s 1925 körül megrokkant, munkaképtelenné vált, így a család fenntartása a fiatal írónőre hárult. Atyai módon pártfogolta őket [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]], akihez számos levelet írt, s ebből kirajzolódik az írónő mindennapjainak nehéz küzdelme: a tolókocsiba kényszerült, ágyban fekvő, beteg férjének gondozása mellett az egzisztencia fenntartása.
Fő műve a ''Fekete vőlegények'' ilyen körülmények között született.
 
''„Gulácsy komolyan vette regényírói feladatát. Részletes előtanulmányokat végzett. Több mint húsz (!) kötetnyi jegyzetanyag tanúsítja szorgalmát, s ezt a korra vonatkozó történelmi szakirodalomból való hatalmas ismeretanyagot mind beötvözte regényébe.”'' <ref>A regény 1985. évi [[Kriterion Könyvkiadó|Kriterion]] kiadásának előszava.</ref>
 
1927. február 25-én Pálffy Jenő elhunyt, s Gulácsy egy darabig még Nagyváradon élt, aztán átköltözött [[Kolozsvár]]ra, majd [[Magyarország]]ra települt.
46. sor:
 
Méltatói szerint:
''„Gulácsy Irén szereti a nyelvi ékesítettséget, mely a metaforákban, különböző alakzatok halmozásában nyilvánul meg, szereti az archaikus, tájszavak használatát, gyakoriak a regényben az indázó szecessziós szerkezetek és motívumok. Németh László barokkos költőnek tartja Gulácsy Irént, de – mint mondja – barokkossága nem akadémikus jellegű.”''<ref>[http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vrs1202.htm Vass László web-lapja Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 373 p.]</ref>
 
Budapesten a Magyarság, a [[Pesti Hírlap]] és az [[Új Idők]] munkatársa volt.
125. sor:
 
{{portál|Irodalom||Erdély|-}}
 
 
{{DEFAULTSORT:Gulac~sy Iren}}
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar nők]]
[[Kategória:Corvin-koszorúsok]]
[[Kategória:Országos Magyar Párt-tagok]]
[[Kategória:Nagyváradiak]]
[[Kategória:1894-ben született személyek]]