„Aleksis Kivi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
4. sor:
|képaláírás=Aleksis Kivi portréja, valószínűleg Albert Edelfelt munkája
<!--Élete-->
|
|
|
|
|nemzetiség=[[
|szülei=
|feleség=
30. sor:
[[Fájl:A Kivi was born here H6919 A Kiven synnyinkoti C.JPG|jobbra|bélyegkép|260px|Kivi szülőháza Nurmijärviben]]
'''Aleksis Kivi''', eredeti nevén Alexis Stenvall ( [[Nurmijärvi]], [[1834]]. [[október 10.]] – [[Tuusula]], [[1872]]. [[december 31.]]) [[
== Életpályája ==
37. sor:
A betűvetést Nurmijärviben a jeles iskolamesternél - Malakias Costiandernél – tanulta, aki később a ''Hét testvér'' papjának modelljéül szolgált. 1847-ben szülei Helsinkibe küldték tanulni Malakias Costianderhez, aki az oktatásban a svéd nyelv mesteri használatára helyezte a hangsúlyt. Később, az egyetemen is tanító [[Fredrik Cygnaeus]] vezette iskolába járt, ahol – részben a folyamatos nélkülözés miatt – nehezen vette az akadályokat. A helyzet akkor sem javult, amikor magántanuló lett. Ebben az időben sikertelenül udvarol szállásadója lányának.
Egyik első irodalmi próbálkozása a ''Lakodalmi tánc Ljunghedenben (Bröllopsdansen på Ljungheden)'' című komédiája megnyerte Fredrik Cygnaeus tetszését. Ez semmiképp nem lehetett Kivi kárára, amikor a nagy nehezen elvégzett középiskola után a Cygnaeusnál tett privát vizsga alapján felvételt nyert a [[Helsinki Egyetem]]re. Ő volt egyébként az utolsó, akit ilyen módon vettek fel az egyetemre.
Ennek az időszaknak meghatározó kulturális áramlata a finn nemzeti ébredés. Lönnrot nyomdokain a fiatal (többségükben svéd anyanyelvű) intellektuelek népdalgyűjtő utakra jártak, az érdeklődés a finn nyelv és a finn kultúra felé fordult. Az [[Yrjö Koskinen]] vezette Finn Párt befolyása egyre erősödött. Kivi a párt szócsövének számító ''Irodalmi Havilap (Kirjallinen kuukauslehti)'' szerkesztője lett és jó kapcsolatban volt a fiatal fennománok jeles képviselőivel. Olyan támogatókat tudhatott maga mögött, mint Cygnaeus és [[Snellman]], akik az állandó anyagi gondokkal küzdő Kivit pénzzel is segítették. Barátai a svéd anyanyelvű fiatal fennománok közül kerültek ki: Robert Svanström, Edmund Palmqvist, Thiodolf Rein (későbbi rektor), a Lindfors testvérek és az újságíró Emil Nervander, aki később Kivi kultuszának megteremtéséért sokat tett. Barátai kiemelkedő tehetségnek tartották, és anyagilag is segítették a – végül be nem fejezett – egyetemi tanulmányit. Ugyanakkor a Finn Párt konzervatív szárnyán befolyásos ellenfelei is voltak; [[August Ahlqvist]] és [[Agathon Meurman]].
Ebben az időben gyakori volt, hogy svéd nevű de finn nyelven alkotó költők finn hangzású irodalmi álnevet vettek fel. A fiatal Alexis Stenvall az irodalomi életben Aleksis Kivi (sten = kivi = kő) néven jelent meg. Első sikereit színműveivel érte el. 1860-ban elnyerte a Finn Irodalmi Társaság díját ''Kullervo'' című drámájával. 1863-ban Helsinkitől nyugatra, a svéd nyelvű Siuntioba költözött, ahol bátyja – Juhani – földet bérelt. Élete hátralévő részében javarészt itt élt és alkotott egyik támogatójánál, Charlotta Lönnqvistnél.
1864-ben jelent meg a finn színházak repertoárján máig rendszeresen szereplő ''A pusztai vargáék (Nummisuutarit)''. A mű témája a varga fiának – Eskonak – sikertelen és kissé tragikomikus nősülési kísérlete. A színdarab számos mondata szállóigévé vált. Hasonló témát dolgoz fel az 1866-ban megjelent ''Eljegyzés (Kihlaus)''. Ebben az intenzív alkotó periódusban írja az ''Éjszaka és nappal (Yö ja päivä)'' ''Szökevények (Karkurit)'' és a ''Sörkiruccanás Schleusingenbe (Olviretki Schleusingenissä)'' című színdarabokat és ''Hangafüves rét (Kanervala)'' című verseskötetét, illetve publikál egy versciklust a Kirjallinen kuukauslehtiben. Megjegyzendő, hogy költészetét csak a XX. században kezdték értékelni, kortársai kidolgozatlannak találták verseit.
Későbbi drámái a ''Lea'', a ''Leo és Liina (Leo ja Liina)'', a ''Canzio'' a ''Selma intrikái (Selman juonet)'' az ''Alma'' és a ''Margareta''. Ezek közül különös jelentőségű a bibliai témájú ''Lea'' melynek, bemutatóját a finn nyelvű színjátszás kezdetének tekintenek. Az 1869. május 10-i bemutatóra a rossz idegállapotban lévő Kivi nem ment el. A címszerepet a finnül egy szót sem tudó svéd színésznő Hedvig Charlotte Raa játszotta, aki teljes szöveget szóról szóra tanulta meg.
99. sor:
{{DEFAULTSORT:Kivi Aleksis}}
[[Kategória:Finn költők, írók]]
[[Kategória:Finnországi svédek]]
|