„Eduard Mörike” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
3. sor:
|kép=Eduard Mörike.jpg
|képaláírás=
|született_időszületési dátum=[[1804]]. [[szeptember 8.]]
|született_helyszületési hely=[[Ludwigsburg]]
|elhunyt_időhalál dátuma=[[1875]]. [[június 4.]] {{életkor-holt|1804|09|08|1875|06|04}}
|elhunyt_helyhalál helye=[[Stuttgart]]
|nemzetiség=
|szülei=
25. sor:
 
==Élete==
Mörike apja Karl Friedrich Mörike orvos volt, anyja egy lelkész lánya Charlotte Dorothea szül. Bayer, a házaspár hetedik gyermeke volt, összesen tizenkét testvére volt. Miután apja 1817-ben elhalálozott, nagybátyjához, Eberhard Friedrich Georgiihoz került Stuttgartba, aki unokaöccse számára lelki hivatást szánt.
 
Mörike egy évig járt egy [[stuttgart]]i gimnáziumba, majd 1818-tól az evangélikus [[urach]]i [[szeminárium]]ba, majd egy humanista gimnáziumba a [[tübingen]]i kolostorba 1822 és 1826 között. Bár iskolai teljesítménye csak közepes volt, az urachi szeminárium mégis felvette őt, ott ismerkedett meg az ókori klasszikusokkal. Ez az élmény meghatározó maradt élete során, úgymint azok a szintén életre szóló barátságok, amiket itt kötött.
31. sor:
1823 találkozott Mörike egy [[ludwigsburg]]i fogadóban az ott kiszolgáló Maria Meyerrel (1802–1865). Maria szépsége állítólag mesés volt, Mörike viharosan beleszeretett a titokzatos szépségbe, de nővére ezen annyira fel volt háborodva, hogy Mörike megszakította a kapcsolatot vele és 1823 év végére a levelezés is abbamaradt. A lány javaslatot tett egy újabb nyári találkozásra, de erre Mörike nem is válszolt. Ezen fájdalmas tapasztalatnak köszönheti az utókor a [[Peregrina]]-versciklust.
 
Közepes szemináriumi vizsgáját nyolv évig tartó vikáriusi időszak következett, amelyet Mörike a poklok poklaként élt meg. Folyamatosan áthelyezték; 1826 [[Oberboihingen]], [[Möhringen]]; 1827 [[Köngen]]; 1829 [[Pflummern]], [[Plattenhardt]] (itt eljegyezte Luise Raut, az elhalálozott lelkész lányát, 1833-ban feloldották), [[Owen]]; 1831 [[Eltingen]]; 1832 [[Ochsenwang]], 1833 [[Weilheim an der Teck]], újra Owen, [[Ötlingen]]. Lelkipásztori tevékenységét 1827 decemberétől 1829 februárjáig szüneteltette, egészségügyi okokból szabadságra ment, amelynek részben oka lehetett Luise nővére halála. Hosszú szabadságának másik oka, hogy nagyon elégedetlen volt életével és kételkedett az egyházi élepályájában.
 
Sokkal szivesebben foglalkozott volna kizárólag költészettel, de nem merte megkockáztatni, hogy mint annak idején [[Friedrich Hölderlin|Hölderlin]], kizárólag az írásból próbáljon meg megélni. A Friedrich Gottlob Franckhkal kötött szerződését, amelyben kötelezte volna magát annak kiadványába, a „Damen-Zeitung“ (Hölgy Újságba) írandó értekezésekre, az évi 600 guldenes honorárium ellenére felbontotta.