„Katona Szabó István” változatai közötti eltérés

a
paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
(infobox)
a (paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB)
|kép=
|képaláírás=
|született_időszületési dátum=[[1922]]. [[november 10.]]
|született_helyszületési hely= [[Kézdivásárhely]]
|elhunyt_időhalál dátuma=[[2013]]. [[február 6.]] {{életkor-holt|1922|11|10|2013|02|06}}
|elhunyt_helyhalál helye=[[Gödöllő]]
|nemzetiség=
|szülei=
 
== Életútja ==
Szülővárosában kezdett tanulmányait megszakítva kereskedőinas volt [[Óradna|Óradnán]], szövőgyári munkás [[Nagyszeben]]ben, majd a [[Bolyai Farkas Líceum|Marosvásárhelyi Református Kollégium]]ban érettségizett (1942). A [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Tudományegyetem]] [[Közgazdaságtan|közgazdaság]]i karán politikai gazdaságtanból és [[Szociológia|szociológiá]]ból szerzett diplomát (1947). Mint egyetemi hallgató a [[Móricz Zsigmond Kollégium]] diákigazgatója (1945–47) s a [[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]] című napilap riportere. Tanulmányainak végeztével rövid ideig tanár a [[bánffyhunyad]]i gimnáziumban, majd 1948-tól egy évtizeden át a [[Falvak Népe]], ill. [[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]] szerkesztője (1950 és 1952 között főszerkesztő-helyettese), 1958-tól Marosvásárhelyen a [[Művészet (folyóirat, 1958–1959)|Művészet]], majd az [[Új Élet]] főszerkesztő-helyettese, 1967-től a lap szerkesztőbizottságának tagja és rovatvezető. 1955 és 1986 között a Román, majd Magyarországra települése után, 1986-tól a [[Magyar Írószövetség]] tagja. [[Gödöllő|Gödöllőn]]n az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] városi szervezetének elnöke (1991-1994), a Remsey Jenő Művészeti Alapítvány ügyvezető elnöke(1995-2000). A Nagy Sándor Művészeti Díj kezdeményezője, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesületének, alapító elnöke (1995-2004).
 
1986-ban áttelepült [[Magyarország]]ra. [[Gödöllő]]n élt, ahol emlékiratain dolgozott.
== Munkássága ==
 
Első írása, egy [[Tolnai Lajos (író)|Tolnai Lajos]] marosvásárhelyi tartózkodásáról szóló adattár, [[Móricz Zsigmond]] lapjában, a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népében]] jelent meg (1941). Találkozásait Móricz Zsigmonddal megírta az [[Ifjú Erdély|Ifjú Erdélynek]]nek (1942). "Beszélgetés Veres Péterrel Debrecenben a földosztásról"-című cikke a [[Kolozsvár|kolozsvárikolozsvár]]i Világosságban jelent meg, 1945-ben).
 
Írói és publicisztikai érdeklődésével a népi írók mozgalmához és szellemiségéhez kapcsolódott. A falu és a parasztság felemelésében látta a magyar társadalom fejlődésének megalapozását. A szövetkezeti mozgalom erdélyi hagyományainak folytatását, a finn szövetkezetek mintájára, az önkéntes szövetkezés gondolatát képviselte. (Hangya, Kaláka, Szövetség, [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|EMGE]]). Szembe került az [[Magyar Népi Szövetség|MNSZ]] nemzetiségi jogokat feladó törekvéseivel és felszólalt az 1945. novemberi hírhedt Marosvásárhelyi Kiáltványa ellen, mely Erdély határainak végleges romániai megoldását, a határok megváltoztatásának szükségtelenségét hirdette meg a béketárgyalások előtt. Az Intézőbizottság tagjaként a Kiáltvány elfogadása ellen szavazott és tiltakozásul kilépett az MNSZ Központi Intéző Bizottságából. A Kiáltványt elfogadó vita és gyűlés jegyzőkönyvének szövegét személyesen adta át [[Tildy Zoltán|Tildy]] miniszterelnök kabinetjének, [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] belügyminiszternek, és más leleplező anyaggal együtt [[Demeter Béla|Demeter Bélának]], a magyar béke előkészítő bizottság erdélyi szakértőjének 1946 januárjában. Ezt a Kiáltványt a román külügyminiszter felhasználta a [[Trianoni békeszerződés|Párizsi Béketárgyaláson]] a magyar igények visszaverésére.
270 088

szerkesztés