„Sas Ede” változatai közötti eltérés

|született_időszületési dátum=[[1869]]. [[december 23.]]

|született_helyszületési hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]

|elhunyt_időhalál dátuma=[[1928]]. [[június 27.]] {{életkor-holt|1869|12|23|1928|06|27}}

|elhunyt_helyhalál helye=[[Budapest]]

Hille Ede [[csehország]]i német katonatiszt és Szurmák Jozéfa fia. Betegsége miatt középiskolai tanulmányait magánúton végezte. 1886-ban kezdett írni a ''Szegedi Híradó''ba és ''Szegedi Napló''ba, ekkor családi nevét ''Sas''ra változtatta. 1889-ben a ''Szegedi Napló''nak és az [[arad]]i ''Alföld''nek belső munkatársa lett. 1891-től a ''[[Nagyvárad (napilap)|Nagyvárad]]'' című napilap segédszerkesztője; 1893 októbertől másfél évig, majd 1898-tól a lap szerkesztője, 1907-től 1918-ig főszerkesztője volt. Közben 1893–1898 között Budapesten a ''[[Fővárosi Lapok]]'' és a ''Pesti Napló'' munkatársaként dolgozott.

[[Kolozsvár]]ott került kapcsolatba a filmgyártással. Első filmes munkája [[Janovics Jenő]] vállalkozó és filmrendező ''Méltóságos rabasszony'' című filmjének (1916) forgatókönyve volt, 1917-ben további négy Janovits-filmben működött közre íróként. A háború után Budapestre költözött és az [[Uher Filmgyár]] művészeti vezetője lett. Itt készített munkái közül kiemelkedik ''A megfagyott gyermek'', ebben [[Eötvös József]] versét ültette át a (néma)film nyelvére. 1923-tól a ''[[Pesti Hírlap]]'' munkatársa volt. Ezeken kívül számos vidéki és fővárosi lapban jelentek meg cikkei, versei és fordításai; elsősorban francia szerzőktől fordított. Kilenc színdarabot írt; a ''Légyott előtt'' című színművével megnyerte a szegedi Dugonics Társaság pályadíját, ezt a színművét több vidéki színpadon előadták.