„Aleksander Fredro” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
3. sor:
|kép=RaczynskiAleksander.PortretAleksandraFredro.jpg
|képaláírás=Aleksander Fredro portréja (Aleksander Raczyński műve)
|
|születési hely=
|
|halál helye=
|nemzetiség=
|szülei=
26. sor:
==Élete==
Aleksander Fredro Surochówban született, [[Jarosław]] közelében, amely később osztrák koronabirtokká vált. Földtulajdonos apjának gyermekeként otthon tanult. 16 évesen bevonult katonának és végigélte a [[napóleoni háborúk]]at, beleértve a moszkvai hadjáratot is. Amíg 1814-ben [[Franciaország]]ban tartózkodott, igen komoly érdeklődést tanúsított a francia drámairodalom irányában. Miután leszerelt letelepedett birtokán és ekkor vált igazi író belőle.
Fredro irodalmi bemutatkozására 1817-ben került sor, de ekkor még nem foglalkoztatták a romanticizmus problémái. Társadalmi komédiákat írt a lengyel nemesség életéről és ismertté vált a karakterizálásáról és nyelvi rugalmasságáról. Munkáinak jellegét tipikusan a humor adja meg, mely jellemző volt a romantika korának népszínházaira és gyors tempójú bohózataiban, számos kifinomult hangnemet ütöttek meg.
Fredro meséi közül kettő, a Majom a kádban (''Małpa w kąpieli'') és a Paweł és Gaweł a legnépszerűbb gyermekmesék közé tartoznak Lengyelországban. Legismertebb komédiája, a ''Zemsta'' (A bosszú) a képernyőn is megjelent, mivel 2002-ben [[Andrzej Wajda]] filmet készített belőle.<ref>{{PORT.hu-film|74300|A bosszú}}</ref>
Fredro volt az anyai nagyapja az ukrán katolikus egyházfőnek, Andrej Sheptytskynek. Fredróról 1978-ban képeslapon emlékezett meg a lengyel posta.
==Komédiái==
48. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Fredro Aleksander}}
[[Kategória:1793-ban született személyek]]
| |||