„Piast Margit briegi hercegnő” változatai közötti eltérés

VIII. Henriknek, Brieg hercegének és [[Piast Margit pomerániai hercegné|Piast Margit]] mazóviai hercegnőnek a lánya. Mazóviai Margit anyai ágról a cseh [[Přemysl-ház]] fattyú ágának leszármazottja [[II. Ottokár cseh király]] ükunokájaként, és az első házassága révén Zsigmond király édesanyjának, [[Pomerániai Erzsébet német-római császárné|Pomerániai Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német-római császárnénak]] a sógornője is volt.<ref>Mazóviai Margit hercegnő [[Pomerániai Erzsébet német-római császárné|Pomerániai Erzsébet]] császárné öccsének, IV. Kázmér pomerániai hercegnek a második felesége volt. Házasságuk gyermektelen maradt.</ref> VIII. Henrik herceg a [[Luxemburgi-ház]] és [[IV. Károly német-római császár]] odaadó híve és kancellárja volt. [[Mária magyar királynő|I. Mária]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királynő]] halála ([[1395]]) után [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király két sikertelen kísérletet követően, hogy egyrészt [[II. Fülöp burgundi herceg]] egyik lányát feleségül vegye,<ref>II. Fülöp Luxemburgi Bona francia trónörökösné és cseh királyi hercegnő fiaként Zsigmond király első unokatestvére volt, hiszen mind a burgundi herceg, mind pedig Zsigmond [[János cseh király|I. (Luxemburgi) János]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] unokái voltak.</ref> másrészt, hogy a későbbi [[II. Johanna nápolyi királynő]]nek, [[II. Károly magyar király|II. Károly]] lányának a kezét elnyerje, amely viszont a nápolyi párt ellenállásán hiúsult meg, fordult a sziléziai hercegnő felé. Zsigmond ekkor ismerkedett meg Margit hercegnővel, és rögtön eljegyezte őt [[1396]]. [[május 11.|május 11]]-én a boroszlói érsek közreműködésével, de az eljegyzést ebben az időben még titokban tartották. A menyasszony ekkor még visszatért Briegbe, ahol jövendő királynéi szerepére készítették fel, és a hozományát igyekezett előteremteni az apja, aki azonban hamarosan, [[1398]]-ban meghalt, és ettől kezdve bátyái gyámsága alá került.<ref>L. Szilágyi (1895).</ref> [[1401]]-ben Zsigmond hű lengyelét, [[Stiborici Stibor]] erdélyi vajdát küldte a menyasszonyáért, hogy hozza Magyarországra az esküvőre, aki húsvét előtt el is indult. [[Magyarország]]on azonban a további események meghiúsították ezt a házasságot. [[1401]]. [[április 28.|április 28]]-án a budai palotában foglyul ejtették a királyt a fellázadt főurak, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlása alól. A háttéralkuk következtében, melyben [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] és [[Cillei Hermann]] tevékenyen részt vett, végül a király ejtette ezt a házassági tervét Margit hercegnővel, melyben bizonyára benne volt, hogy a gazdag Szilézia és Magyarország jövőbeli szoros kapcsolata Csehország támogatásával fenyegetést jelentett [[II. Ulászló lengyel király]] számára, így a [[Cillei Anna lengyel királyné|Cillei Annát]] eljegyző lengyel királyt mint potenciális trónkövetelőt sikerült semlegesíteni egy másik Cillei lány, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] eljegyzésével. Briegi Margitból így csak egy hajszál híján múlt, hogy nem lett magyar királyné. Zsigmond és [[Cillei Borbála]] házasságának a beteljesülését még megérte, de hajadonon halt meg. Wertner a hercegnő korai halálával magyarázza a házasság beteljesületlenségét, de ez a később előkerült és Wertner előtt még ismeretlen források ismeretében kizárható, még ha a pontos halálozási dátum a mai napig sem ismert, tehát [[1401]]-ben biztosan, de az azt követő pár évben is még igazolhatóan életben volt.<ref>Vö. Wertner (1889), Szilágyi (1895) és Mályusz (1984).</ref>