„Carl Heinrich Bloch” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hafspajen (vitalap | szerkesztései)
jobb kép
infobox
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Festő infobox
[[Fájl:Carl Bloch by Christensen & Zahrtmann.jpg|bélyegkép|balra|Carl Heinrich Bloch]]
|név =Carl Heinrich Bloch
[[Fájl:Bloch-SermonOnTheMount.jpg|bélyegkép|288px|''A hegyi beszéd'', Carl Heinrich Bloch festménye]]
|kép =Carl Bloch by Christensen & Zahrtmann.jpg
[[Fájl:Carl Bloch - In a Roman Osteria - Google Art Project.jpg|bélyegkép|288px|Római vendéglő]]
|képaláírás =Carl Heinrich Bloch
'''Carl Heinrich Bloch''' ([[Koppenhága]], [[1834]]. [[május 23.]] – Koppenhága, [[1890]]. [[február 22.]]) dán festő, grafikus, a koppenhágai akadémia tanára.
|születési idő =[[1834]]. [[május 23.]]
|születési hely =[[Koppenhága]]
|halál ideje =[[1890]]. [[február 22.]] {{életkor-holt|1834|5|23|1890|2|22}}
|halál helye =[[Koppenhága]]
|nemzetiség =[[Dánok|dán]]
|stílus =
|iskola1 =
|iskola2 =
|iskola3 =
|iskola4 =
|mester =
|mester2 =
|mester3 =
|ráhatott1 =
|ráhatott2 =
|ráhatott3 =
|ráhatott4 =
|hatottrá1 =
|hatottrá2 =
|hatottrá3 =
|hatottrá4 =
|aláíráskép =
}}
 
'''Carl Heinrich Bloch''' ([[Koppenhága]], [[1834]]. [[május 23.]] – [[Koppenhága]], [[1890]]. [[február 22.]]) dán festő, grafikus, a koppenhágai akadémia tanára.
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Carl Bloch by Christensen & Zahrtmann-SermonOnTheMount.jpg|bélyegkép|220px|balra|''A hegyi beszéd'', Carl Heinrich Bloch festménye]]
[[Fájl:Carl Bloch - In a Roman Osteria - Google Art Project.jpg|bélyegkép|288pxjobbra|220px|Római vendéglő]]
 
Eredetileg a tengerészeti pályára készült, ám idejekorán felismerte igazi tehetségét és 1849-ben beiratkozott szülővárosának művészeti akadémiájára, ahol [[Wilhelm Marstrand]]nál tanult. 1854-től 1859-ig részint komoly, részint idillikus és humoros [[zsánerkép]]eket festett, amelyeknek a tárgyát a dán népéletből vette. 1859-től 1865-ig Olaszországban lakott, ahol hasonló irányú, de az olasz népélet tanulmányozásából eredő zsánerképeket festett. Rómában való tartózkodásának utolsó idejében ''Sámson a filiszteusok közt'' című nagy kompozíciójával (1863) a történeti szakma felé fordult. 1864-ban befejezte ''Jairus leányának feltámasztása'' című festményét. Mindkét képét megvették a dán Nemzeti Múzeum számára. Még nagyobb sikert aratott az athéni királyi palota számára 1865-ben készített ''Prométheus megszabadítása'' című óriási méretű képével. A dán akadémia megválasztotta tagjának, egy gazdag műpártoló pedig tőle 22 újtestamentumi tárgyú festményt rendelt meg a leégése után restaurált [[frederiksborg]]i kastély kápolnája számára. Bloch 1865 óta ismét Koppenhágábán lakott. Több nagy történeti képén kívül (''Niels Ebbesen Randersben meglepi Geert holsteini grófot'', ''gróf Moltke Gerup Fünenben'', ''Sámson és Delila'', amely a leégett christiansborgi kastéllyal együtt 1884-ben elpusztult),azonkívül festett néhány oltárképet is. Zsánerképein rendkívül élénk a jellemzés, ellenben vallásos festményei modorosak és merevek. Grafikáin drámai fényhatásokra törekedett.
 
1864-ban befejezte ''Jairus leányának feltámasztása'' című festményét. Mindkét képét megvették a dán Nemzeti Múzeum számára. Még nagyobb sikert aratott az athéni királyi palota számára 1865-ben készített ''Prométheus megszabadítása'' című óriási méretű képével. A dán akadémia megválasztotta tagjának, egy gazdag műpártoló pedig tőle 22 újtestamentumi tárgyú festményt rendelt meg a leégése után restaurált [[frederiksborg]]i kastély kápolnája számára. Bloch 1865 óta ismét Koppenhágábán lakott. Több nagy történeti képén kívül (''Niels Ebbesen Randersben meglepi Geert holsteini grófot'', ''gróf Moltke Gerup Fünenben'', ''Sámson és Delila'', amely a leégett christiansborgi kastéllyal együtt 1884-ben elpusztult),azonkívül festett néhány oltárképet is. Zsánerképein rendkívül élénk a jellemzés, ellenben vallásos festményei modorosak és merevek. Grafikáin drámai fényhatásokra törekedett.
== Forrás ==
 
== Forrás ==
* A Pallas nagy lexikona
* Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.