„Opera (webböngésző)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link FA template (handled by wikidata)
a jav.
Címke: HTML-sortörés
17. sor:
}}</ref>
|programozási nyelv = [[C++]]<ref>{{cite web|first=Vincent|last=Lextrait|title=The Programming Languages Beacon, v10.3| url=http://www.lextrait.com/Vincent/implementations.html|date=July 2010|accessdate= 11 June 2014}}</ref>
|operációs rendszer = [[Microsoft Windows|Windows]]<br />[[OS X]]<br />[[Linux]]
|kiadva ezzel =
|böngészőmotor = [[Blink (böngészőmotor)|Blink]], [[V8 JavaScript-motor|V8]]
|platform = [[x86]], [[X86-64]]
|méret = Eszköztől függ
|nyelv = 42 nyelven
|állapot = Aktív
|kategória = [[Webböngésző]]
|licenc = [[Zárt forráskódú szoftver|Zárt forráskódú]] [[freeware]] [[Szabad szoftver|nyílt forráskódú]] komponensekkel<ref>{{cite web
|url=http://www.opera.com/docs/changelogs/windows/1200b/
42. sor:
 
== Történet ==
[[Fájl:Håkon Wium Lie.jpg|bélyegkép|jobb|upright|[[Håkon Wium Lie]], technológiai vezető ([[CTO]]) az [[Opera Software]]-nél, és társ-alkotója a [[Cascading Style Sheets|CSS]] web szabványnak.]]
{{Több kép
| igazítás = jobb
58. sor:
[[1992]] körül [[Jon Stephenson von Tetzchner]] és [[Geir Ivarsøy]] a Televerket (jelenleg [[Telenor Csoport|Telenor]]) nevű norvég telefonos cégnél dolgoztak egy azóta elhalt, ODA nevű program fejlesztésén. Ez a csoport indította el az első norvég [[Internet szerver]]t és [[Weblap|honlap]]ot [[1993]]-ban, de az akkor elérhető [[Mosaic (böngésző)|Mosaic]] böngészőt túl egyszerűnek találták ahhoz, hogy hatékonyan lehessen használni. Ennek fényében a csoport megkezdte egy új böngésző tervezését az alapoktól, melynek fejlesztésébe a Televerket is beleegyezett, így az első prototípus már 1993 végére elkészült. [[1994]]-ben a Televerket állami tulajdonba került, de az Opera fejlesztése tovább folytatódott. [[1995]] végén megalakult az Opera Software cég, bár továbbra is az azóta Telenor névre váltott anyacég irodáiban dolgoztak. Az eredetileg [[Multitorg Opera]]ként ismert böngésző az [[Multiple Document Interface|MDI]], vagyis a több ablakos felület és az oldalsávok miatt hamar elterjedt.
 
[[2003]] januárjában jelent meg az Opera 7-es verziója, mely már egy teljesen újraírt, ''Presto'' nevű renderelő motort tartalmazott, emiatt a [[Cascading Style Sheets|CSS]] és [[Document Object Model|DOM]] szabványok támogatása jelentősen javult. Az addigi egyszerű böngésző egy sokfunkciós Internetes csomaggá alakult, melynek a felülete így túlságosan zavaró volt az újabb felhasználók számára.
 
[[2004]] augusztusában jelent meg az Opera 8 első beta változata, akkor még 7.6-os verzióként. Ez továbbfejlesztett XML támogatást, valamint hangvezérlést is tartalmazott. Közben az Opera több más platformon is megjelent, sőt a kisképernyős készülékek piacán vezető pozíciót szerzett, mivel az általa kifejlesztett Illeszkedés funkció a weblapokat sokkal olvashatóbbá tette. [[2005]] áprilisában jelent meg az Opera 8 végleges változata, amely már tartalmazta az [[Scalable Vector Graphics|SVG]] Tiny szabványt és a felhasználói [[JavaScript]]-et, valamint egy átrendezett és egyszerűsített kezelőfelületet kapott, ami arra utal, hogy a böngésző célcsoportja a számítógépes szakértők helyett az átlagfelhasználók irányába változott.
72. sor:
[[2009]]. [[június 3.|június 3-án]] jelent meg az Opera 10. Ennek a böngészőnek a publikus alfa-verziója teljesítette elsőként az [[Acid-tesztek|Acid3]] tesztet 100/100-ra pixelpontos megjelenítéssel 2009. március 28-án. Fontosabb újításai közé tartozik a [[Hunspell]]t használó beépített helyesírás-ellenőrző, a HTML formázási lehetőségek a levelezőben és az automatikus verziófrissítés. A [[Presto (böngészőmotor)|Presto]] 2.2.15-ös verziószámú megjelenítőmotor kapott benne helyet, webfont, SVG font, alpha transparency, RGBA és HSLA támogatással, valamint frissült az [[Opera Dragonfly]] nevű webfejlesztői eszköze.
 
2009. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-jén jelent meg az Opera 10.10, amelyben helyet kapott az eredetileg az Opera 10 nagy dobásának számító [[Opera Unite]] nevű webszerver szolgáltatással egybekötött webalkalmazás [[Alkalmazásprogramozási felület|API]], amely segítségével nemcsak megoszthatunk néhány kattintással bárkivel több gigabájtnyi adatot anélkül, hogy feltöltenénk azt egy harmadik fél tárhelyére, hanem Operás kiegészítőket lehet hozzá írni [[HTML]], [[Cascading Style Sheets|CSS]], [[PHP]] és [[JavaScript]] alapokon.
 
[[2010]]. [[március 2.|március 2]]-án jelent meg az Opera 10.50. Az Opera támogatta először a böngészők közül a [[Windows 7]] ''thumbnail''jeit és a ''downloadbar''t (nyilván az Internet Explorer után, mivel azt vele együtt adta ki a Microsoft).
 
== Funkciók ==
{{Opera (webböngésző) egérmozdulatok}}
{| style="background:#f9f9f9; border:1px solid #aaa; float:right; margin:0.5em 0 0.8em 1.4em; width:50ex;"
! colspan="3" style="font-size:132%; padding-bottom:1ex;" | Példa egérmozdulatokra az Operában
|-
| [[Fájl:Opera back mouse gesture.svg|Opera back mouse gesture.svg]] || '''Vissza:''' tartsa lenyomva az egér jobb gombját, mozdítsa el balra és engedje fel.
Alternatíva: tartsa lenyomva a jobb gombot és kattintson a bal gombbal
|-
| [[Fájl:Opera forward mouse gesture.svg|Opera forward mouse gesture.svg]]
| style="padding-right:1em" | '''Előre:''' tartsa lenyomva az egér jobb gombját, mozdítsa el jobbra és engedje fel.
Alternatíva: tartsa lenyomva a bal gombot és kattintson a jobb gombbal
|-
| [[Fájl:Opera new tab mouse gesture.svg|Opera new tab mouse gesture.svg]] || '''Új lap:''' tartsa lenyomva az egér jobb gombját, mozdítsa el lefelé és engedje fel.
Egy linkre kattintva az egér középső gombjával hasonló hatása van, de az új lap a háttérben nyílik meg.
|}
 
Az Opera gazdag funkciókészlete azonnal elérhető a böngészőben, nincs szükség kiterjesztések használatára. A legtöbb funkció (mint például a levelező, a csevegő vagy a hírolvasó) egészen addig rejtve marad, amíg a felhasználó el nem kezdi azokat használni.
106 ⟶ 94 sor:
 
=== Gyorsaság ===
Az Opera feldolgozási sebesség tekintetében a legjobbak között van, több teszt szerint is a leggyorsabb.<ref>{{cite web |url=http://itcafe.hu/hir/leggyorsabb_bongeszo_opera_10_50_beta.html |title=itcafe.hu – Letölthető a leggyorsabb böngésző, az Opera 10.50 bétája |http://itcafe.hu/hir/leggyorsabb_bongeszo_opera_10_50_beta.html |accessdate=2012-07-11}}</ref> Az Opera korábban is a leggyorsabb böngészők közé tartozott, azonban a ''Sunspider,'' a ''Celtic Cane'' és a ''V8'' 2009. márciusi eredményei szerint a [[Google Chrome]], a [[Safari (webböngésző)|Safari]] és részben a [[Mozilla Firefox|Firefox]] is megelőzte, csupán az [[Internet Explorer]] maradt le mögötte.<ref>{{cite web |url=http://index.hu/tech/net/2009/03/20/csak_a_keszitoje_szerint_gyors_az_uj_explorer/ |title=Csak a készítője szerint gyors az új Explorer |http://index.hu/tech/net/2009/03/20/csak_a_keszitoje_szerint_gyors_az_uj_explorer/ |accessdate=2012-07-09}} (Index, 2009. március 20.)</ref> Az Opera 10.50 az előző verzióhoz képest nyolcszor gyorsabb, ezzel újra az élvonalba került.
 
Az Opera a böngészés gyorsítása érdekében folyamatosan tárolja a gyorsítótárban a megnyitott weblapokat, így visszalépéskor az új lap ''azonnal'' megjelenik, ráadásul az űrlapokba írt információk sem vesznek el. A véletlenül bezárt lapok és ablakok egy kattintással újranyithatók a képernyő jobb felső sarkában található Bezárt fülek gombra kattintva.
129 ⟶ 117 sor:
 
=== Szabványok támogatása ===
Az Opera a legtöbb jelenlegi internetes szabványt támogatja, mint például a [[CSSCascading Style Sheets|CSS2]], [[HTML|HTML 4]], [[XHTML|XHTML 1]], [[HTTP|HTTP 1.1]], [[Document Object Model|DOM2]], [[JavaScript]], [[PNG]], [[Scalable Vector Graphics|SVG]], [[Unicode]], és [[Unicode Bidi]].
 
A [[HTML5]] teszt weboldalán az Opera 24 504/555 pontot ér el.<ref>{{cite web|url=http://html5test.com/compare/browser/opera-24.html|title=HTML5 test compare browsers|accessdate=2014-0609-0302}}</ref>
 
== Opera developer és Opera beta ==
211 ⟶ 199 sor:
{{Portál|Informatika}}
[[Kategória:Opera Software]]
 
{{Link FA|ru}}