|
|weboldal =
}}
[[Kép:Banat Josephinische Landaufnahme pg022.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Varjas egy régi térképen]] ▼
'''Varjas''' ({{ny-ro|Variaș}}) település [[Románia|Romániában]], a [[Bánság]]ban, [[Temes megye|Temes megyében]].
==Története==
'''Varjas''' nevét az [[1332]]-[[1335]] évi pápai tizedjegyzék említette először, mint egyházas helyet.
[[1434]]-ben Macedóniai Miklós birtoka volt, kinek fia János Anna nevű nővérének, özv. Forgách Jánosnénak, [[1454]]-ben hitbér és nászajándékképpen varjasi birtokrészét zálogként lekötötte, később visszaváltotta, de [[1464]]-ben a templommal együtt, újra elzálogosítsaelzálogosította Forgách Bódognak és Pelérdi Imrének, majd [[1475]]-ben Macedóniai Dancs Miklós zálogosította el a maga részét Dóczi Lászlónak. Az elidegenített birtokrészeket a [[16. század]]ban Macedóniai Miklós főispán fia Péter szerezte vissza. A [[török hódoltság]] alatt, az 1561-1564. években 13, illetőleg 22 portát írtak benne össze a királyi adórovók, és 1582-ben 31 szerb családfőt vettek itt fel a török defterdárok. 1597-ben [[Báthory Zsigmond]] fejedelem a birtokot Lapispataki Segnyey Miklósnak adományozta.
Az [[1717 ]]. évi kamarai jegyzékben 40 házzal szerepel, a temesvári tiszttartósághoz tartozott, [[1723 ]]-ban az altiszttartó székhelye lett . 1786-ban német telepesek költöztek oda. A [[19. század]] első felében a zágrábi püspökség birtoka volt. ▼A [[török hódoltság]] alatt, az [[1561]]-[[1564]]. években 13, illetőleg 22 portát írtak benne össze a királyi adórovók és 1582-ben 31 szerb családfőt vettek itt fel a török defterdárok.
[[1910 ]]-ben 4400 lakosából 112 magyar, 2370 német, 1893 szerb , 112 magyar volt. Ebből 2248 római katolikus, 1898 görögkeleti ortodox, 37 izraelita volt . A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Temes vármegye]] Vingai járásához tartozott. ▼[[1597]]-ben [[Báthory Zsigmond]] fejedelem a birtokot Lapispataki Segnyey Miklósnak adományozta.
▲Az [[1717]]. évi kamarai jegyzékben 40 házzal szerepel, a temesvári tiszttartósághoz tartozott, [[1723]]-ban az altiszttartó székhelye lett.
[[1786]]-ban német telepesek költöztek oda.
A [[19. század]] első felében a zágrábi püspökség birtoka volt.
▲[[1910]]-ben 4400 lakosából 112 magyar, 2370 német, 1893 szerb volt. Ebből 2248 római katolikus, 1898 görögkeleti ortodox, 37 izraelita volt.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Temes vármegye]] Vingai járásához tartozott.
▲[[Kép:Banat Josephinische Landaufnahme pg022.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Varjas egy régi térképen]]
==Nevezetességek==
* Római-katolikus templomkatolikus -temploma [[1821]]-ben épült.
* Görögkeleti templomtemploma - [[1828]]-ban épült.
==Források==
{{Temes megye települései}}
{{Portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Temes megye települései]]
| 