„Gospić” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (üres) Külső hivatkozások → További információk, egyéb apróság AWB
bővítés
1. sor:
{{Horvát település infobox
| név = GoszpicsGospić
| kép = AnteGospic Starcevicpanorama Platzs innovog Gospicmosta.JPG
| képaláírás = AzGospić Antelátképe Starčevićaz tér, Gospićúj központjahídról.
| zászló = Vlag gospic.gif
| megye = Lika-Zengg
28. sor:
[[Fájl:Defender´s Memorial in Gospic.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|A város védőinek emlékműve]]
 
'''Gospić''' (magyarul: ''Goszpics'') város és [[község]] [[Horvátország]]ban, [[Lika-Zengg megye]] székhelye. Közigazgatásilag [[Aleksinica]], [[Barlete]], [[Bilaj]], [[Brezik (Gospić)|Brezik]], [[Brušane]], [[Budak (Gospić)|Budak]], [[Bužim (Gospić)|Bužim]], [[Debelo Brdo I]], [[Debelo Brdo II]], [[Divoselo]], [[Donje Pazarište]], [[Drenovac Radučki]], [[Kalinovača]], [[Kaniža Gospićka]], [[Klanac (Gospić)|Klanac]], [[Kruščica (Gospić)|Kruščica]], [[Kruškovac (Gospić)|Kruškovac]], [[Kukljić]], [[Lički Čitluk]], [[Lički Novi]], [[Lički Osik]], [[Lički Ribnik]], [[Lipe (Gospić)|Lipe]], [[Mala Plana]], [[Medak]], [[Mogorić]], [[Mušaluk]], [[Novoselo Bilajsko]], [[Novoselo Trnovačko]], [[Ornice]], [[Ostrvica (Gospić)|Ostrvica]], [[Oteš]], [[Pavlovac Vrebački]], [[Počitelj (Gospić)|Počitelj]], [[Podastrana]], [[Podoštra]], [[Popovača Pazariška]], [[Rastoka (Gospić)|Rastoka]], [[Rizvanuša]], [[Smiljan]], [[Smiljansko Polje]], [[Široka Kula]], [[Trnovac (Gospić)|Trnovac]], [[Vaganac]], [[Velika Plana]], [[Veliki Žitnik]], [[Vranovine]], [[Vrebac]], [[Zavođe]] és [[Žabica (Gospić)|Žabica]] települések tartoznak hozzá.
'''Gospić''' (magyarul: ''Goszpics'') város [[Horvátország]]ban, [[Lika-Zengg megye]] székhelye.
 
== Fekvése ==
A város a [[Lika]] tájegység középső részén fekvő karsztmezőn a Novčica folyó partján fekszik. Az 562 méter tengerszint feletti magasságban fekvő mező az egyik legnagyobb karsztmező az országban. Legnagyobb folyói a Lika, a Novčica és a Bogdanica. A Bogdanica a város szélén Kaniža Gospićkánál ömlik a Novčicába, amely a várostól keletre a Likába torkollik. Gospić község teljes területe 967 km2, amely mintegy 42 km hosszan nyúlik el délkelet északnyugat irányban és mintegy 33 km hosszan északkelet-délnyugati irányban.
A város a [[Lika]] régió hegyes, ritkán lakott vidékén a Ličina folyó partján fekszik.
 
== Nevének eredete ==
A város nevére több magyarázat is létezik. A legelterjedtebb magyarázat szerint neve a horvát ''gospa'' (= úrhölgy) főnévből származik, mely onnan ered hogy egykor egy kis templom állt itt Szűz Mária képével. Egy másik legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy két fejedelemasszony alapította, akik közül az egyiket Gospavának hívták. A harmadik magyarázat a legvalószínűbb, amely szerint a mai a karlobagi kapucinusok alapította Kaniža Gospićka területén egy a szerzetesek által épített az utazók számára épített vendégfogadó, latinul „hospitium” állt. A település neve a hospitium szóból horvátosodott el a mai elnevezésre.
Neve a horvát ''Gospa'' (= úrhölgy) főnévből származik.
 
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a város területe már a kőkorszak óta folyamatosan lakott volt. Különösen sok lelet került elő a [[vaskor]]ból, amikor az [[illírek]] egyik törzse a japodok lakták ezt a vidéket. Az ókorban ezen a területen haladt át az egyik legforgalmasabb kereskedelmi út, amely [[Sziszek|Siscia]] irányából a tengerpartra, Salonába vezetett. Az első horvát állam alapításának idejéből származó környékbeli leletek arról tanúskodnak, hogy a területén ekkor már több település is volt. A kereszténység felvétele utáni időből több templom romja maradt fenn. A [[11. század]]tól több nemesi családnak (Tolimirović, Mogorović, Tugomerić, Disislavić családok és mások) voltak itt birtokai, akik felépítették saját váraikat. A települést [[1263]]-ban említik először ''Kaseg'' néven abban az egyezségben, melyben [[IV. Béla magyar király]] királyi birtokokat cserél el Petar Tolimirović likai ispánnal. A fennmaradó birtokok között említik Kaseget (később Kasezi) is, amely a Lika folyó bal partján a Novčica mellett fekszik. [[1527]]-ben Kaseg is török uralom alá került. A török korban a város előbb elnéptelenedett, majd újratelepült. Török források szerint régi temploma [[1574]]-ben romokban állt. Régi neve valószínűleg feledésbe merült, mert [[1604]]-ben már a mai nevén bukkan fel mint a Novi nahijében fekvő falu. A későbbi város magját két török erőd képezte. Az egyik Senković aga tornya a Novčica átkelőjénél (a mai város legrégibb építménye), a másik Alić aga tornya, melynek kör alaprajzú maradványai a Kulina nevű dűlőben találhatók és a köznyelvben Rajčić-grad néven ismeretes. A török kiűzése [[1689]] után Gospić Lika közigazgatási, politikai, katonai és kuturális központjává vált. Bővítették a városmagot, nőtt a népesség, [[1749]]-ben felépítették a Nepomuki Szent János kápolnát és [[1783]]-ra felépült az Angyali Üdvözlet templom, a későbbi székesegyház is. [[1746]]-tól Gospić lett a székhelye a likai határőrezrednek és intenzíven épültek meg katonai létesítményei, [[1767]]-ben a dandárparancsnokság, [[1768]]-ban az ezredparancsnok és az ezredorvos háza, [[1798]]-ban az ezredparancsnokság épülete. 1767-ben az udvar által kiküldött katonai bizottság javasolta, hogy a püspökség székhelyét, mely addig [[Novi Vinodolski|Noviban]] volt Gospićra helyezzék át. Ez a javaslat a plébániatemplom felépítésével 1783-ra valósult meg. A gospići plébánia [[1789]]-ben 950 hívő lelket számlált, akiknek nagyobb részét tisztek és határőrök családjaikkal alkották, de ide tartoztak a környező falvakból az iskolába járó diákok is. A település első iskoláját [[1729]]-ben alapították, [[1766]]-ban létrehozták a német tannyelvű iskolát, majd [[1799]]-ban az alapiskolát, [[1823]]-ban pedig a tiszthelyettes képző intézetet, a leányiskolát. A [[19. század]]ban új hidak is épültek, [[1804]]-ben a Novčicán, [[1845]]-ben pedig a Bogdanicán. [[1858]]-ban f elépült a városi kórház, [[1893]]-ban kiépült a vízvezeték. [[1900]]-ban a Jasikovac erdőben Európának ezen a részén elsőként teniszpályát létesítettek. [[1910]]-ben 3938 lakosából 3278 horvát és 604 szerb volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Lika-Korbava vármegye]] Gospići járásának székhelye volt. A két háború között Gospić intenzíven fejlődő kisváros. [[1920]]-ban a vasút is elérte a várost, ahova [[1921]]-ben gördült be az első vonat. Fejlődött a kulturális élet is. Megalakult a Matica hrvatska és a Horvát Sokol egyesület helyei szervezete, a Hrvat énekkar, az önkéntes tűzoltóegylet, emellett számos sportegyesület is alakult. [[1991]]-ben 9025 lakosából 5015 horvát (55,56%) és 3243 szerb (35,93%) volt.
A települést [[1263]]-ban említik először ''Kaseg'' néven. Mai nevén [[1604]]-ben szerepel. A mai település két török erődítmény körül alakult ki. A török kiűzése után a [[17. század]] végén Gospić lett a Lika régió közigazgatási központja.
 
1991-ben a független horvát állam kikiáltásával Gospić is hasonló helyzetbe került mint [[Vukovár]], [[Pakrac]], [[Petrinja]] és más vegyes lakosságú települések. Sok helyi szerb volt a tagja a független szerb demokrata pártnak, akik felkészülek a város elfoglalására. A város környékén már augusztusban elkezdődtek a horvátok elleni támadások. A Radoslav Čubrilo vajda vezette raduči szerb csoportok 5-én öt lovinaci horvátot hurcoltak el a város irányába, akiknek holttesteit egy hét múlva találták meg. A következő támadások a börtön és a rendőrőrsök ellen irányultak, de mindennaposak voltak a városi polgárok elleni provokációk is. A feszültség akkor fokozódott fel, amikor a JNA egységei békéltető szerepet játszva bevonultak a horvát erők és a szerbek közötti zónába ezzel meggátolva, hogy a horvát rendőrség megvédhesse polgárait. 25-én a Martić-milícia több hónapos kiképzésből visszatért erői hatalmukba kerítették Lički Osikot és megkezdték a horvátok letartóztatását és az első kivégzéseket. Még aznap Gospićon megalakult horvát nemzeti gárda 25. százada, amely alapját képezte a horvát védelmi erőknek. 30-án éjjel érte az első tüzérségi támadás a várost, de az első napokban a rendőrség, a nemzeti gárda és civil önkéntesek sikeresen verték vissza a szerbek támadásait. Szeptember 4-én Mirko Norac vezetésével megalakították a horvát hadsereg 118. dandárját. A leghevesebb támadás szeptember 10-én a Novčica hídja és az Alarovo-domb között érte a várost, amikor a tankok egészen benyomultak a területére. Miután 14-én elesett a perušići laktanya, 18-án elesett a gospići laktanya is. 15-én tűzérségi találat következtében kigyulladt a székesegyház is. A károk kijavítása az állandó támadások miatt csak később volt lehetséges. Az elfoglalt területeken a szerbek folytatták a horvát polgári lakosság lemészárlását. Kivégzések voltak Lovinacon, Perušicka Kosán, Široka Kulán, Urijén, Lički Osikon és több más helyen is. A harcok továbbra sem hagytak alább. A bosszú jegyében október 16-án a horvát erők sikeres akciót folytattak a szerbek lakta Divoselo ellen, válaszul a szerbek október 19-én tíz órán át szünet nélkül ágyúzták a várost. A heves ágyúzás következtében a városban húsz helyen tombolt tűzvész. Hozzávetőleges becslések szerint a városra ezen időszak alatt több mint ezer tüzérségi lövedék és aknagránát hullott. [[1992]]. november 1-jén megtörtént a horvát erők átszervezése és megalakult a 6. dandár. Az első nagyobb felszabadító akciót a 9. dandárral közösen 1993. januárjában az ortodoxok Maslenica ünnepén intézték a szerbek ellen elpusztítva számos ellenséges harci eszközt és a Tulo-szirteknél több magaslatot elfoglalva. Később a 118. dandár vette át a területet támadva a szerb állásokat, miközben azok Divoselo és Lički Čitluk felől naponta lőtték a várost. Végül [[1995]]. [[augusztus 4]]-én hajnalban megindult a horvátok nagy „Vihar” fedőnevű hadművelete, akik már 5-én benyomultak Lički Osik, Bunić, Svračkovo selo, Podlapača, Medak és még több más településre. Az Una folyónál találkoztak a keletről előrenyomuló boszniai erőkkel, bekerítve ezzel a szerbeket, akik a szerb polgári lakossággal együtt fejvesztve menekültek a maradék jugoszláv területkre. Az éveken át tartó harcok és ágyúzás következtében Vukovár után Gospić lett a honvédő háború leginkább lerombolt városa, amelyért katonák, rendőrök és civilek százai áldozták életüket. 2000-ben az Alojzie Stepinac téren emlékművet emeltek a honvédő háború katonai és polgári áldozatainak emlékére. [[2001]]-ben a teljes Gospić község 12 980 lakosából 12 050 horvát, 625 szerb volt. [[2011]]-ben a városnak magának 6 575 lakosa volt.
[[1910]]-ben 3938 lakosából 3278 horvát és 604 szerb volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Lika-Korbava vármegye]] [[Gospići járás]]ának székhelye volt.
 
== Lakosság ==
A város [[2001]]-ben 12 980 lakosából 12 050 horvát, 625 szerb volt. A lakosság száma azonban rohamosan fogy, és ha ez ilyen ütemben tart, a település 30-40 év múlva kiürül.
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 1.658 || 1.852 || 2.429 || 2.626 || 3.295 || 3.275 || 3.653 || 3.826 || 4.204 || 5.127 || 6.767 || 8.046 || 8.725 || 9.025 || 6.088 || 6.575
|-
|}
 
== Nevezetességei ==
*Az Angyali Üdvözlet székesegyházat 1780 és 1783 között építették. Főoltárán kívül két mellékoltára volt, melyek Szent Ferenc és Szent Hieronimus tiszteletére voltak szentelve. 1991. szeptember 15-én szerb tűzérségi találat következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett. A károk helyreállításához még a háború idején hozzáláttak. 1992 karácsonyára sikerült az épületet befedni. Az újjáépítés 1999-ben Szent [[Mária Magdolna]] ünnepére fejeződött be. A templomot 2000. május 25-én a szentatya püspöki székesegyház rangjára emelte. 2007-ben kezdődtek meg a székesegyház teljes tetőszerkezetésenk újjáépítési munkálatai. 2008 elején a székesegyház alatti püspöki sírbolt kiépítése kezdődött. Három oltára van, oltárképei a 18. és a 19. században készültek. Berendezésének értékesebb részei még a fából faragott Mózes szobor és a barokk prédikálószék. A templom falán elhelyezett emléktábla az 1809. május 21-22-én a franciákkal vívott bilaji csata áldozataink állít emléket. Robert Frangeš Mihanović szobrászművész alkotása.
*A városközpontban áll Robert Frangeš Mihanović "Marta" című szobra a vízvezeték 1894-es bevezetésének melékműve.
*A temetőben áll az 1856-ban épített Szent Mária Magdolna kápolna.
*A Kaniža utcában álló Nepomuki Szent János kápolna 1749-ben épült.
*A Lika múzeumot 1958-ban alapították, mai épületében 1965-óta működik. Az épület 1789-ben épült és a katonai közigazgatás idején az ezredparancsnokság székhelye volt. A múzeumban régészeti, numizmatikai, kultúrtörténeti, népművészeti kiállítás és galéria tekinthető meg. A régészeti kiállításhoz lapidárium is tartozik. A kultúrtörténeti részlegen bútor- és fegyvergyűjtemény is található.
*A tanárképző főiskola épülete 1869-ben épült.
*A megyeházát 1894-ben építették.
*A Novčica-patakon egy öreg malom a Murković-malom áll.
*Miroslav Kraljević horvát festőművész szülőháza
*A város közvetlen közelében két parkerdő is található, a Jasikovac és Vujnovića domb. Itt alapították a legrégibb horvát teniszklubot a "Gospić 1900"-at.
 
== Sport ==
NK Gospić '91 labdarúgóklub
HMNK Gospić, kispályás labdarúgóklub
RK Gospić kézilabdaklub
ŽKK Gospić kosárlabdaklub
 
== Oktatás ==
*A város területén három alapiskola működik, ezek a dr. Jure Turić iskola, a dr. Ante Starčević iskola és a ličli osiki iskola.
*Két középiskolája a Gospići gimnázium és a szakképzőiskola.
 
== Híres emberek ==
Gospićon születtek, vagy dolgoztak:
*Jakov Blažević horvát politikus
*dr.Ante Starčević, horvát politikus, író és publicista, "a haza atyja"
*Šime Starčević, horvát nyelvész
*Julije Derossi, horvát író, pedagógus
*Bude Budisavljević, horvát író
*Jure Turić, horvát író
*Lavoslav Vukelić, horvát író
*Fran Binički, horvát író, pap
*Miroslav Kraljević, horvát festőművész
*Nikola Tesla, világhírű szerb származású amerikai fizikus, feltaláló
*Nikica Valentić, horvát miniszterelnök
*Cvijeta Grospić, horvát írónó
*Vale Vouk, szlovén származású horvát botanikus,
*Ferdinand Kovačević, horvát feltaláló, szakíró
*Grga Rupčić, horvát író
*Ivana Brkljačić, horvát ifjúsági világbajnok atléta, kalapácsvető
*Karlo Brkljačić-Kacan, horvát politikus
*Petar Došen, horvát származású császári ezredes
*Mladen Kauzlarić, horvát építész
*Žarko Susić, horvát sportújságíró, atlétaedző
*Josip Čorak, horvát európabajnok, olimpiai ezüstérmes birkózó
*Ante Rukavina, állatorvos, író és hegymászó
*Milovan Gavazzi, horvát etnográfus
*Edo Kovačević, horvát festőművész
*Božena Marcelić, horvát költőnő
*Nikola Bićanić, horvát politikus, író, újságíró
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==
*[http://www.gospic.hr/ Gospić város hivatalos oldala]
*[http://www.tz-gospic.hr/ Gospić turisztikai irodájának honlapja]
*[http://www.gospicko-senjska-biskupija.hr/kontakti.html A Gospić-Zenggi Püspökség honlapja]
*[http://www.muzejlike.hr/ A Lika Múzeum honlapja]
*[http://www.radio-gospic.hr/ A Gospići Rádió honlapja]
*[http://jvp-gospic.com/ A gospići tűzoltóegyesület honlapja]
*[http://www.rk-gospic.hr/ Az RK Gospić kézilabdaklub honlapja]
*[http://zkkgospic.hr/ A női kosárlabdaklub honlapja]
{{Commonskat|Gospić}}
 
{{DEFAULTSORT:Gospic}}
{{Lika-Zengg megye}}
{{Portál|Horvátország||Földrajz|}}
 
[[Kategória:Horvátország városai]]
[[Kategória:Horvátország települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gospić