„Városlőd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
A [[bronzkor]]ban már lakott település volt. A község határában működött [[1346]] és [[1554]] között a gazdagságáról híres [[lövöldi karthauzi kolostor]].
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király híres könyvtárnak kincse egy ősnyomtatvány, az ún. lövöldi corvina volt. [[I. Mátyás magyar király]] [[1480]]. [[január 25.|január 25]]-én a felesége, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Beatrix]] királyné és annak bátyja, [[Aragóniai János esztergomi érseki kormányzó|Aragóniai János]] pápai követ társaságában meglátogatta a városlődi (lövöldi)karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett [[Lövöldi Corvina|Lövöldi Corvinát]], amelyet ma az [[Esztergomi bazilika|esztergomi Székesegyház]] könyvtárában őriznek.
A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség. Gróf Eszterházy Imre püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra Bajor és Cseh nyelvterületről érkeztek. A település neve Pille (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent.) Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton Püspök 1747-50 között megépíti, megépítteti
| |||