„Alþingi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért0|Ez a lap az izlandi parlamentről szól. Korábban Althing néven illették a [[Løgting|feröeri parlamentet]] is.}}
{{izlandi nevek}}
Az '''Alþingi''' (angol átírásban '''Althing''' vagy '''Althingi''', jelentése: mindenki gyűlése, azaz közgyűlés) [[Izland]] [[parlament]]je, mely egyben a világ legrégebbi ilyen típusú intézménye. [[930]]-ban alapították. Az üléseket hagyományosan nyáron, két-három hétig tartották a szabad ég alatt, [[Þingvellir Nemzeti Park|Þingvellirben]]. Itt zajlott a bíráskodás, törvényhozás, de emellett kiterjedt társadalmi esemény lett, az ország lakosságának 10-15%-a összegyűlt itt.{{refhely|Bernáth|42. o.|azonos=Bernáth42}}
==Az ősi Alþingi==
Az ősi skandináv szokásjogon alapuló népgyűlések rendszer Izlandon is kialakult a honfoglalás után. [[12. század]]i izlandi írásos források beszámolnak arról, hogy Þorsteinn Ingólfsson, az izlandi honfoglalás vezető alakjának, [[Ingólfur Arnarson]]nak a fia alapította a 9-10. század fordulója körül a Reykjavík körüli vidék, [[Kjalarnes]] gyűlését, az országos népgyűlés, az
A 930-ban létrejött országos népgyűlés az ország egyes területein már létező helyi gyűlések felett álló intézmény volt, elsősorban törvényhozással és a törvények alapján bíráskodással foglalkozott. a helyi viták a helyi gyűlések hatáskörében maradtak, az Alþingi elé általában csak a több helyi körzetet is érintő jogviták kerültek. A törvényeket sokáig nem foglalták írásba, hanem az egyetlen állandó tisztségviselő, a törvénymondó minden éves gyűlésen élőszóban elmondta az érvényben lévő törvények egyharmadát, így az összes törvény ismertetésére három év alatt került sor. A törvénymondó emellett minden érdeklődőnek jogi tanáccsal is szolgált.
Az ülésezések során külön, erre az alkalomra választott testületek hozták vagy változtatták meg az egyes törvényeket, illetve ugyancsak erre az alkalomra választott bíróságok ítélkeztek a helyi gyűlések által meg nem ítélt ügyekben. Végrehajtó hatalom nem volt, így csak olyan ítéletek születhettek,a melyeket a közösség maga ki tudott kényszeríteni. Ilyen volt a pénzbüntetés (vagyonelkobzás), vagy a kitaszítás – börtönbüntetésről nem lehetett szó. A kitaszítás szólhatott néhány (három-öt) éves időtartamra, vagy örökre. A kitaszítottak elhagyni kényszerültek az országot, mivel ha ott maradtak, bárki büntetlenül megölhette őket.{{refhely|azonos=Bernáth42}}
Az Alþingi ülésein minden szabad ember részt vehetett (a honfoglalást követő korban még viszonylag sok rabszolga is volt a szigeten), de döntő szavuk a nemzetségfőknek, az izlandi nyelven [[goði]]-nak (többesszám ''goðar'') nevezett vezetőknek volt. Az ő szavuk súlya személyes tekintélyük mellett természetesen a jelen lévő (fegyveres) kíséretük nagyságától is függött.▼
Az Alþingit szokás Európa vagy a világ első parlamentjeként is emlegetni, de az, az izlandi társadalom sajátos fejlődése, az ország ritka lakossága, gyenge gazdasági erőforrásai miatt inkább a nemzetségi társadalom utolsó, legmagasabb szervezettségi fokú intézményének tekinthető, a hűbéri társadalom Izlandra történt kiterjesztése előtt.
A korai Alþingi társadalmi jelentősége a törvényhozási, politikai és jogi döntések meghozatala mellett abban is rejlett, hogy a rendkívül gyéren lakott, európai érelemben vett településekkel nem, csak farmokkal rendelkező országban rendszeres lehetőséget nyújtott a lakosság legaktívabb részének a találkozására, kulturális eseményekre, kereskedelmi tevékenységre, az ifjúság ismerkedésére.{{refhely|azonos=Bernáth42}}
▲A 930-ban létrejött országos népgyűlés az ország egyes területein már létező helyi gyűlések felett álló intézmény volt, elsősorban törvényhozással és a törvények alapján bíráskodással foglalkozott. a helyi viták a helyi gyűlések hatáskörében maradtak, az Alþingi elé a több helyi körzetet is érintő jogviták kerültek. A törvényeket sokáig nem foglalták írásba, hanem az egyetlen állandó tisztségviselő, a törvénymondó minden éves gyűlésen élőszóban elmondta az érvényben lévő törvények egyharmadát, így az összes törvény ismertetésére három év alatt került sor. A törvénymondó emellett minden érdeklődőnek jogi tanáccsal is szolgált.
▲Az Alþingi ülésein minden szabad ember részt vehetett (a honfoglalást követő korban még viszonylag sok rabszolga is volt a szigeten), de döntő szavuk a nemzetségfőknek, az izlandi nyelven [[goði]]-nak (többesszám ''goðar'') nevezett vezetőknek volt.
[[1800]]-ban a dán hatalom megszüntette a törvényhozó hatalmát, de [[1845]]-ben sikerült ezt visszaállítani.
| |||