„Bráhmi eredetű írásrendszerek” változatai közötti eltérés

a
Bot: Kiemelt és jószócikk sablonok eltávolítása (wikidata) AWB
a (Bot: Kiemelt és jószócikk sablonok eltávolítása (wikidata) AWB)
[[Fájl:Brahmi_scriptsBrahmi scripts.svg|thumb|300px|A „Ka” írásjel fejlődése különböző bráhmi alapú írásokban ]]
A '''bráhmi eredetű írásrendszerek''' összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos [[india]]i írásnak,<ref>{{Cite web|author=|accessdate=3/22/2011|title=Brāhmī Alphabet|work=|publisher=Omniglot - Writing systems|year=|format=|url=http://www.omniglot.com/writing/brahmi.htm|archiveurl=|archiveurl=}}</ref> és nagy valószínűséggel innen ered a [[khmer]], és a [[tibet]]i írás, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a [[burma]]i, [[thai írás|thai]], illetve a japán írás egyik fajtája is.<ref name="anc">{{Cite web|author=Lawrence Lo|accessdate=3/22/2011|title=Brahmi|work=ancientscript.com|publisher=|year=|format=|url=http://www.ancientscripts.com/brahmi.html|archiveurl=|archiveurl=}}</ref> Eredetére vonatkozóan elméletek születtek a [[fönícia]]i, vagy [[arámi]] [[ábécé]]-vel való kapcsolatára, ám az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg [[i. e. 500]] körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő Kharosthi írással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt [[i. e. 300]] körül. Más feltételezések szerint az írás az [[indus-völgyi civilizáció]]ban született és már [[Harappa|Harappában]] is használatos volt. Az ismert legkorábbi feliratok a [[Maurja dinasztia]] – melynek uralkodási területe felöleli az [[indiai szubkontinens]] szinte valamennyi területét – harmadik uralkodójához, [[Asóka|Asókához]] (i. e. 270-232) köthetők. Általánosságban elmondható, hogy a bráhmi írásból származtatott mai írásrendszerek két nagy csoportra, azaz északi és a déli csoportra oszthatók, függetlenül attól, hogy a beszélt nyelv árja vagy dravida eredetű. Ez a felosztás is elég esetleges, mivel az egymáshoz közeli területek írásrendszerei is erősen hatottak egymásra. Az északi csoportba tartoznak az ősi írások, mint a [[gupta]], [[nagári]] és [[szarada]], valamint azok modern származékai, mint például a [[dévanágari írás]], [[bengáli írás|bengáli]], [[gurmuki írás]] és [[orija írás]]. A déli csoportba a régi nyelvek közül a [[grantha írás|grantha]], [[kadamba írás|kadamba]] és [[kalinga írás|kalinga]], valamint ezek modern megfelelői, a [[tamil írás|tamil]], [[malajálam írás|malajálam]], [[kannada írás|kannada]], [[telugu írás|telugu]] és [[szinhála írás|szinhála]] tartozik.<ref name="anc"/> Ez utóbbi öt dravida nyelvnek van önálló írása és történetileg is jelentős írásbelisége.
 
* Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé, ([[abugida]] típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett ''(„inherens”)'' magánhangzót, általában /a/ de a bengáli, orija, és asszámi nyelvekben rövid /o/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (''diakritikus jelek'') jelzik, illetve szó elején, vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó és a magánhanzót követő néma hangzó jelölésére külön jel szolgál (''anusvára'', illetve a ''visarga'').
{{-}}
[[Fájl:Bengali_vowel_signsBengali vowel signs.png|center|thumb|600px|A bengáli írás példája a „ko” szótag magánhangzójának módosulására. A jelölt szótag balról jobbra: ko, ka, ki, kí, ku, kú, kri, ké, koi, kó, kou]]
 
 
* Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat.
A főbb indiai írások átírásának összehasonlítását az alábbi táblázat szemlélteti az ISO 15919 szerint. A kiejtést a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) alapján jelöltük, és a szanszkrit kiejtést szerint ahol lehetséges, de más nyelven is, amennyiben szükséges. Ezek a listák nem teljeskörűek, néhány írásjel ezekben nem szerepel. A kiejtés néhol pontatlan, vagy eltér a szabványoktól, részben azért, mert bár származásilag megfelelnek az adott írásjelnek, azonban ugyanabban az oszlopban hangzás szempontjából nem feltétlenül azonosak.
 
A dravida és ind nyelvek különbözősége régebben a fonémarendszerükben is megnyilvánult. A dravidára egyébként jellemző (magánhangzók között az e – é, o – ó hangzáspárok markáns megkülönböztetését, az r – l magánhangzók<ref> Ezek hangtanilag magánhanzóként viselkednek</ref>, illetve a hehezetes mássalhangzók hiányát, a kakuminális és retroflex zárthangok és a /zs/ mássalhangzó meglétét) hangrendszert napjainkra kiszorította a szanszkrit fonémarendszer és annak írásmódja. A tamil írás esetében például a hiányzó, és fokozatosan gyökeret vert "idegen" hangok jelölésére az ősi írás mellé új írásjeleket vettek át a grantha írásból. (A tamil, átírási szempontból abban is eltér a ind és a többi dravida nyelvtől, hogy az írás nem feltétlenül adja vissza a kiejtést, azaz nem feleltethető meg minden esetben az írott és a beszélt nyelv. A telugu nyelvnél is előfordulnak ilyen eltérések, főleg a /cs/, /dzs/ írásában, azonban ezek kötött nyelvtani szabályokkal kikövetkeztethetők.) <ref>{{opcit|n=Ligeti Lajos (szerk.)|c=Keleti nevek magyar helyesírása|o=318}}</ref>
 
=== Mássalhangzók ===
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Brahmi script|Bráhmi]]
| [[Fájl:Brah k.png|20px|]] || [[Fájl:Brah kh.png|20px|]] || [[Fájl:Brah g.png|20px|]] || [[Fájl:Brah gh.png|20px|]] || [[Fájl:Brah ng.png|20px|]] || [[Fájl:Brah c.png|20px|]] || [[Fájl:Brah ch.png|20px|]] || [[Fájl:Brah j.png|20px|]] || [[Fájl:Brah jh.png|20px|]] || [[Fájl:Brah ny.png|20px|]] || [[Fájl:Brah t1.png|20px|]] || [[Fájl:Brah th1.png|20px|]] || [[Fájl:Brah d1.png|20px|]] || [[Fájl:Brah dh1.png|20px|]] || [[Fájl:Brah n1.png|20px|]] || [[Fájl:Brah t.png|20px|]] || [[Fájl:Brah th.png|20px|]] || [[Fájl:Brah d.png|20px|]] || [[Fájl:Brah dh.png|20px|]] || [[Fájl:Brah n.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp;
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu írás|Telugu]]
| ก || ข || ค || ฆ || ง || จ || ฉ || ช || ฌ || ญ || ฏ || ฐ || ฑ || ฒ || ณ || ต || ถ || ท || ธ || น || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp;
|}
 
 
{| class="wikitable Unicode" border="1" style="text-align:center; font-size:120%;"
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Brahmi script|Bráhmi]]
| [[Fájl:Brah p.png|20px|]] ||[[Fájl:Brah ph.png|20px|]] || [[Fájl:Brah b.png|20px|]] || [[Fájl:Brah bh.png|20px|]] || [[Fájl:Brah m.png|20px|]] || [[Fájl:Brah y.png|20px|]] || [[Fájl:Brah r.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[Fájl:Brah l.png|20px|]] || [[Fájl:Brah l1.png|20px|]] ||bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[Fájl:Brah v.png|20px|]] || [[Fájl:Brah sh.png|20px|]] || [[Fájl:Brah s1.png|20px|]] || [[Fájl:Brah s.png|20px|]] || [[Fájl:Brah h.png|20px|]]
|-
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu írás|Telugu]]
 
=== Magánhangzók ===
Az egyes magánhangzók első oszlopában az önálló forma szerepel, a másodikban a „Ka” mássalhangzóhoz kapcsolt alak, vagy a diakritikus megfelelője
 
{| class="wikitable Unicode" border="1" style="text-align:center; font-size:120%;"
|-
!style="font-size: 75%;"| Bráhmi
| [[Fájl:Brah a.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[Fájl:Brah aa.png|20px|]] || &nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[Fájl:Brah i.png|20px|]] || &nbsp; || [[Fájl:Brah ii.png|20px|]] || &nbsp; || [[Fájl:Brah u.png|20px|]] || &nbsp; || [[Fájl:Brah uu.png|20px|]] || &nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[Fájl:Brah e.png|20px|]] || &nbsp;
|-
!style="font-size: 75%;"| Telugu
|}
 
<!-- Innen -->
 
<!-- Innen -->
 
 
{| class="wikitable Unicode" border="1" style="text-align:center; font-size:120%;"
|-
!style="font-size: 75%;"| Bráhmi
| [[Fájl:Brah ai.png|20px|]] || &nbsp;|| bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || bgcolor="#CCCCCC"|&nbsp; || [[Fájl:Brah o.png|20px|]] || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; ||&nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp; || &nbsp;
|-
!style="font-size: 75%;"| Telugu
| ൦ || ൧ || ൨ || ൩ || ൪ || ൫ || ൬ || ൭ || ൮ || ൯
|-
!style="font-size: 75%;"| Tamil<ref name="szam"> A modern számírás arab és római számjegyekkel történik </ref>
| ೦ || ௧ || ௨ || ௩ || ௪ || ௫ || ௬ || ௭ || ௮ || ௯
|-
{{DEFAULTSORT:Brahmieredetu~irasrendszerek}}
[[Kategória:Bráhmi írásrendszerek| ]]
 
{{Link FA|sa}}
276 096

szerkesztés