„Giovanni Lorenzo Bernini” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Kiemelt és jószócikk sablonok eltávolítása (wikidata) AWB
21. sor:
|hatottrá4=
}}
''' Giovanni Lorenzo Bernini ''' (Gian Lorenzo Bernini), ([[Nápoly]] [[1598]]. [[december 7.]] – [[1680]]. [[november 28.]]) [[olaszok|olasz]] [[építész]] és [[szobrászművész]]. Ő fejlesztette tovább a [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelótól]] kiinduló barokk stílust. Tudatosan alkalmazott, olykor halmozott eszközei erős, egységes összhatást keltenek. Számos tanítványa és követője volt.
 
== Tanulóévei ==
34. sor:
[[Fájl:Mathi.jpg|thumb|Mathilde di Canossa szobra, San Pietro, Róma, Vatkián]]
 
Szobrászati műveinek hosszú sora keletkezett ez időben: [[VIII. Orbán pápa]] sok képmásán kívül egyéb, rendkívül eleven mellszobrok sokasága: Borghese bíborosé (Róma, Villa Borghese), Costanza Buonarellié (Firenze, Museo Nationale) és sok más. Legnagyszerűbb szobrászati műve ez időből (melyet 1647–ben fejezett be) [[VIII. Orbán pápa]] síremléke a római Szent Péter templomban. Kompozícióban, felfogásban újszerű mű, a [[barokk]] szobrászat legfontosabb alkotásainak egyike. Híres részlete a csontváz képében ábrázolt Halál, melyet [[B. Alessandro Valtrini]] síremlékén ([[Róma]], [[S. Lorenzo]] in, Damaso) is alkalmazott. Pompás dekorációk hosszú sorát állította elő, a [[barokk]] [[művészet]] erős hatásokra törekvő módján: a leghíresebb közöttük a római [[Sta Maria della Vittoria]] templom Cornaro kápolnájának kiképzése, az oltáron Bernini legjellemzőbb szobrászati műveinek egyike, a színpadiasan komponált Szent Teréz apoteózisa nevet viselő alkotás. Az illuzionisztikusan kiképzett loggiában pedig a Cornaro család tagjai kaptak helyet. A jelenet Szent Terézt örökíti meg és az isteni szeretet nyilát tartó angyalt. A történet hitelesítése bibliai alapokon nyugszik. Az extázis érzéki jellegét Szent Teréz is alátámasztotta: „az angyal nyila fájdalmasan és kéjesen hatolt belsejébe”. A XVIII. században azonban erkölcsi fenntartásokat ébresztett az erotikusnak vélt jelenet. Burckhard úgy vélte: „az istenség lealacsonyítása” a műalkotás. Bernini korában viszont nem élt semmiféle morális fenntartás ezzel kapcsolatban, sőt Bernini azt mondta, hogy „ez a legszebb mű, amely valaha is kikerült a keze alól”. A jelenet ábrázolás tehát megfelelt a kor vallásos érzületének, és az esztétikai ízlés keretein belül maradt. Az isten iránt érzett szerelem testi jellege az olasz barokk művészet naturális tendenciának ez csupán egy szélsőséges formáját vélte bemutatni. A beszüremlő fénysugár egy látomásszerű csillogással öltözteti fel a jelenetet, és a nézőnek az a benyomása támad, hogy a loggiában lévő Cornaro család tagjai előtt tűnik fel a jelenet.
 
== Bernini, és a korát meghatározó társadalmi viszonyok ==
63. sor:
De csak leveleket fog, fanyar bogyónál nem jut neki egyéb.)
</poem>
[[Daphné]]t a tisztaság motívumának is tartják, mert a vágytól való menekülése végett változik babérrá. Ez mű a mai napig a Borghese-palota ékei közé sorolandó.
 
Új – architektonikus helyett naturalisztikus – alapeszmét vitt bele az ilynemű művekbe. Bernini tervei alapján készült el a [[18. század]]ban a híres [[Trevi-kút]] is. A palotaépítésre is nagy befolyást gyakorolt Bernini, kivált a római [[Palazzo Barberini]] erősen tagolt elrendezésével, míg a [[Palazzo Ludovisi]] (ma Palazzo di Monte Citorio) és Palazzo Odescalchi egyszerűbb, előkelő nyugalmú művek. [[X. Ince pápa]], majd [[VII. Sándor pápa]] idejére esik Bernini nagy tevékenysége a [[Szent Péter-bazilika]] számára. Az ő vezetése alatt folyik a templom belsejének színes kiképzése; segédjeivel együtt alkotja meg a templom óriási szobrait és [[1656]]-65-ben készül el Szent Péter katedrája, a négy egyházatya óriási alakjaitól hordott pompás trón, bronzból öntve, a templom szentélyében. Ugyanebben az időben keletkezett leghíresebb építészeti műve, a Szent Péter templom előtti nagy tér kiképzése, a kétoldalt a homlokzat felé húzódó oszlopcsarnokokkal (kolonnádok), melyek oly nagy mértékben emelik annak hatását. [[1663]]-66-ig képezi ki a [[Vatikán]] pompás Scala Regiáját.
 
[[1665]]-ben [[Párizs]]ban járt, szinte fejedelmi tisztességben volt része, de a [[Louvre]]-hoz készített terve nem valósult meg. Elkészítette [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] mellszobrát, amely jelenleg a versailles-i múzeumban található.
 
== Utolsó évei ==
Bernini hazatérése után, idős korában is sokat dolgozott. Különösen kiemelendő művei: a római [[Ponte S. Angelo]] újjáépítése, Bernini vázlatai után segédjei által faragott 10 angyalalakkal (1669-70); az ovális alaprajzú S. Andrea a Montecavallo templom (1679). [[1678]]-ban készült el [[VII. Sándor pápa]] síremléke a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikában]].
 
== Lásd még ==
88. sor:
 
{{commonskat|Gian Lorenzo Bernini}}
 
{{DEFAULTSORT:Bernini Giovannilorenzo}}
[[Kategória:Olasz szobrászok]]
96 ⟶ 97 sor:
[[Kategória:1598-ban született személyek]]
[[Kategória:1680-ban elhunyt személyek]]
 
{{Link FA|sv}}