„Halogének” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 46.251.3.29 (vita) szerkesztését (oldid: 14948792) |
a Bot: Kiemelt és jószócikk sablonok eltávolítása (wikidata) AWB |
||
8. sor:
[[Elemi állapot]]ban kétatomos molekulákat alkotnak. A magas reakciókészségük miatt a természetben csak [[vegyület]]ként, főleg [[ion]]ként találhatóak meg. Mivel külső [[elektronhéj]]ukról csak egy elektron hiányzik a telített állapot (nemesgázszerkezet) eléréséhez, általában elektron felvétele során lépnek reakcióba ([[oxidáció|oxidálószerek]]). Az így létrejövő egyszeres negatív töltésű [[ion]]jaikat '''halogenid-ion'''oknak nevezzük, ezek sóit pedig '''halogenid'''eknek. A halogenid-ionok megtalálhatóak sok ásványban és a tengervízben is.
A fluor a legnagyobb [[elektronegativitás]]ú elem, elektronegativitása [[Pauling skála|Pauling skálán]] 4, vegyületeiben [[oxidációs szám]]a mindig -1. A többi halogénelem oxidációs száma vegyületeikben leggyakrabban -1, +1, +3, +5 vagy +7. A klórnak és a brómak +4-es és +6-os oxidációs számú vegyületei is léteznek (egyes [[oxid]]ok).
A halogének egymással alkotott vegyületeit [[interhalogének]]nek nevezzük. A fluort kivéve oxidjaik [[savanhidrid]]nek tekinthetők, belőlük [[oxosav]]ak származtathatók. Például a [[diklór-monoxid]] a [[hipoklórossav]], a [[diklór-heptaoxid]] a [[perklórsav]] anhidridje, a klór-dioxid a [[klórossav]] és a [[klórsav]] vegyes anhidridjének tekinthető.
65. sor:
[[Kategória:Halogének| ]]
| |||