„Hadigondozás Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
A [[második világháború]] során a polgári lakosság nemre való tekintet nélküli hadiszolgálatba vonása, a faji elkülönítés törvényesített alkalmazása, de főképpen a fejlett légierők hadműveleti területeken kívül végzett pusztításai a háborús áldozatok körének kiszélesedését vonták maguk után, s az ezekről történő gondoskodás már nem volt beilleszthető az 1933. évi VII. tc. kereteibe. E probléma megoldására született meg az 1939. évi II. tc., az ún. honvédelmi törvény 223. §-a, és a 11.200/1939. M.E. számú rendelet, amelyek élesen elhatárolják a hadiszolgálatban veszteséget szenvedett ún. hadigondozottakat a [[levente]]kötelezettség teljesítése közben, vagy a nem hivatásos állományban bármely tényleges katonai szolgálatban, közérdekű vagy katonai [[munkaszolgálat]]ban, továbbá a légvédelmi szolgálat teljesítése közben veszteséget szenvedett honvédelmi gondozottaktól.
A háború folyamán veszteséget szenvedettek elhatárolása még szembetűnőbb az e tárgyban 1943-ban kiadott szabályozások tükrében. A hadieseményekből következő polgári áldozatokat érintően bevezették a polgári gondozás fogalomkörét, a hadifogságba jutottak, illetőleg a hadieseményekkel összefüggésben eltűnt személyek (mivel elhalálozásuk nem volt bizonyított) hadi- vagy polgári gondozottá nyilvánított hozzátartozóira vonatkozóan pedig az „ideiglenes” megjelölést.
Az 1945. évtől megjelent rendeletek fokozatosan bontani igyekeztek ezeket az elhatárolásokat, és egyetlen nagy körbe, a hadigondozás körébe vontak mindenkit, akit a világháborúk alatt vagy azok befejeződése után, e háborúk okszerű következményeként akár közvetlenül, akár közvetve valamilyen fogyatkozás ért. 1946-ban megszüntették a „honvédelmi” megjelölést, így az addigi honvédelmi gondozott elnevezés helyébe a hadigondozott lépett, továbbá a polgári gondozás helyett bevezették a háborús polgári gondozás fogalmát, s így a polgári gondozott megjelölés helyett a háborús polgári gondozott megjelölés használatát írták elő.
A hadigondozottak elnevezése 1949-ben vált igazán egyöntetűvé, amikor is egyrészt megszüntették a hadi- vagy háborús polgári gondozottá nyilvánított hozzátartozók ’ideiglenes” megjelölését, másrészt pedig a háborús polgári megjelölést, s így a hadigondozásba bevont valamennyi személy egységes elnevezése hadigondozott, ezen belül pedig hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt, illetőleg hadigondozott családtag lett.
A [[második világháború]] befejezése után a hadigondozásra jogosultak köre egyre inkább szűkült. Az 1944. október 15. ([[nyilas]] hatalomátvétel) után keletkezett hadigondozási jogosultságok esetén nem tekintették igazoltnak, tehát kizárták a pénzellátásból mindazokat, akik valamely [[nyilas]], [[fasiszta]], [[volksbund]]ista pártnak tagjai voltak, [[SS]]-alakulatnál szolgáltak, vagy ezek céljaival azonosultak, illetve azon személyeket, akik nevüket visszanémetesítették vagy magyar-német [[kettős állampolgárság]]gal bírtak. 1946-ban kizárták továbbá az önálló iparosként vagy önálló kereskedőként működőket, illetve az állami egyedáruság tárgyát alkotó dolgok elárusítására vagy egyéb jogosítvány gyakorlására hatósági engedéllyel rendelkezőket, mivel megélhetésüket biztosítottnak tekintették. Ezután, 1949-ben megvonták a pénzellátást a [[kitelepítés
=== Az 1994. évi XVL. törvény a hadigondozásról ===
| |||