„Ágoston Péter (politikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
1917-ben jelent meg "A zsidók útja" című könyve, amely széles körben keltett élénk visszhangot és közvetlen indítékul szolgált a Huszadik Század című folyóirat "A zsidókérdés Magyarországon" címmel rendezett nagy jelentőségű ankétjához. Ágoston szembefordul a megelőző nemzedék meggyőződésével, midőn kijelenti: a zsidókérdés megint égető kérdéssé lett hazánkban, s hogy az asszimilációt erősen gátolta, hogy a zsidóság egyetlen tömbként tagozódott be a magyar társadalomba.
 
Az 1918. októberi polgári forradalmat követően a nagyváradi Nemzeti Tanács elnökévé választottá. Később [[Bihar vármegye]] kormánybiztos-főispánja lett, [[1919]]. [[január 1.|január 1]]-jétől pedig Budapesti Egyetem jogtudományi karára nevezték ki egyetemi tanárnak. [[1919]]. [[február 20.|február 20]]-tól március 20-ig a [[Berinkey-kormány]]ban volt belügyi államtitkár. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Magyar Tanácsköztársaság]] alatt külügyi népbiztoshelyettesként dolgozott, diplomáciai tevékenysége során megpróbált közeledni az antanthatalmakhoz. Ebből a célból az antant megbízottaival [[Bécs]]ben és [[Budapest]]en folytatott megbeszéléseket, melyben egy számukra elfogadható kormány megalakításáról tárgyaltak. A kommün alatt a [[Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács]]elnökségének tagja volt. [[1919]]. [[augusztus 1.|augusztus 1]]-jén megalakult a [[Peidl-kormány]], ennek augusztus 6-áig volt külügyminisztere (az Antant határozott kérésére nevezték ki), majd [[1919]]. [[november 15.|november 15]]-én letartóztatták és 1920 decemberében, a [[népbiztosper]]ben halálra ítélték. A Szovjetunió kiváltotta őt is a fogolycsere-akció alkalmával. 1922. februárjában került Moszkvába, ahonnan 1924-ben [[London]]ba ment, végül [[Párizs]]ba érkezett. A történelmi materializmus elveit próbálta alkalmazni jogtörténeti és történeti műveiben, kissé vulgárisan. Fordítóként '''Rab Pál''' néven ültette át Engels, K. Kautsky, F. Mehring és A. Bebel műveit magyarra. Cikkei szignálására A. P. és drap aláírást is használt.
 
== Szabadkőműves pályafutása ==