A [[Büblosz]], az egyik legjelentősebb föníciai város területén már az [[i. e. 28. század]]ban kereskedelmi kolónia létezett, amely [[Ókori Egyiptom|Egyiptommal]] kereskedett. Egyiptommal az [[i. e. 2. évezred]]ben kerültek kapcsolatba, fát szállítottak oda (főleg cédrust, amelyből az egyiptomiak hajót építettek), valamint olajat és fűszereket. Az [[i. e. 13. század]]ban már az [[Égeikum|égei]] kereskedelem közvetítő állomásai. A kereskedelemben azonban csak akkor kaptak elsődleges szerepet, amikor a [[tengeri népek]] vándorlása [[i. e. 12. század|i. e. 1180]] körül elsöpörte [[Ugarit]]ot, a korábbi egyeduralkodó kereskedővárost. Hozzájárult ehhez Egyiptom gyengélkedése, [[Hettita Birodalom|Hatti]] bukása és új kereskedelmi partnerek feltűnése. A föníciai városok függetlenedtek az egyiptomi befolyás alól, az égei ([[minósz]]i és [[mükéné]]i) tengeri hatalmat pedig ezzel egyidőben az őket legyőző [[dórok]] hatalma követte. A föníciai városok Türosz vezetése alatt ettől kezdve megőizték függetlenségüket, és virágzó időszak köszöntött rájuk. Befolyási övezetük rohamos növekedésnek indult, nyugat és kelet közötti közvetítő szerepet láttak el, s ehhez megszerezték a sivatagi karavánok célállomásai ([[Hamát]], [[Damaszkusz]] és [[Thapszakosz]], ahova a keleti áruk érkeztek) feletti ellenőrzést.
A föníciai térség már a kánaánita kor előtt hasonló tevékenységet folytatott, mint a klasszikus korában. Ebben az időben már mind Egyiptomnál, mind Mezopotámiánál jobb minőségű szövetet állítottak elő. A minőséget fokozta a különleges szálak beszövése, színes sávok kialakítása (mint a mintaszövés legelső ismert termékei) és az ekkortól már alkalmazott különböző textilfestési eljárások. A kézműipar ezidőben szintén megelőzte a [[mezopotámia]]i termékek minőségét. A föníciai szövetet csak az évezred vége felé megjelenő kínai nyüstös szövés szorítja ki, ami a korábbi nyüstös szövés ellenében már lehetővé tette a mintaszövést.
