Wikipédia

„Bór” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
16 053 szerkesztés
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
bővítés enwikiből, +források, +infobox
1. sor:
{{nincs forrásBór/Táblázat}}
A '''bór''' a [[periódusos rendszer]] [[kémiai elem]]einek egyike. Vegyjele '''B''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 5. Régies magyar elnevezése a '''bórany'''.<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szőkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref> Mivel kizárólag a [[kozmikus sugárzás]] spallációja és a csillagok [[nukleoszintézis]]e révén keletkezik,<ref>{{cite web| url = http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=17594|title = Q & A: Where does the element Boron come from?| work=physics.illinois.edu|accessdate = 2011-12-04}}</ref> a bór ritka elem a [[Naprendszer]]ben és a [[földkéreg]]ben egyaránt. A [[Föld]]ön a bór a természetben gyakrabban előforduló vegyületei, a borát ásványok vízoldhatósága révén koncentrálódik. Ezeket [[sókőzetek]] (evaporitok) formájában - mint például [[bórax]] és [[kernit]] - ipari méretekben bányásszák.
{{lektor}}
 
{{nincs infobox}}
A kémiailag kötetlen bórt a [[félfémek]] közé sorolják, kis mennyiségben megtalálható a [[meteoroid]]okban, de a [[Föld]]ön nem fordul elő a természetben. A nagyon tiszta bór ipari előállítása nehézségekbe ütközik, mivel az elem hajlamos makacs vegyületeket alkotni kis mennyiségű [[szén]]nel és más elemekkel. A bórnak több [[allotrópia|allotróp]] módosulata is létezik: az [[amorf]] bór barnásfekete por, míg a kristályos bór fekete, igen kemény (a [[gyémánt]] után a második legkeményebb anyag; [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-keménysége]] {{szám|9.5}}) és szobahőmérsékleten rossz [[elektromos vezetés|vezető]]. Az elemi bórt a [[félvezető]]ipar adalékként hasznosítja.
{{Elemdoboz_fejléc | number=5 | symbol=B | name=bór | left=[[berillium]] | right=[[szén]] | above= | below=[[Alumínium|Al]] | color1=#cccc99 | color2=black }}
 
|-----
A bór-vegyületek legfontosabb ipari felhasználási területei a [[nátrium-perborát]] [[fehérítő]], illetve az [[üvegszál (kompozit)|üvegszál]] szigetelésben lévő bórax. A bór [[polimer]]ek és [[kerámia|kerámiák]] speciális szerepet töltenek be, mint nagy szilárdságú, könnyű szerkezeti- és tűzálló anyagok. A bór vegyületeit [[szilícium-dioxid]] alapú kerámia üvegekben is alkalmazzák, hogy ellenállóvá tegyék azokat a [[hősokk]]al szemben. A bór-tartalmú [[reagens]]eket intermedierként használják a szerves finom vegyszerek szintézisekor. Mindössze néhány bór-tartalmú szerves gyógyszer létezik, vagy áll tanulmányozás alatt. A természetes bórnak két stabil [[izotóp]]ja van, amelyek ezek közül az egyik (bór-10) számos felhasználással bír, mint [[neutron]]elnyelő anyag.
| [[Kémiai elemek kategóriái|Kategória]]
 
| [[Félfémek]]
Biológiai szempontból, a borátok az [[emlősök]] számára enyhén (hasonló a [[konyhasó]]hoz), de az [[ízeltlábúak]] számára erősen mérgező anyagok, ezért rovarölő szerekben használják. A [[bórsav]] enyhén antimikrobiális, valamint ismert egy természetes bórtartalmú szerves antibiotikum is.<ref>{{cite web| url=https://www.jstage.jst.go.jp/article/antibiotics1968/48/1/48_1_26/_article|title = The tartrolons, new boron-containing antibiotics from a myxobacterium, Sorangium cellulosum.|accessdate = 2013-01-24}}</ref> A bór nélkülözhetetlen az élethez. Kis mennyiségben a bór-vegyületek szerepet játszanak a [[növények]] [[sejtfal]]ának megerősítésében, így a bórra szükség van a talajban. A kísérletek azt mutatják, hogy a bór az állatok számára ultra-[[nyomelem]] ''(ultratrace element)'', de szerepe az állati fiziológiában ismeretlen.
|-----
 
| [[Csoport (periódusos rendszer)|Csoport]], [[Periódus (periódusos rendszer)|periódus]], [[Mező (periódusos rendszer)|mező]]
== Története és etimológiája ==
| [[13-as csoportbeli elemek|13 (IIIA)]], [[2-es periódusbeli elemek|2]], [[p-blokk|p]]
A bór elnevezése az [[Arab nyelv|arab]] ''{{unicode|بورق }}'' ''(buraq)'' vagy a [[perzsa nyelv|perzsa]]''{{unicode|بوره}}'' ''(burah)'' szóból származik,<ref>{{Cite book|title =The Origins of English Words: A Discursive Dictionary of Indo-European Roots|first = Joseph T.|last = Shipley|publisher = JHU Press|year = 2001|isbn = 978-0-8018-6784-2|url = http://books.google.com/?id=m1UKpE4YEkEC&pg=PA83}}</ref> amelyek a [[bórax]] ásvány nevei.<ref>{{cite web|url = http://web.archive.org/web/20090922221916/http://www.innvista.com/science/chemistry/elements/etymolo.htm|title = Etymology of Elements|publisher = Innvista|accessdate = 2009-06-06}}</ref>
|-----
[[File:Sassolite.jpg|220px|thumb|left|[[Szasszolit]] ásvány.]]
| [[Sűrűség]]
A bór vegyületei évezredek óta ismertek. A bórax ismert volt [[Tibet]] nyugati sivatagaiban, ahol elnevezése a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] eredetű ''tincal'' volt. Kr. u. [[300]]-ban már bóraxtartalmú mázakat használtak [[Kína|Kínában]], és a ''tincal'' elérte a Nyugatot is, amit a perzsa alkimista [[Dzsábir ibn Hajján]] feltehetőleg megemlít Kr. u. [[700]]-ban. [[Marco Polo]] a 13. században hozott vissza néhány mázat [[Olaszország]]ba. Agricola 1600 körül feljegyezte a bórax folyatószerként való használatát a [[kohászat]]ban. 1777-ben [[bórsav]]at találtak a [[firenze|firenzéhez]] közeli [[termálvíz]] forrásokban (soffioni), amely ''sal sedativum'' néven vált ismertté, és főleg orvosi célokra használták. A ritka [[szasszolit]]-ásvány nevét az olaszországi [[Sasso]]ról kapta, amely az [[európa]]i bórax fő forrása volt 1827 és 1872 között, amikor is [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] források léptek a helyébe.<ref name=borates>{{Cite book|pages=102; 385–386|title=Borates: handbook of deposits, processing, properties, and use| author = Garrett, Donald E.| publisher =Academic Press| year= 1998| isbn=0-12-276060-3}}</ref><ref name=boron>{{cite web| accessdate= 2009-05-05| url = http://mysite.du.edu/~jcalvert/phys/boron.htm| title = Boron|work=University of Denver|author=Calvert, J. B.}}</ref> A bór vegyületei viszonylag ritkán használt vegyszerek voltak az 1800-as évekig, amikor [[Francis Marion Smith]] ''Pacific Coast Borax Company'' népszerűvé, valamint nagy mennyiségben elérhetővé, és így olcsóvá tette azokat.<ref>Hildebrand, G. H. (1982) "Borax Pioneer: Francis Marion Smith." San Diego: Howell-North Books. p. 267 ISBN 0-8310-7148-6</ref>
| 2460 kg/m<sup>3</sup>
 
|-----
A bórról nem tudták, hogy önálló elem, amíg Sir [[Humphry Davy]], [[Joseph Louis Gay-Lussac]] és [[Louis Jacques Thénard]] el nem különítette.<ref name="Davy">{{cite journal|author = Davy H|year = 1809|title = An account of some new analytical researches on the nature of certain bodies, particularly the alkalies, phosphorus, sulphur, carbonaceous matter, and the acids hitherto undecomposed: with some general observations on chemical theory|url = http://books.google.com/books?id=gpwEAAAAYAAJ&pg=PA140#v=onepage&q&f=false|journal = Philosophical Transactions of the Royal Society|volume = 99|pages = 33–104|doi = 10.1098/rstl.1809.0005}}</ref><ref name="Lussac">Gay Lussac, J.L. and Thenard, L.J. (1808) [http://books.google.com/books?id=e6Aw616K5ysC&pg=PA169#v=onepage&q&f=false "Sur la décomposition et la recomposition de l'acide boracique,"] ''Annales de chimie'' [later: Annales de chemie et de physique], vol. 68, pp. 169–174.</ref> 1808-ban Davy megfigyelte, hogy borát-oldatba elektromos áramot vezetve, az egyik elektródón barna [[csapadék (kémia)|csapadék]] képződik. Ezt követő vizsgálataiban [[elektrolízis]] helyett [[kálium]]mal próbálta redukálni a bórsavat. Elegendő bórt állított elő ahhoz, hogy bebizonyítsa az új elem létezését, amit ''boracium''nak nevezett el.<ref name="Davy" /> Gay-Lussac és Thénard [[vas]] segítségével, magas hőmérsékleten redukálta a bórsavat. Bór levegővel történő oxidálása révén megmutatták, hogy a bórsav egy oxidációs termék.<ref name="Lussac"/><ref name="weeks">{{Cite book |last = Weeks |first = Mary Elvira |year = 1933|title = The Discovery of the Elements|publisher = Journal of Chemical Education|location = Easton, PA|chapter = XII. Other Elements Isolated with the Aid of Potassium and Sodium: Beryllium, Boron, Silicon and Aluminum|page = 156|url = http://books.google.com/books?id=SJIk9BPdNWcC&pg=PA156|isbn = 0-7661-3872-0}}</ref> [[Jöns Jakob Berzelius]] elemként azonosította a bórt 1824-ben.<ref>Berzelius bórfluorid só redukálásával állította elő a bórt; pontosabban kálium-bórfluoridot hevített fém kálium jelenlétében. Lásd: Berzelius, J. (1824) [http://books.google.com/books?id=pJlPAAAAYAAJ&pg=PA46#v=onepage&q&f=false "Undersökning af flusspatssyran och dess märkvärdigaste föreningar"] (Part 2) (Investigation of hydrofluoric acid and of its most noteworthy compounds), ''Kongliga Vetenskaps-Academiens Handlingar'' (Proceedings of the Royal Science Academy), vol. 12, pp. 46–98; lásd különösen pp. 88ff. Újranyomva német nyelven: Berzelius, J. J. (1824) [http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k150878/f123.image.r=Annalen%20der%20Physic.langEN "Untersuchungen über die Flußspathsäure und deren merkwürdigste Verbindungen"], Poggendorff's ''Annalen der Physik und Chemie'', vol. 78, pages 113–150.</ref> A vegytiszta bór előállítása (1909) azonban vitathatatlanul az amerikai kémikus, Ezekiel Weintraub nevéhez köthető.<ref>{{cite journal|author = Weintraub, Ezekiel|year = 1910|title = Preparation and properties of pure boron|journal = Transactions of the American Electrochemical Society|volume = 16|pages = 165–184|url = http://books.google.com/books?id=e5USAAAAYAAJ&pg=PA165#v=onepage&q&f=false}}</ref><ref name="Laubengayer"/><ref>{{Cite journal| author = Borchert, W. ; Dietz, W. ; Koelker, H.| title = Crystal Growth of Beta–Rhombohedrical Boron| journal= Zeitschrift für Angewandte Physik|year=1970|page=277| volume=29|osti=4098583}}</ref>
| [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs keménység]]
 
| 9,3
== Tulajdonságai ==
|-----
=== Allotróp módosulatai ===
| [[szín|Megjelenés]]
[[File:Bor 1.jpg|220px|thumb|left|Bór darabkák.]]
| align="center" | fekete<br />[[Fájl:B,5.jpg|125px|]]
 
|-----
A [[szén]]hez hasonlóan a bór is képes stabil, [[kovalens kötés]]es molekuláris hálózat kialakítására. Még a névleg rendezetlen ([[amorf]]) bór is tartalmaz rendezett [[ikozaéder]] cellákat<!-- jobb megfogalmazás kellene-->, ezek azonban véletlenszerűen kapcsolódnak egymáshoz, nagy kiterjedésű rendezettség nélkül.<ref>{{Cite journal| title = A neutron diffraction study of amorphous boron|author = Delaplane, R.G.|journal = Journal of Non-Crystalline Solids|volume = 104| year =1988| page = 249| doi = 10.1016/0022-3093(88)90395-X| last2 = Dahlborg| first2 = U| last3 = Graneli| first3 = B| last4 = Fischer| first4 = P| last5 = Lundstrom| first5 = T| issue = 2–3|bibcode = 1988JNCS..104..249D}}</ref><ref>{{Cite journal| title = A neutron diffraction study of amorphous boron using a pulsed source| author = R.G. Delaplane| journal = Journal of Non-Crystalline Solids|volume = 106| year =1988| page = 66| doi = 10.1016/0022-3093(88)90229-3| last2 = Dahlborg| first2 = U| last3 = Howells| first3 = W| last4 = Lundstrom| first4 = T|bibcode = 1988JNCS..106...66D}}</ref> A kristályos bór nagyon kemény, fekete anyag; amely magas, {{szám|2000|C}} feletti olvadásponttal rendelkezik. Négy fő polimorfja létezik: α, β, γ és T. Az α, β, és T fázisok a {{chem|B|12}} ikozaéderen alapulnak, a γ fázis pedig úgy írható le, mint a {{chem|B|2}} atompárok és a bór-ikozaéder [[kősó]]-típusú összekapcsolódása.<ref name=oganov>{{Cite journal| author = Oganov, A.R., Chen J., Gatti C., Ma Y.-M., Yu T., Liu Z., Glass C.W., Ma Y.-Z., Kurakevych O.O., Solozhenko V.L. |title = Ionic high-pressure form of elemental boron |doi = 10.1038/nature07736 |journal = Nature |volume = 457 |year = 2009 |pages = 863–867|url = http://mysbfiles.stonybrook.edu/~aoganov/files/Boron-Nature-2009.pdf| pmid = 19182772| issue = 7231|bibcode = 2009Natur.457..863O|arxiv = 0911.3192 }}</ref> A γ fázis előállítható más bór fázisok kompresszálásával ({{szám|12}}-{{szám|20|GPa}} nyomáson) és egyidejűleg {{szám|1500}}-{{szám|1800|C}}-ra hevítésével. A fázis a nyomás és a hőmérséklet lecsökkenése után is stabil marad. A T fázis hasonló nyomáson keletkezik, de magasabb hőmérséklet ({{szám|1800}}-{{szám|2200|C}}) szükséges. Az α és β fázis [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|környezeti körülmények]] között egymás mellett létezhet, habár β fázis sokkal stabilabb.<ref name=oganov/><ref>{{Cite journal| title = Thermodynamic stability of boron: The role of defects and zero point motion|author = van Setten M.J., Uijttewaal M.A., de Wijs G.A., de Groot R.A.|journal = J. Am. Chem. Soc.|volume = 129|year = 2007|pages= 2458–2465| doi = 10.1021/ja0631246| pmid = 17295480| issue = 9}}</ref><ref name=widom>{{Cite journal| title = Symmetry-broken crystal structure of elemental boron at low temperature|author = Widom M., Mihalkovic M.|journal = Phys. Rev. B|volume = 77|year = 2008|page= 064113| doi = 10.1103/PhysRevB.77.064113| issue = 6|bibcode = 2008PhRvB..77f4113W|arxiv = 0712.0530 }}</ref> {{szám|160|GPa}} feletti nyomáson, egy ismeretlen szerkezetű fázis jön létre, amely {{szám|6}}–{{szám|12|K}} között [[szupravezetés|szupravezető]].<ref>{{Cite journal| author = Eremets, M. I.|title = Superconductivity in Boron| doi=10.1126/science.1062286 |journal = Science |volume = 293 |year = 2001 | pmid = 11452118| last2 = Struzhkin| first2 = VV| last3 = Mao| first3 = H| last4 = Hemley| first4 = RJ| issue = 5528|bibcode = 2001Sci...293..272E| pages = 272–4}}</ref>
! colspan="2" bgcolor="#CCCC99" | <font color="black">Atomi jellemzők</font>
 
|-----
{| class="wikitable" style="margin:auto; text-align:center;"
| [[Relatív atomtömeg]]
|+ A bór fázisainak áttekintő táblázata
| 10,806–10,821 [[Atomi tömegegység|u]]<ref>{{cite web|url=http://www.ciaaw.org/atomic_weights4.htm|title=Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number|accessdate=2013-10-13|publisher=Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry|year=2013}}</ref>
|-----
!Fázis
| [[Atomsugár]] (számított)
!α
| 85 (87) [[pikométer|pm]]
!β
|-----
!γ
| [[Kovalens sugár]]
!T
| 82 pm
|-----
!Szimmetria
| [[van der Waals sugár]]
|Romboéderes
| ismeretlen
|Romboéderes
|-----
|Ortorombikus
| [[Elektronszerkezet]]
|Tetragonális
| <nowiki>[He]</nowiki>2[[s-pálya|s]]²2[[p-pálya|p]]<sup>1</sup>
|-----
!Atom/egységnyi cella<ref name=oganov/>
| [[elektron|e<sup>-</sup>]] [[energiaszint]]enként
|12
| 2, 3
|~105
|-----
|28
| [[Oxidációs állapot]]ok ([[oxid]])
|
| 3 (gyenge sav)
|-----
![[Sűrűség]] (g/cm<sup>3</sup>)<ref name=wentorf>{{Cite journal|first = R. H.|last = Wentorf Jr|title = Boron: Another Form|journal = Science|volume = 147|year = 1965|pages = 49–50 (Powder Diffraction File database (CAS number 7440–42–8))| doi = 10.1126/science.147.3653.49|pmid = 17799779|issue = 3653|bibcode = 1965Sci...147...49W}}</ref><ref>{{Cite journal| author = Hoard, J. L.; Sullenger, D. B.; Kennard, C. H. L.; Hughes, R. E.|title = The structure analysis of β-rhombohedral boron| journal = J. Solid State Chem. |volume = 1 |pages =268–277 |year =1970 |doi = 10.1016/0022-4596(70)90022-8| issue = 2|bibcode = 1970JSSCh...1..268H}}</ref><ref>{{Cite journal| title = Electron Deformation Density in Rhombohedral a-Boron| author = Will, G.; Kiefer, B.| journal = Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie| volume = 627 |page = 2100| year = 2001| doi=10.1002/1521-3749(200109)627:9<2100::AID-ZAAC2100>3.0.CO;2-G| issue = 9}}</ref><ref name=talley>{{Cite journal| author = Talley, C. P.; LaPlaca, S.; Post, B.|title = A new polymorph of boron| journal= Acta Crystallogr. |volume =13| page = 271| year = 1960| doi =10.1107/S0365110X60000613| issue = 3}}</ref>
| [[Kristályszerkezet]]
|2,46
| romboéder
|2,35
|-----
|2,52
! colspan="2" bgcolor="#CCCC99" | <font color="black">Fizikai jellemzők</font>
|2,36
|-----
|-
| [[Halmazállapot]] / [[Mágnesség]]
![[Vickers-keménység]] (GPa)<ref>{{Cite journal|first =V. L.|last = Solozhenko|title = On the hardness of a new boron phase, orthorhombic γ-B<sub>28</sub>|journal = Journal of Superhard Materials|volume = 30|year = 2008|pages = 428–429|doi =10.3103/S1063457608060117|last2 =Kurakevych|first2 =O. O.|last3 =Oganov|first3 =A. R.|issue =6}}</ref><ref name=prl/>
| szilárd / nem mágneses
|42
|-----
|45
| [[Olvadáspont]]
|50–58
| 2349 [[Kelvin|K]] (2076&nbsp;°C)
|
|-----
|-
| [[Forráspont]]
![[Kompressziós modulus|Kompressziós<br/>(bulk) modulus]] (GPa)<ref name=prl>
| 4200 K (3927&nbsp;°C)
{{cite journal|last1=Zarechnaya|first1=E. Yu.|last2=Dubrovinsky|first2=L.|last3=Dubrovinskaia|first3=N.|last4=Filinchuk|first4=Y.|last5=Chernyshov|first5=D.|last6=Dmitriev|first6=V.|last7=Miyajima|first7=N.|last8=El Goresy|first8=A.|last9=Braun|first9=H. F.|last10=van Smaalen|first10=S.|last11=Kantor|first11=I.|last12=Kantor|first12=A.|last13=Prakapenka|first13=V.|last14=Hanfland|first14=M.|last15=Mikhaylushkin|first15=A. S.|last16=Abrikosov|first16=I. A.|last17=Simak|first17=S. I.|displayauthors=8|title=Superhard Semiconducting Optically Transparent High Pressure Phase of Boron|year=2009|journal=Phys. Rev. Lett.|volume=102|issue=18|page=185501|doi=10.1103/PhysRevLett.102.185501|pmid=19518885|bibcode=2009PhRvL.102r5501Z}}</ref><ref>{{Cite journal|author =Nelmes, R. J. |title= Neutron- and x-ray-diffraction measurements of the bulk modulus of boron| journal = Phys. Rev. B| volume =47 |page =7668| year =1993| doi =10.1103/PhysRevB.47.7668|last2 =Loveday|first2 =J. S.|last3 =Allan|first3 =D. R.|last4 =Hull|first4 =S.|last5 =Hamel|first5 =G.|last6 =Grima|first6 =P.|last7 =Hull|first7 =S.|issue =13|bibcode = 1993PhRvB..47.7668N}}</ref>
|-----
|185
| [[Moláris térfogat]]
|224
| 4,39 [[normálalak|·]]10<sup>−6</sup> [[köbméter per mol|m<sup>3</sup>/mol]]
|227
|-----
|
| [[Párolgáshő]]
|-
| 489,7 [[kilojoule per mol|kJ/mol]]
![[Tiltott sáv]] (eV)<ref name=prl/><ref>{{Cite book| title = Landolt-Bornstein, New Series| editor= Madelung, O.|publisher = Springer-Verlag|place= Berlin| year =1983 |volume =17e}}</ref>
|-----
|2
| [[Olvadáshő]]
|1,6
| 50,2 kJ/mol
|2,1
|-----
|
| [[Gőznyomás]]
| 0,348 [[Pascal (mértékegység)|Pa]] (2573 K)
|-----
| [[Hangsebesség]]
| 16200 [[méter per másodperc|m/s]] (293,15 K)
|-----
! colspan="2" bgcolor="#CCCC99" | <font color="black">Egyéb</font>
|-----
| [[Elektronegativitás]]
| 2,04 ([[Pauling skála]])
|-----
| [[Fajlagos hőkapacitás]]
| 1026 [[joule per kilogramm-kelvin|J/(kg·K)]]
|-----
| [[Elektromos vezetőképesség]]
| 1,0 · 10<sup>−4</sup>/m [[Ohm (mértékegység)|Ω]]
|-----
| [[Hővezetési képesség]]
| 27,4 [[watt per méter-kelvin|W/(m·K)]]
|-----
| 1. [[ionizációs potenciál]]
| 800,6 kJ/mol
|-----
| 2. ionizációs potenciál
| 2427,1 kJ/mol
|-----
| 3. ionizációs potenciál
| 3659,7 kJ/mol
|-----
| 4. ionizációs potenciál
| 25025,8 kJ/mol
|-----
| 5. ionizációs potenciál
| 32826,7 kJ/mol
|-----
! colspan="2" bgcolor="#CCCC99" | <font color="black">Legstabilabb izotópok</font>
|-----
| colspan="2" |
{| border="1" cellspacing="0" cellpadding="2" width="100%"
|-----
! [[Izotóp|izo]]
! [[Természetes előfordulás|T.E.]]
! [[Felezési idő|fel. idő]]
! [[Bomlási mód|B.m.]]
! [[Bomlási energia|B.E.]]&nbsp;([[mega|M]][[elektronvolt|eV]])
! [[Bomlási termék|B.t.]]
|-----
| <sup>10</sup>B || '''19,9%'''
| colspan="4" | B stabil 5 [[neutron]]nal
|-----
| <sup>11</sup>B || '''80,1%''' || colspan="4" | B stabil 6 neutronnal
|}
|-----
| colspan="2" align="center" bgcolor="#CCCC99" | <font color="black"><small>A táblázatban [[SI]] mértékegységek szerepelnek.<br />
Ahol lehetséges, az adatok [[normálállapot]]ra vonatkoznak.<br />
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.</small></font>
|}
 
=== Kémiai tulajdonságai ===
A '''bór''' a [[periódusos rendszer]] egy [[kémiai elem]]e. Vegyjele '''B''', [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 5, nyelvújításkori neve ''bórany''<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szőkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref>. A III. főcsoportba, a [[félfémek]] közé tartozik. Három vegyértékű. Két [[allotrópia|allotróp]] módosulata létezik, sötétszürke, fémfényű kristályokban, vagy amorf bórnak nevezett barnásfekete porként ismeretes. A kristályos bór igen kemény; a bór a gyémánt után ismert legkeményebb monoelemes anyag (a [[Mohs-skála|Mohs-skálán]] 9,3-es). Elemi bór a természetben nem található, de a bórax és más ásványai nagy mennyiségben bányászhatók.
{{lásd|:Kategória:Bórvegyületek}}
[[File:Tetraborate-xtal-3D-balls.png|thumb|right|220px|A tetraborát-anion ({{chem|[B|4|O|5|(OH)|4|]|2-}}) pálcikamodellje, ahogy a kristályos [[bórax]]ban ({{chem|Na|2|[B|4|O|5|(OH)|4|]|}}· 8 {{chem|H|2|O}}) megtalálható. Vegyük észre, hogy két bóratom három kötést képez (sp<sup>2</sup>), így névleges töltésük zérus; míg két bóratom négy kötéssel kapcsolódik (sp<sup>3</sup>), töltésük '''-1'''. Mindegyik bóratom [[oxidációs szám]]a: '''+3'''. A természetes bórásványokra jellemző az ilyesféle koordinációs szám / névleges töltés arány.
{{jelmagyarázat|#EAA9AD|Bór|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#C60300|Oxigén|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#F7F3F2|Hidroxil-hidrogén|border=1px solid black}}
]]
A bór ritka, és kevéssé ismert, mivel az anyagot nagyon rendkívül nehéz előállítani. A legtöbb „bór” tanulmányt kis mennyiségű szénnel szennyezett mintán végezték. Kémiailag a bór jobban hasonlít a [[szilícium]]ra, mint az [[alumínium]]ra. A kristályos bór kémiailag közömbös, és ellenáll még a [[Hidrogén-klorid|sósav]]as, és [[hidrogén-fluorid]]os forralásnak is. Finoman eloszlatott formában megtámadja a forró és tömény [[hidrogén-peroxid]], a forró és tömény [[salétromsav]], valamint a kén- és krómsavak forró elegye.<ref name="Laubengayer">{{Cite journal|title = Boron. I. Preparation and Properties of Pure Crystalline Boron| doi =10.1021/ja01250a036|year =1943|first =A. W.|last = Laubengayer|journal =Journal of the American Chemical Society|volume =65|pages =1924–1931|last2 = Hurd|first2 = D. T.|last3 = Newkirk|first3 = A. E.|last4 = Hoard|first4 = J. L.|issue = 10}}</ref>
 
A bór oxidációjának sebessége függ a kristályosság mértékétől, a részecskemérettől, a vegytisztaságtól és a hőmérséklettől. Szobahőmérsékleten nem lép reakcióba a levegővel, de magasabb hőmérsékleten [[bór-trioxid]]dá ég el:<ref name="HollemanAF">{{cite book|publisher = Walter de Gruyter|year = 1985|edition = 91–100|pages = 814–864|isbn = 3-11-007511-3|title = Lehrbuch der Anorganischen Chemie|first = Arnold F.|last = Holleman|lastr2=Wiberg|first2=Egon|last3=Wiberg|first3=Nils|chapter = Bor| language = German}}</ref>
== Története ==
:<math>\mathrm{4\ B\ +\ 3\ O_2\ \rightarrow\ 2\ B_2O_3}</math>
 
A bór halogénezés révén trihalogenideket képez, például:
A bór vegyületeit évezredek óta ismerjük (bórax [[Arab nyelv|arabul]] ''baurak,'' [[perzsa nyelv]]en ''burah).'' Az [[ókori Egyiptom]]ban a mumifikáláshoz nátronlúgot használtak, ami más sók mellett borátokat is tartalmazott. Kr. u. [[300]]-ban bóraxtartalmú mázat használtak [[Kína|Kínában]], és az ókori [[ókori Róma|Rómában]] a bórvegyületeket használva készítettek üveget.
:<math>\mathrm{2\ B\ +\ 3\ Br_2\ \rightarrow\ 2\ BBr_3}</math>
 
A trikloridot a gyakorlatban általában oxidból állítják elő.<ref name="HollemanAF"/>
Kb. 50%-os tisztaságú elemi bórt [[1808]]-ban sikerült elkülönítenie sir [[Humphry Davy]]-nek, [[Gay-Lussac]]-nak és [[L. J. Thenard]]nak. Ők még nem ismerték fel, hogy a bór önálló kémiai elem. Tiszta bórt [[1909]]-ben W. Weintraub amerikai vegyész állított elő.
 
==== JellemzőiVegyületei ====
{{bővebben|boránok|bór-nitrid}}
[[Fájl:Boron mNACTEC.jpg|thumb|left|170px|Bór]]
A legtöbb vegyületében, a bór névleges [[oxidációs szám]]a: '''+3'''. Ebbe beletartoznak az oxidok, szulfidok, nitridek és a halogenidek.<ref name="HollemanAF"/>
A bór elektronhiányos anyag, {{pontosabban|a hiány a [[p-mező]]ben jelentkezik.}} A bórvegyületek gyakran [[Lewis-sav]]ak, azaz könnyen kötődnek elektrontöbblettel bíró anyagokhoz.
 
[[File:Boron-trifluoride-pi-bonding-2D.png|220px|thumb|left|A [[bór-trifluorid]] szerkezete, mutatva az üres ''p'' orbitált a [[Pi-kötés|π típusú]] [[datív kötés]]ben.]]
{{pontosabban|Optikai tulajdonságai közé tartozik, hogy [[infravörös]] fényt bocsát ki.}} A félvezetőkre jellemzően normál hőmérsékleten rossz elektromos vezető, de nagyobb hőfokon jó vezetővé válik.
A trihalogenidek sík-háromszög struktúrájúak és [[Lewis-sav]]ak, azaz elektron-pár donorok lévén könnyen képeznek adduktumot{{jegyzet|megj=Az ''adduktum'' olyan vegyület, amely kettő vagy több különböző vegyületből keletkezik, és a kiindulási anyagok atomjainak mindegyikét tartalmazza.|csoport=m}} más Lewis-bázisokkal. Például, a fluorid ({{chem|F|-}}) és a [[bór-trifluorid]] ({{chem|BF|3}}) egyesülése [[tetrafluoroborát]]-aniont ({{chem|BF|4|-}}) eredményez. A bór-trifluoridot a a petrolkémiai ipar [[katalizátor]]ként hasznosítja. A halogenidek reagálnak a vízzel, ezzel [[bórsav]]at alkotva.<ref name="HollemanAF"/>
 
A természetben fellelhető bór a Földön teljes egészében bór-(III) oxidok formájában van jelen, gyakran más elemekkel összefüggésben. Több mint száz borát ásvány tartalmaz '''+3''' oxidációs számú bórt. Ezek az ásványok bizonyos tekintetben hasonlítanak a [[szilikát]]okra, habár a bór nemcsak tetraéderes, de sík-háromszög molekulaszerkezetet is alkothat az [[oxigén]]nel. Ellentétben azonban a szilikátokkal, a bórvegyületekben sosem fordul elő négynél magasabb oxidációs számú bóratom. A tipikus motívumot példázza a közönséges [[bórax]] ásványban található tetraborát-anion (lásd balra). Az ásványokban, a névlegesen egyszeres negatív töltésű borát központokat fém-kationok veszik körül; a bórax esetében például {{chem|[[nátrium|Na]]|+}} ionok.<ref name="HollemanAF"/>
Minden ismert anyag közül a bór szakítószilárdsága a legnagyobb.
 
A [[boránok]] a bór [[hidrogén]]nel alkotott vegyületei, általános képletük {{chem|B|x|H|y}}. Ezek a vegyületek a természetben nem fordulnak elő. Néhány borán a levegővel érintkezve könnyen, mások hevesen oxidálódnak. A boránok homológ sorának első tagja (szülő) a [[borán]] ({{chem|BH|3}}), amely azonban csak gáz halmazállapotában ismert, és [[diborán]]ná ({{chem|B|2|H|6}}) dimerizálódik. A nagyobb boránok poliéderes bór klaszterekből tevődnek össze, melyek némelyike izomer. Például a {{chem|B|20|H|26}} molekula izomerjei két, tízatomos klaszter egyesülésén alapulnak. A legfontosabb boránok a diborán ({{chem|B|2|H|6}}), és hőbomlás-termékei a pentaborán ({{chem|B|5|H|9}}) és a dekaborán {{chem|B|10|H|14}}. Anionos bór-hidridek nagy számban ismertek, ilyen például a {{chem|[B|12|H|12|]|2-}}.
A köbös bór-nitrid a gyémánt utáni legkeményebb anyag, edzett gyorsacélok és szerszámacélok megmunkálására is alkalmas. Elektromos szigetelő, de a fémekhez (és gyémánthoz) hasonlóan jól vezeti a hőt. A hexagonális rácsú bór-nitrid a grafithoz hasonlóan jó kenőanyag.
 
A bór névleges oxidációs száma a boránokban pozitív, amely azon a megegyezésen<!--feltételezésen?--> alapul, hogy a hidrogén [[oxidációs szám]]a az aktív fém-hidridekben mindig '''-1'''. A bór átlagos oxidációs száma egyszerűen, a hidrogén- és bóratomok molekulán belüli arányából számolható: például a diboránban ({{chem|B|2|H|6}}) a bór oxidációs száma '''+3''', de a dekaboránban ({{chem|B|10|H|14}}) már {{tört|14|10}}-öd, azaz '''+1,4'''. Ezekben a vegyületekben a bór oxidációs száma gyakran nem egész szám.
== Felhasználása ==
 
A bór-nitridek figyelemre méltóan változatos struktúrákba rendeződhetnek. Képesek felvenni a [[szén]] [[allotrópia|allotrópjaival]] - a [[grafit]]tal, a [[gyémánt]]tal és a [[nanocsövek]]kel analóg molekulaszerkezeteket. A gyémántszerű tetraéderes szerkezet az úgynevezett köbös bór-nitrid (rövidítve ''CBN'',<!-- magyarul is jelölik így--> márkanevén ''Borazon''), melyben a szén atomok helyén bór- és nitrogénatomok váltakozva foglalnak helyet; de minden negyedik B-N kötés felfogható egy datív kovalens kötésnek, amelyben a nitrogén által adott két elektron lényegében [[Lewis-sav]]ként viselkedve kapcsolódik a [[Lewis-bázis]] bór(III)-központhoz. A köbös bór-nitrid - más felhasználások mellett - egyik legfontosabb alkalmazása az abrazív- illetve forgácsolószerszámok gyártása, mivel keménysége összemérhető a gyémántéval (a kettő karcolja egymást), de annál szívósabb és {{szám|1300|[[Kelvin|K]]}}-ig nem lép reakcióba az acélok vastartalmával.<ref name="glink">{{cite web |url=http://www.glink.hu/hallgatoi_segedletek/files/1f07937e2622861a23799b3ae06b6591.pdf |title=BÓR-NITRID |accessdate=2014-02-25 |author=Glink.hu}}</ref> A grafittal analóg BN vegyület, a hexagonális bór-nitrid (''h-BN''), amelyben a pozitív töltésű bór- és a negatív töltésű [[nitrogén]]atomok síkban fekszenek; a szomszédos síkokban az ellentétes töltésű atomok egymás alatt és felett találhatóak. Ennek következtében a [[grafit]] és a h-BN nagyon eltérő tulajdonságokkal bír, habár mindkettő szilárd kenőanyag. Síkbeli irányokban a h-BN viszonylag gyenge elektromos és hővezető.<ref name=dkg>{{cite journal| title = Hexagonal Boron Nitride (hBN) – Applications from Metallurgy to Cosmetics| url = http://www.esk.com/uploads/tx_userjspresseveroeff/PR_0712_CFI_12-2007_Hexagonales-BN_e_01.pdf| author =Engler, M. | journal = Cfi/Ber. DKG |volume = 84|year = 2007| page = D25| issn = 0173-9913}}</ref><ref name=b1>{{cite book| author = Greim, Jochen and Schwetz, Karl A. |title = Boron Carbide, Boron Nitride, and Metal Borides, in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry |publisher = Wiley-VCH: Weinheim |year = 2005 |doi = 10.1002/14356007.a04_295.pub2}}</ref>
Az ipar számára legfontosabb bórvegyület a dinátrium-tetraborát-dekahidrát, [[Nátrium|Na]]<sub>2</sub>B<sub>4</sub>[[oxigén|O]]<sub>7</sub> · 10 [[víz|H<sub>2</sub>O]], más néven bórax, amiből nagy mennyiségben állítanak elő üveggyapotot és fehérítőszert (nátrium-borát). Más felhasználási területei:
 
==== Organobór kémia ====
* szénnel alkotott vegyületét, a bór-karbidot (B<sub>4</sub>C) csiszolásra használják
Számos organobór vegyület ismert, és sokuk hasznos a szerves szintézisben. Legtöbbjük a [[hidrobórozás]] során állítódik elő, amely folyamat egy egyszerű vegyi anyagot, a [[diborán]]t ({{chem|B|2|H|6}}) hasznosítja. A szerves bór(III) vegyületek általában tetraéderes, vagy sík-háromszög szerkezetűek, ilyenek például a [[tetrafenil-borát]] {{chem|[B(C|6|H|5|)|4|]|4-}} és a [[trifenil-borán]] {{chem|B(C|6|H|5|)|3}}. Azonban az egymással kölcsönható bóratomok hajlamosak arra, hogy [[dodekaéder]]es (12 oldalú) és [[ikozaéder]]es (20 oldalú) rácsszerkezetet alkossanak; amelyek vagy teljes egészében bóratomokból, vagy változó számú szén heteroatommal szennyezve állnak.
* acélötvözőszerként növeli annak keménységét, kopásállóságát, korrózióval szembeni ellenállását
* zöld lángfestése miatt az amorf bórt pirotechnikai effektusokban használják
* a bórsav fertőtlenítő- és az emberre veszélytelen rovarölőszer
* vegyületeit szerves vegyületek szintézisében és boroszilikát üveg előállításához használjuk
* egyes vegyületei alacsony toxicitásuk miatt kedvelt fakonzerválószerek
* a bór-10 izotóp elnyeli a neutronokat, ezért atomreaktorokban folyamatszabályozáshoz, a sugárvédelemre és neutrondetektorokban használják
* kis súlyuk és nagy erejük miatt bórszálakat alkalmaznak űrrepülőgépek gyártásánál
* a perborát a fékezett habzású mosószerek egyik textilkímélő, oxigéntartalmú fehérítő anyaga
 
Az organobór vegyületek felhasználása rendkívül változatos, kezdve a [[bór-karbid]]dal, amely egy bór-karbid klaszter anionokból és kationokból álló komplex, nagyon kemény kerámia; a [[karborán]]okig bezárólag, amelyek olyan szén-bór klaszterkémiai vegyületek, melyek halogénezéssel rendkívül reaktív struktúrákat alkotnak, mint például a [[karboránsav|karborán]] [[szupersav]]. Például, a karboránok olyan hasznos molekuláris csoportokat alkotnak, amelyekkel jelentős mennyiségű bór adható hozzá más biokémiai anyagokhoz annak érdekében, hogy bórtartalmú vegyületeket állíthassanak elő a bór-neutronbefogásos [[Rák (betegség)|rákterápia]] ''(BNCT)'' számára.
A bór vegyületeinek hasznosságát számos területen vizsgálják: cukor által átjárható membránokat, szénhidrát-szenzorokat próbálnak előállítani segítségével.
 
==== B(I) és B(II) vegyületek ====
Hidridjei jelentős energiát kibocsátva, könnyen égnek, ezért lehet, hogy rakétaüzemanyagként is megállná a helyét.
[[File:Magnesium-diboride-3D-balls.png|220px|thumb|A szupravezető magnézium-diborid pálcika modellje. A bóratomok hexagonális, aromás grafit szerkezetű rétegekben fekszenek, melyben minden atom töltése '''-1'''. A magnézium(II) ionok a rétegek között helyezkednek el.
{{jelmagyarázat|#EAA9AD|Bór|border=1px solid black}}
{{jelmagyarázat|#7BE007|Magnézium|border=1px solid black}}]]
A bór számos stabil vegyületet alkot háromnál kisebb (névleges) oxidációs szám mellett, habár ezek a vegyületek nem találhatóak meg a természetben. Mint számos kovalens vegyületben, a formális oxidációs számnak kis jelentősége van a bór-hidridekben és a fém-boridokban. A halidok szintén képeznek B(I) és B(II) származékokat. A nitrogéngázzal ({{chem|N|2}}) izoelektronos bór-fluorid (BF), nem izolálható kondenzált formában, de a [[Dibór-tetrafluorid|{{chem|B|2|F|4}}]] és {{chem|B|4|Cl|4}} jól ismertek.<ref>{{cite book |last=Greenwood |first=Norman N. |coauthors=Earnshaw, Alan |year=1997 |title=Chemistry of the Elements |edition=2nd |page= |pages= |publisher=Butterworth-Heinemann |isbn=0080379419}}</ref>
 
A fém-boridok olyan kételemű (bináris) fém-bór vegyületek, amelyekben a bór oxidációs száma háromnál kevesebb. Ezt szemlélteti a [[magnézium-diborid]] ({{chem|MgB|2}}), melyben a bóratomok névleges oxidációs száma '''-1''', míg a magnéziumatomoké '''+2'''. Ebben az anyagban a bóratomok három kötést alakítanak ki a síkban, illetve minden bóratomnak van egy extra kettős kötése is, amellyel a [[grafit]]éhoz hasonló réteges szerkezetet alakít ki. Ellentétben azonban a hexagonális bór-nitriddel, amely kovalens atomsíkjában hiányoznak az elektronok, a magnézium-diborid rétegekben lévő delokalizált elektronok lehetővé teszik az elektromos vezetést az izoelektronos grafithoz hasonlóan. Ezen túlmenően, 2001-ben felfedezték, hogy ez az anyag magas hőmérsékleten{{jegyzet|megj=A ''magas'' relatív kifejezés, ezen környezetben az abszolút nulla fokhoz (0 [[Kelvin|K]]) viszonyítva magas hőmérsékleten (kb. {{szám|39|K}}).|csoport=m}} is [[szupravezetés|szupravezető]].<ref>{{cite journal |title = The Preparation and Structure of Magnesium Boride, MgB<sub>2</sub>|author = Jones, Morton E. and Marsh, Richard E. |journal = Journal of the American Chemical Society|volume = 76 |issue = 5| page = 1434| year = 1954|doi = 10.1021/ja01634a089}}</ref><ref>{{cite journal|doi = 10.1063/1.1570770|url = http://cmp.physics.iastate.edu/canfield/pub/pt0303.pdf|title = Magnesium Diboride: Better Late than Never|year = 2003|last1 = Canfield|first1 = Paul C.|last2 = Crabtree|first2 = George W.|journal = Physics Today|volume = 56|issue = 3|page = 34|bibcode=2003PhT....56c..34C}}</ref>
 
Bizonyos, egyéb fém-boridok speciális alkalmazásai a forgácsoló-szerszámok, elsősorban ezen anyagok különlegesen nagy keménysége miatt.<ref>{{cite book|url = http://books.google.com/books?id=PvU-qbQJq7IC&pg=PA638|chapter = Titanium Diboride|pages = 638–639|title = Materials handbook: A concise desktop reference|isbn = 978-1-84628-668-1|author = Cardarelli, François|year = 2008}}</ref>
 
Strukturális szempontból a legjellegzetesebbek a bór-hidrid vegyületek. Ebbe a csoportba tartoznak az olyan klaszter vegyületek, mint a dodekaborát ({{chem|B|12|H|12|2-}}), a dekaborán({{chem|B|10|H|14}}), illetve a [[karborán]]ok, mint például a {{chem|C|2|B|10|H|12}}. Ezek a vegyületek jellemzően négynél nagyobb koordinációs számú bóratomokat tartalmaznak.<ref name="HollemanAF"/>
 
=== Izotópjai ===
{{fő|A bór izotópjai}}
A bórnak két, természetben előforduló stabil [[izotóp]]ja van, a {{chem|11|B}} (80,1%) és a {{chem|10|B}} (19,9%).{{jegyzet|megj=A {{chem|10|B}} tartalom természetes mintákban 19,1% és 20,3% között változhat. Ezekben az esetekben a fennmaradó rész {{chem|11|B}}.|csoport=m}}<ref>{{cite journal|doi=10.1007/BF02165219|title=Determination of boron in glass by neutron transmission method|year=1990|author=Szegedi, S.|journal=Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry Letters|volume=146|pages=177|last2=Váradi|first2=M.|last3=Buczkó|first3=Cs. M.|last4=Várnagy|first4=M.|last5=Sztaricskai|first5=T.|issue=3}}</ref> A tömegkülönbség változatos δ{{chem|11|B}} értékeket eredményez, amely definíció szerint a {{chem|11|B}} és {{chem|10|B}} hányadosa. Hagyományosan ezrelékben fejezik ki, természetes vizekben az értéke -16 és +59 közé esik. A bórnak 13 ismert izotópja van, a legrövidebb életű a {{chem|7|B}}, amely [[Alfa-részecske|alfa-bomlás]] és proton-emisszió révén bomlik. [[Felezési idő|Felezési ideje]] 3,5×10<sup>−22</sup> [[másodperc|s]]. Az egyes izotópokat a {{chem|B(OH)|3}} és {{chem|B(OH)|4}} ion-kicserélődési reakcióit felhasználva választhatjuk szét. A bórizotópok természetes reakciókban (ásvány krisztallizáció; a víz fázisváltozása hidrotermális rendszerekben; a [[kőzet]]ek hidrotermális átalakulása) is elkülönülhetnek. Ez utóbbi folyamatban inkább a [{{chem|10|B(OH)|4|]|-}} [[ion]]ok vesznek részt, melyek agyagásványokba vándorolnak. Ez az oldatokban a {{chem|11|B(OH)|3}} feldúsulásához vezet, valószínűleg ezért nagyobb a {{chem|11|B}} részaránya a tengervízben, mint az óceáni és szárazföldi kéregben. Ez a különbség akár izotóp-azonosítást is szolgálhat.<!-- Isotop signature/isotop fingerprintre aki tud jobb fordítást beírhatja--><ref>{{Cite journal| first = S.|last = Barth| title = Boron isotopic analysis of natural fresh and saline waters by negative thermal ionization mass spectrometry| journal = Chemical Geology| volume = 143|year = 1997|pages = 255–261|doi = 10.1016/S0009-2541(97)00107-1| issue = 3–4}}</ref> Az egzotikus {{chem|17|B}} nukleáris halo jelenséget mutat, tehát sugara jelentősen nagyobb, mint amit a [[folyadékcsepp-modell]] megjósol.<ref>{{Cite journal| title = Two-body and three-body halo nuclei| first = Z.|last = Liu|journal = Science China Physics, Mechanics & Astronomy| volume = 46| year= 2003| page = 441|doi = 10.1360/03yw0027| issue = 4|bibcode = 2003ScChG..46..441L}}</ref>
 
A {{chem|10|B}} jó termikus neutron befogó (lásd [[neutron keresztmetszet]]). A [[atomenergia|atomenergetikai]] ipar a természetben megtalálható bórt közel tiszta bór-tízzé dúsítja. A kevésbé értékes melléktermék - a szegényített bór - majdnem tiszta {{chem|11|B}}.
 
====Kereskedelmi izotóp-dúsítás====
Nagy neutron-keresztmetszete miatt a bór-10-et gyakran használják atomreaktorokban a maghasadás szabályozására, mint neutronelnyelő anyag.<ref>{{cite web|url = http://web.archive.org/web/20110719031833/http://bibliothek.fzk.de/zb/berichte/FZKA6746.pdf|title = Results of the B4C Control Rod Test QUENCH-07|work=Forschungszentrum Karlsruhe in der Helmholtz-Gemeinschaft|year= 2004|author=Steinbrück, Martin }}</ref> Számos ipari dúsítási eljárást fejlesztettek ki, de csak a [[bór-trifluorid]] [[dimetil-éter]] adduktumának ({{chem|DME-BF|3}}) frakcionált vákuum desztillációja és a borátok oszlop kromatográfiája van használatban.<ref>{{cite web|url = http://library.igcar.gov.in/html/Contents/IGCNewsletter/nl48/A2.htm|archiveurl = http://web.archive.org/web/20081208114410/http://library.igcar.gov.in/html/Contents/IGCNewsletter/nl48/A2.htm|archivedate = 8 December 2008|title = Commissioning of Boron Enrichment Plant|publisher = Indira Gandhi Centre for Atomic Research|accessdate = 2008-09-21}}</ref><ref>{{cite journal|doi = 10.1080/01496398608056140|title = Chromatographic Enrichment of 10B by Using Weak-Base Anion-Exchange Resin|year = 1986|last1 = Aida|first1 = Masao|last2 = Fujii|first2 = Yasuhiko|last3 = Okamoto|first3 = Makoto|journal = Separation Science and Technology|volume = 21|issue = 6|pages = 643–654}} (dúsítás 18%-ról 94% fölé)</ref>
 
====Dúsított bór (bór-10)====
[[File:Neutroncrosssectionboron.png|right|320px|thumb|A bór neutron keresztmetszete (a felső görbe a <sup>10</sup>B-re, az alsó görbe a <sup>11</sup>B-re vonatkozik).]]
A dúsított bór vagy bór-10 alkalmazási területe a sugárzás árnyékolás, illetve az elsődleges nuklid a neutronbefogásos rákterápiában. Ez utóbbi (''bór-neutronbefogásos rákterápia'' avagy ''BNCT'') lényege, hogy egy bór-10 tartalmú vegyületet építenek be egy gyógyszerbe, amelyet szelektíven vesz fel a rosszindulatú daganat és a környező szövetek. A beteget ezután kis energiájú neutron nyalábbal kezelik, amely relatív alacsony sugárzási dózist jelent. A neutronok ugyanakkor energetikus és rövid-hatótávolságú másodlagos [[alfa-részecske]] és lítium-7 nehézion sugárzást váltanak ki, amelyek a bór és a neutron [[magreakció]]ja révén keletkeznek. Ez az ion-sugárzás a tumorsejten belülről, járulékosan bombázza a tumort magát.<ref>{{Cite journal|title =A Critical Assessment of Boron Neutron Capture Therapy: An Overview|journal = Journal of Neuro-Oncology|volume = 62|issue = 1|year = 2003|doi = 10.1023/A:1023262817500|pages = 1–5|first = Rolf F.|last = Barth}}</ref><ref>{{Cite journal|journal = Radiation Research|pages = 1–18|volume =151| issue =1|year = 1999|title =The Radiation Biology of Boron Neutron Capture Therapy|first = Jeffrey A.|last = Coderre|doi = 10.2307/3579742|pmid = 9973079|last2 = Morris|first2 = GM|jstor = 3579742}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Boron Neutron Capture Therapy of Cancer|first =Rolf F.|last =Barth|journal = Cancer Research|volume = 50|pages = 1061–1070|year=1990|pmid = 2404588|issue = 4|author2 = S|author3 = F}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.pharmainfo.net/reviews/boron-neutron-capture-therapy-overview |title=Boron Neutron Capture Therapy – An Overview |publisher=Pharmainfo.net |date=22 August 2006 |accessdate=2011-11-07}}</ref>
 
Az atomreaktorokban a bór-10-et a reaktivitás szabályozására, illetve vészhelyzeti leállító rendszerekhez használják fel. Eme funkciót betöltheti mint a [[szabályzórúd|szabályzórudakban]] lévő bórszilikát, vagy mint [[bórsav]]. A [[nyomottvizes reaktor]]okban a bórsavat a hűtőközegbe adagolják, amikor az üzemet üzemanyag-utántöltés céljából leállítják. Ezután ahogy az üzemanyag mennyisége folyamatosan csökken, és ezáltal egyre kevésbé reaktívvá válik, a bórsavat is lassan (hónapok alatt) kiszűrik.<ref name=reactor>{{Cite book|last = Duderstadt|first = James J.|last2= Hamilton|first2=Louis J.| title = Nuclear Reactor Analysis|publisher = Wiley-Interscience|year = 1976|isbn = 0-471-22363-8|page= 245}}</ref>
 
A dúsított bórnak elméleti szerepe lehet a jövőbeni emberes bolygóközi űrrepülőgépek szerkezeti anyagaként (bórszál, vagy BN nanocső formájában), egyúttal a sugárzás árnyékolás funkcióját is elláthatja. A többnyire nagy energiájú protonokból álló [[kozmikus sugárzás]] elleni védekezés egyik nehézsége, az űrhajó szerkezeti anyagai és a kozmikus sugárzás kölcsönhatása során létrejövő, nagy energiájú spallációs neutronokból álló másodlagos sugárzás. Ezek a neutronok moderálhatóak könnyű elemekben gazdag anyagokkal, például [[polietilén]]nel is, de a moderált neutronok továbbra is sugárzásveszélyt jelentenek, mindaddíg amíg az árnyékolás aktívan el nem nyeli azokat. A termikus neutronokat elnyelő, könnyű elemek közül a {{chem|6|Li}} és a {{chem|10|B}} potenciális űrhajó szerkezeti anyagok, mivel mind a mechanikai megerősítés és a sugárzásvédelem funkcióját betölhetik.<ref>{{cite journal|author= Yu, J. | title = Isotopically Enriched 10BN Nanotubes| journal=Advanced Materials| volume =18|year =2006| url =http://www.rsphysse.anu.edu.au/nanotube/pdf/B10Nnanotubes.pdf | archiveurl =http://web.archive.org/web/20080803192520/http://www.rsphysse.anu.edu.au/nanotube/pdf/B10Nnanotubes.pdf | archivedate =3 August 2008 |doi =10.1002/adma.200600231|page= 2157|last2= Chen|first2= Y.|last3= Elliman|first3= R. G.|last4= Petravic|first4= M.|issue= 16}}</ref>
 
====Szegényített bór (bór-11)====
=====Sugárzással szemben ellenálló félvezetők=====
Amint a [[kozmikus sugárzás]] eléri az űrhajó szerkezetét, szekunder neutronokat hoz létre. Ezeket a neutronokat [[gamma-sugárzás]], [[alfa-részecske]], és [[lítium]]ion keletkezése közben a {{chem|10|B}} befogja, amennyiben jelen van az űrhajó félvezetőiben. Ezek a keletkező bomlástermékek aztán besugározhatják a közeli félvezető "chip" elemeket, ezzel adatvesztést (''bit-flip'', vagy ''single event upset'') okozva. A sugárzással szemben ellenálló (vagy más szóval sugárzás-keményített) félvezetők tervezésekor az egyik lehetséges megoldás a szegényített bór alkalmazása, amely {{chem|11|B}}-ben gazdag, ugyanakkor gyakorlatilag nem tartalmaz {{chem|10|B}}-t. Ez azért előnyös, mert a {{chem|11|B}} jórészt immunis a sugárzásos károsodásra. A szegényített bór az atomenergetikai-ipar mellékterméke.<ref name=reactor/>
 
=====Proton-bór fúzió=====
A bór-11 az egyik lehetséges jelölt az [[aneutronos-fúzió]]{{jegyzet|megj=Olyan fúzió, amelyben a [[neutron]]ok a teljes kibocsátott energia kevesebb, mint 1%-át hordozzák.|csoport=m}} üzemanyagának szerepére. {{szám|500|[[Elektronvolt|keV]]}} energiájú protonnal történő besugárzás hatására három [[alfa-részecske]] és {{szám|8.7|MeV}} energia szabadul fel. A legtöbb magfúziós reakció - beleértve a [[hidrogén]]t és [[hélium]]ot - erős neutronsugárzást hoz létre, ami gyengíti a reaktor szerkezeti anyagait, illetve hosszú távú radioaktivitást indukál, ezzel veszélyeztetve az üzemeltető személyzetet. Ezzel szemben a {{chem|11|B}} fúziójának alfa-részecskéi közvetlenül befoghatóak villamos energia termelésre, illetőleg a reaktor leállításával egyidőben minden sugárzás megszűnik.<ref>{{Cite journal|first = W. M.|last = Nevins|title = A Review of Confinement Requirements for Advanced Fuels|journal = Journal of Fusion Energy|volume = 17|issue = 1|year = 1998|doi = 10.1023/A:1022513215080|pages = 25–32|bibcode = 1998JFuE...17...25N }}</ref>
 
====NMR spektroszkópia====
Mind a bór-10 és bór-11 rendelkezik [[spin]]nel. A bór-10 esetében ez az érték 3, a bór-11 esetében pedig {{tört|3|2}}. Ezek az izotópok ennélfogva alkalmasak a [[mágneses magrezonancia]] spektroszkópia számára. Speciálisan a bór-11 atommagok detektálására kifejlesztett spektrométerek kaphatóak kereskedelmi forgalomban. A {{chem|10|B}} és {{chem|11|B}} atommagok a hozzájuk kötődött atommagokban is okoznak [[rezonancia]] különválást.<ref>{{cite web| title = Boron NMR| url = http://rmn.iqfr.csic.es/guide/eNMR/chem/B.html| accessdate= 2009-05-05|publisher = BRUKER Biospin| archiveurl = http://web.archive.org/web/20090502140944/http://rmn.iqfr.csic.es/guide/eNMR/chem/B.html <!--Added by H3llBot-->| archivedate = 2 May 2009}}</ref>
 
== Előfordulása ==
[[File:Ulexite-Calcite-40062.jpg|thumb|220px|right|[[Ulexit]]-[[kalcit]] kristály]]
A bór ritka elem az [[Világegyetem|Univerzum]]ban és a [[Naprendszer]]ben, mivel csak nyomokban keletkezett az [[Ősrobbanás]]ban és a csillagokban. Kisebb mennyiségben a kozmikus spallációs [[nukleoszintézis]] révén is keletkezik, és megtalálható a nem-kombinálódott kozmikus porban és [[meteoroid]] anyagokban. A Föld magas oxigéntartalmú környezetében a bór mindig teljesen oxidált borátok (BO<sub>3</sub><sup>3−</sup> és BO<sub>4</sub><sup>5−</sup> komplexek) formájában fordul elő. Elemi állapotában azonban a Földön nem található meg.
 
[[File:Borax crystals.jpg|thumb|220px|left|[[Bórax]] kristály]]
Bár a bór viszonylag ritka elem a földkéregben - mindössze 0,001%-át teszi ki a kéreg tömegének; a borátok vízben könnyen oldódnak, ennélfogva a bór egyik legfontosabb felhalmozódási helye a tengervíz. A bór erősen fluidmobilis (vízoldékony) [[nyomelem]], azaz metamorfózis és mállás során könnyen távozik a kőzetekből.<ref name="török"/> A bór megtalálható a természetben vegyületek formájában, mint például a [[bórax]] és [[bórsav]] (időnként [[Tűzhányó|vulkanikus]] forrásvizekben is). Mintegy száz különböző borát ásvány ismert. Legfontosabb endogén ásványa a turmalin, aminek bórtartalma 2,8–3,6% között ingadozik. Exogén ásványai ([[bórax]], boracit, borokalcit) viszonylag gyakoriak.<ref name="török">{{cite web |url=https://www.alfoldviz.hu/media/docs/tajekoztato_b_komponensrol.pdf |title=Bórtartalmú rétegvizek az Alföldön |accessdate=2014-10-01 |author=Dr. Török József |format=pdf |work=}}</ref> [[Ulexit]] nevű ásványa ({{chem|NaCa[B|5|O|6|(OH)|6|] • 5 H|2|O}}) átlátszó.
 
Gazdaságilag fontos bórtartalmú ásványok a colemanit, a razorit (kernitérc), az ulexit és a tinkal. Ezek együttesen adják a kibányászott bórtartalmú ércek 90%-át. A legnagyobb ismert globális bórax lelőhelyek - melyek közül sok még kiaknázatlan - Közép-, és Nyugat-[[Törökország]]ban találhatóak, az [[Eskişehir (település)|Eskişehir]], [[Kütahya (település)|Kütahya]] és [[Balıkesir (település)|Balıkesir]] tartományokban.<ref>{{Cite journal|last = Kistler|first = R. B.|year = 1994|url = http://kisi.deu.edu.tr/cahit.helvaci/Boron.pdf|title = Boron and Borates|journal = Industrial Minerals and Rocks |edition=6|publisher = Society of Mining, Metallurgy and Exploration, Inc.|pages = 171–186}}</ref><ref>{{Cite journal|journal = Mineral Processing and Extractive Metallurgy Review|volume = 9|issue = 1–4|year = 1992|pages = 245–254|doi = 10.1080/08827509208952709|title = Mining and Processing of Borates in Turkey|author = Zbayolu, G.; Poslu, K.}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Boron Minerals in Turkey, Their Application Areas and Importance for the Country's Economy|first = Y.|last = Kar|journal = Minerals & Energy&nbsp;– Raw Materials Report|year = 2006|volume = 20|issue = 3–4|pages = 2–10|doi = 10.1080/14041040500504293|last2 = Şen|first2 = Nejdet|last3 = Demİrbaş|first3 = Ayhan}}</ref> A globálisan bizonyított bórásvány tartalékok mérete meghaladja az egymilliárd tonnát, szemben az éves kitermeléssel, amelynek üteme évi négymillió tonna.<ref name="yudu">[http://content.yudu.com/Library/A1vi5r/AsianCeramicsFeb12/resources/62.htm Global reserves chart] Accessed August 14, 2014.</ref> A bór bányászati és finomítási kapacitások a várható kereslet-növekedési szint mellett megfelelőnek tekinthetőek az elkövetkező évtizedre.
{{-}}
=== Kitermelése ===
{|class="wikitable sortable" style="float:right; margin:5px; font-size: 90%;"
|+Bór bányák kitermelése (2011) és a<br>rendelkezésre álló tartalékok (ezer [[tonna]])<ref name="yudu"/>
|-
! Ország
! Kitermelés<br>(2011)
! Tartalék<br>(2010)
|-
|{{zászló2|Argentína}}
| {{szám|800}}
| {{szám|9000}}
|-
|{{zászló2|Bolívia}}
| {{szám|92}}
| {{szám|19000}}
|-
|{{zászló2|Chile}}
| {{szám|650}}
| {{szám|41000}}
|-
|{{zászló2|Egyesült Államok}}
| ''n.a.''
| {{szám|80000}}
|-
|{{zászló2|Irán}}
| {{szám|2}}
| ''n.a.''
|-
|{{zászló2|Kazahsztán}}
| {{szám|30}}
| {{szám|15000}}
|-
|{{zászló2|Kína}}
| {{szám|150}}
| {{szám|36000}}
|-
|{{zászló2|Peru}}
| {{szám|170}}
| {{szám|22000}}
|-
|{{zászló2|Oroszország}}
| {{szám|400}}
| {{szám|100000}}
|-
|{{zászló2|Szerbia}}
| ''n.a.''
| {{szám|3000}}
|-
|{{zászló2|Törökország}}
| {{szám|1200}}
| {{szám|851000}}
|-
| '''Világ összesen'''
| ~'''{{szám|4000}}'''
| '''{{szám|1176000}}'''
|}
A világ legnagyobb bór kitermelő országai az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] és [[Törökország]]. Törökország termeli ki a globális éves kereslet mintegy harmadát az [[Állami vállalat|állami tulajdonú]] ''Eti Mine Works'' ([[Török nyelv|törökül]]: ''Eti Maden İşletmeleri'') [[Bányászat|bánya-]] ​​és vegyipari vállalaton keresztül, amely elsősorban a bór-ásványokra összpontosít. A vállalat állami monopóliumot gyakorol a borát ásványok bányászata felett Törökországban, amely a világon ismert tartalékok 72%-ával rendelkezik.<ref>{{cite news|last=Şebnem Önder, Ayşe Eda Biçer, and Işıl Selen Denemeç|title=Are certain minerals still under state monopoly?|url=http://www.cakmak.av.tr/articles/Mining_Metals/Are%20Certain%20Minerals%20Still%20Under%20State%20Monopoly.pdf|accessdate=21 December 2013|newspaper=Mining Turkey|date=September 2013}}</ref> 2012-ben a borátok globális piacán 47%-os részesedést birtokolt, megelőzve ezzel fő versenytársát, a ''Rio Tinto Group''ot.<ref>{{cite web | url=http://www.easpd.eu/sites/default/files/sites/default/files/EVENTS/Conference2013/presentation_ayfer_atabey.pdf | title=Turkey as the global leader in boron export and production | publisher=European Association of Service Providers for Persons with Disabilities Annual Conference 2013 | accessdate=18 December 2013}}</ref>
 
Hozzávetőleg a teljes kitermelés egynegyede (23%) a [[kalifornia]]i [[Mojave-sivatag]]ban található ''Rio Tinto Borax Mine''-ból ({{coord|35|2|34.447|N|117|40|45.412|W|type:landmark_globe:earth_region:US-CA|name=Rio Tinto Borax Mine|display=inline}}) származik.<ref>{{cite web|url=http://ludb.clui.org/ex/i/CA4982/ |title=U.S. Borax Boron Mine |work=The Center for Land Use Interpretation, Ludb.clui.org |date= |accessdate=2013-04-26}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.riotinto.com/ourproducts/218_our_companies_4438.asp |title=Boras |publisher=Rio Tinto |date=10 April 2012 |accessdate=2013-04-26}}</ref>
 
==== Piaci trendek ====
A kristályos bór világpiaci ára {{szám|5|[[Amerikai dollár|$]]/[[Kilogramm|g]]}} ({{szám|1232|Ft/g}}).{{jegyzet|megj=2014. szeptember 30-ai árfolyamon számítva (246,4 HUF/USD).|csoport=m}}<ref>{{cite web|url = http://www.rareearth.org/boron_properties.htm |publisher = Los Alamos National Laboratory|title = Boron Properties|accessdate = 2008-09-18}}</ref> Az elmúlt években megváltozott a bór felhasználási formája. Az ércek - például a [[colemanit]] - használata az [[arzén (elem)|arzén]]tartalmat övező aggodalmak miatt visszaszorult, ehelyett a fogyasztók a finomított borátok és bórsav felé mozdultak el, amelyekben kisebb a szennyezőanyag-tartalom.
 
A bórsav iránti növekvő kereslet arra sarkallt számos gyártót, hogy további kapacitásbővítésekbe fektessenek. A török állami tulajdonú ''Eti Mine Works'' 2003-ban nyitotta meg új bórsav üzemét [[Emet]]ben, amelynek kapacitása évi {{szám|100|ezer tonna}}. A ''Rio Tinto Group'' szintén 2003-tól kezdődően három éven belül {{szám|260|ezerről}}, {{szám|366|ezer tonnára}} növelte meg kapacitásait. A kínai bór-termelők nem tudták kielégíteni a jó minőségű borátok iránti növekvő keresletet, ennek következtében a 2000 és 2005 közötti időszakban százszorosára nőtt a nátrium-tetraborát ([[bórax]]) behozatal. Ugyanebben az időszakban a [[bórsav]]-import évi 28%-al növekedett.<ref name=roskill>{{Cite book| title = The Economics of Boron, 11th edition| year = 2006| isbn = 0-86214-516-3| publisher = Roskill Information Services, Ltd.}}</ref><ref>{{cite web| url = http://www.ceramicindustry.com/Articles/Cover_Story/4b0b7a6ed1cb8010VgnVCM100000f932a8c0____| accessdate = 2009-05-05| title = Raw and Manufactured Materials 2006 Overview}}</ref><ref>{{cite web|url = http://www.roskill.com/reports/boron| title = Roskill reports: boron|publisher = Roskill|accessdate = 2009-05-05}}</ref>
 
== Előállítása ==
Az elemi bór előállításának legkorábbi módja a bór-oxidok (pl. [[bór-trioxid]]) fémekkel, például [[magnézium]]mal vagy [[alumínium]]mal történő redukciója volt. Ennek következtében azonban a végtermék fém-boriddal szennyeződött. Tiszta bór az illékony bór-halogenidek [[hidrogén]]nel, magas hőmérsékleten történő redukciójával állítható elő. A félvezetőipar számára szükséges ultratiszta bór előállítása a [[diborán]] magas hőmérsékleten történő elbontásával, majd zóna-olvasztás vagy [[Czochralski-eljárás]] révén további finomítással történik.<ref name=berger>{{Cite book| title = Semiconductor materials| author = Berger, L. I.|publisher = CRC Press| year = 1996| isbn = 0-8493-8912-7| pages = 37–43}}</ref>
 
A bórvegyületek előállítása nem jár együtt elemi bór képződésével, hanem inkább a borátok megfelelő elérhetőségét használja ki.
 
== Felhasználása ==
A kitermelt bórérc szinte teljes egészét további finomításra szánják, [[bórsav]]at és nátrium-tetraborátot ([[bórax]]) állítva elő. Az Egyesült Államokban, a bór 70%-át üvegek és kerámiák előállításához használják fel.<ref>{{cite web| url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/boron/| title = Boron: Statistics and Information| accessdate= 2009-05-05| publisher = USGS}}</ref><ref name=CRC>{{Cite book| author = Hammond, C. R.|title = The Elements, in Handbook of Chemistry and Physics 81st edition| publisher =CRC press| isbn = 0-8493-0485-7| year = 2004}}</ref> A bórvegyületek globális ipari felhasználásának mintegy 46%-át a bór tartalmú szigetelőanyagok és a szerkezeti [[üveggyapot]]ok számára szükséges [[üvegszál (kompozit)|üvegszál]] teszi ki, különösen Ázsiában. A bórt bórax-pentahidrát vagy bór-oxidok formájában az üveghez adva befolyásolható az üvegszálak szilárdsága és folyási tulajdonságai.<ref>[http://www.etimineusa.com/en/applications-fiberglass-and-specialty-glass] Discussion of various types of boron addition to glass fibers in fiberglass. Accessed August 14, 2014.</ref> A globális termelés további 10%-át boroszilikát üvegekhez, nagyszilárdságú üvegtermékek előállításához használják fel. Mintegy 15%-nyi bórt kerámiák készítésére használnak fel, ideértve a szuperkemény anyagokat is. A mezőgazdasági célú fogyasztás a globális termelés 11%-át teszi ki, míg a fehérítőszerek és tisztítószerek mintegy 6%-ot.<ref>[http://www.webstreetangels.com/MiningPresentations/0-940-Orhan-YILMAZ.pdf Global end use of boron in 2011] Accessed August 14, 2014</ref>
 
=== Szálerősítéses anyagok ===
==== Elemi bórszál ====
A bórszál (bór filamentum) nagy szilárdságú, könnyű anyag, amelyet elsősorban fejlett űrhajó-szerkezetekben alkalmazott [[kompozit anyagok]] egyik összetevőjeként, valamint korlátozott mennyiségben fogyasztási cikkekben és sporteszközökben (mint például [[golfütő]] és [[horgászbot]]) használnak fel.<ref>{{cite web|title = Selected Mechanical and Physical Properties of Boron Filaments|year = 1966|first = H. W.|last = Herring|publisher = NASA|accessdate = 2008-09-20| url = http://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/19660005941_1966005941.pdf}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Fracture behaviour of boron filaments|first = G. K.|last = Layden| journal = Journal of Materials Science|volume = 8|issue = 11|year = 1973|pages = 1581–1589| doi = 10.1007/BF00754893|bibcode=1973JMatS...8.1581L}}</ref> A szálak előállíthatóak a bór [[volfrám]]szálra gőzölésével (kémiai gőzdepozíció - ''CVD'') állíthatóak elő.<ref name="USGS-YB-B-2008">{{cite web|publisher = United States Geological Survey|url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/boron/myb1-2006-boron.pdf |first = Dennis S.|last = Kostick|year = 2006|title = Mineral Yearbook: Boron|accessdate = 2008-09-20|format=PDF}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Inorganic Fibers—A Literature Review|first = Theodore F.|last = Cooke|journal = Journal of the American Ceramic Society|volume = 74|issue = 12|pages = 2959–2978|doi = 10.1111/j.1151-2916.1991.tb04289.x|year = 1991}}</ref>
 
A bórszálak és a milliméternél kisebb méretű kristályos bór-rugók [[lézer]]rel támogatott kémiai gőzdepozícióval készíthetőek. A fókuszált lézernyaláb transzlációja révén még bonyolult spirális struktúrák is előállíthatóak. Ezek a szerkezetek jó mechanikai tulajdonságokat mutatnak ([[rugalmassági modulus]] 420-450 GPa, szakadási nyúlás 2,7-3,7 %, törési feszültség{{jegyzet|megj=Nem összetévesztendő a [[szakítószilárdság]]gal.|csoport=m}} 12-17 GPa), ezért erősítőanyagként lehet alkalmazni kerámiákban vagy mikromechanikai rendszerekben.<ref>{{Cite journal| title = Microfabrication of three-dimensional boron structures by laser chemical processing| journal = Journal Applied Physics|volume = 72| pages = 5956–5963|year =1992| doi = 10.1063/1.351904|first = S.|last = Johansson| last2 = Schweitz| first2 = Jan-Åke| last3 = Westberg| first3 = Helena| last4 = Boman| first4 = Mats| issue = 12|bibcode = 1992JAP....72.5956J}}</ref>
 
==== Bórozott üvegszál ====
Az [[üveggyapot]] egy szálerősítéses polimer, amely lényegében szövetté szőtt, üvegszállal megerősített [[műanyag]]. Az üvegszálak az üveggyapot felhasználásától függően változatos típusúak lehetnek. Ezen üvegek mindegyike tartalmaz [[szilícium-dioxid]]ot vagy szilikátot, változó mennyiségű [[kalcium-oxid]]ot, magnéziumot és esetenként bórt. A bór boroszilikát, bórax vagy bór-oxid formájában van jelen, és azért adagolják az üveghez, hogy megnövelje a szál szilárdságát, vagy pedig azért, hogy folyasztószerként lecsökkentse a szilícium-dioxid olvadási hőmérsékletét, amely tiszta formában túl magas ahhoz, hogy könnyen feldolgozható legyen.
 
Az üveggyapothoz használt erősen bórozott üvegek elnevezése az E-üveg (a név az ''electrical'' kifejezésből ered, de ma már a leggyakrabban használt általános célú üveggyapot). Az E-üveg alumínium-boroszilikát üveg, kevesebb, mint 1 tömegszázaléknyi alkáli-oxid szennyezővel, amit elsősorban üvegszál-erősítésű műanyagokhoz használnak fel. Az egyéb gyakori, magas bórtartalmú üvegek közé tartozik a C-üveg, egy magas bór-oxid tartalmú alkáli-mész üveg, amelyet vágott üvegszálakhoz és szigetelésre használnak fel; illetve a D-üveg, egy olyan boroszilikát üveg, amit alacsony [[dielektromos állandó]]ja után neveztek el.<ref name=ullmann1>{{Cite journal |last = E. Fitzer et al. |title = Fibers, 5. Synthetic Inorganic |journal = Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry |publisher = Wiley-VCH Verlag GmbH & Co. KGaA |location = Weinheim, Germany}}</ref>
 
Nem minden üveggyapot tartalmaz bórt, de általánosságban kijelenthető, hogy a legtöbb felhasznált üveggyapot igen. Az üveggyapot építőiparbeli és a szigeteléstechnikai elterjedtsége miatt, a bór tartalmú üveggyapot teszi ki globális bórtermelés közel felét, és egymagában a legnagyobb kereskedelmi bór-piac.
 
=== Boroszilikát üveg ===
[[File:Pyrex and PYREX.jpg|thumb|right|220px|Áttetsző, boroszilikát üvegből készült ''Pyrex'' mérőpohár (jobbra), és áttetsző, temperált ''Pyrex'' szóda-mész üveg mérőpohár (balra).]]
A boroszilikát üveg - amely összetételét tekintve jellemzően 12-15% {{chem|B|2|O|3}}, 80% [[Szilícium-dioxid|{{chem|SiO|2}}]], és 2% [[Alumínium-oxid|{{chem|Al|2|O|3}}]] - egy alacsony [[hőtágulás]]i együtthatójú anyag, így jól ellenáll a termikus sokknak. A boroszilikát üvegek közt ismertebb márkanevek a Schott AG ''Duran'' és az Owens-Corning ''Pyrex'' termékei. Elsősorban hőellenállása miatt egyaránt használják laboratóriumi üvegtermékekhez (pl. lombik, főzőpohár, kémcső) illetve konyhai sütő-, és főzőedényekhez.<ref>{{Cite book| title = Schott guide to glass| first = H. G.|last = Pfaender| edition = 2| publisher = Springer| year = 1996| isbn = 0-412-62060-X| page = 122}}</ref>
 
=== Bór fémbevonatok ===
A fém-boridokat bevonatok készítésére használják fel kémiai (CVD) vagy fizikai gőzöléssel (PVD). A bór ionjainak fémekbe és ötvözetekbe történő beültetése (ion-implantációs eljárás) révén látványosan megnövelhető a felületi ellenállás és a mikrokeménység. Ugyanerre a célra bevált technológia még a lézeres ötvözés. Ezek a boridok alternatívái a gyémánt bevonatú szerszámoknak és eszközöknek, a kezelt felületeik hasonló tulajdonságokat mutatnak a nyers ömlesztett boriddal.<ref>{{Cite book| title = Materials Science of Carbides, Nitrides and Borides| author = Gogotsi, Y. G. and Andrievski, R.A.| publisher = Springer| year = 1999| isbn = 0-7923-5707-8| pages = 270–270}}</ref>
 
Például, a [[rénium-diborid]] bár környezeti nyomáson is előállítható, de a [[rénium]] komponens miatt meglehetősen drága. Hexagonálisan réteges szerkezete miatt a {{chem|ReB|2}} keménysége jelentős [[anizotrópia|anizotrópiát]] mutat. Értéke összehasonlítható a [[volfram-karbid]]dal, a [[szilícium-karbid]]dal, a [[titán-diborid]]dal vagy a [[cirkónium-diborid]].<ref name="qin"/> Hasonlóképpen, az {{chem|AlMgB|14}} + {{chem|TiB|2}} kompozitok is nagy keménységgel és kopásállósággal bírnak, ezért ömlesztett formában vagy bevonatokként magas hőmérsékletnek és erős kopásnak kitett komponensekben alkalmazzák.<ref name="tib1">{{Cite journal|doi = 10.1016/j.stam.2007.06.009|title = Preparation of titanium diboride TiB<sub>2</sub> by spark plasma sintering at slow heating rate|year = 2007|last = Schmidt|first = Jürgen|journal = Science and Technology of Advanced Materials|volume = 8|page = 376|last2 = Boehling|first2 = Marian|last3 = Burkhardt|first3 = Ulrich|last4 = Grin|first4 = Yuri|issue = 5|bibcode = 2007STAdM...8..376S}}</ref>
 
[[File:Borfig11a.png|thumb|left|160px|A {{chem|B|4|C}} elemi cellája. A zöld gömb és [[ikozaéder]] bóratomokból áll, míg a fekete gömbök a [[szén]]atomok.<ref name=zhangyb28.5c4>{{cite journal|author=Zhang F X, Xu F F, Mori T, Liu Q L, Sato A and Tanaka T|year=2001|title=Crystal structure of new rare-earth boron-rich solids: REB28.5C4|journal=J. Alloys Compd.|volume=329|page=168|doi=10.1016/S0925-8388(01)01581-X}}</ref>]]
 
=== Bór-karbid kerámia ===
{{fő|Bór-karbid}}
Több bórvegyület is ismert a rendkívüli keménységéről és szívósságáról. A [[bór-karbid]] egy olyan kerámia, amely {{chem|B|2|O|3}} bomlásakor keletkezik elektromos kemencében, szén jelenlétében:
:<math>\mathrm{2\ B_2 O_3\ +\ 7\ C\ \rightarrow\ B_4 C\ +\ 6\ CO}</math>
 
A bór-karbid szerkezete csak körülbelül {{chem|B|4|C}}, a javasolt sztöchiometrikus arányhoz képest egyértelműen kevesebb szenet tartalmaz. Ennek oka a rendkívül komplex struktúra. Az anyag felismerhető tapasztalati (empirikus) képlete {{chem|B|12|C|3}} (például, a {{chem|B|12}} dodekaédert motívumnak tekintve), de a megjósolt {{chem|C|3}}-nál kevesebb szén található benne, mivel egyes atomokat C-B-C lánc helyettesít, és néhány kisebb ({{chem|B|6}}) oktaéder is jelen van. A bór-karbid ismétlődő polimer illetve félig-kristályos szerkezete tömegre vetítve nagy szerkezeti szilárdságot biztosít. A bór-karbidot felhasználják járművek (pl. [[Harckocsi#Páncélzat|harckocsik]]) páncélzatában, golyóálló mellényekben illetve számos egyéb szerkezeti alkalmazásban.
 
A bór-karbid (különösen extra bór-10 adalékkal) hosszú [[Felezési idő|felezési idejű]] radionuklidok keletkezése nélküli neutronbefogó képessége miatt az anyag kedvelt neutronsugárzás-elnyelő anyag az atomerőművekben. A bór-karbid nukleáris alkalmazásai közé tartozik az árnyékolás (sugárvédelem), a [[szabályzórúd|szabályzórudak]] és a leállási pelletek gyártása. A szabályozórudakban a bór-karbidot gyakran porítják, hogy megnöveljék a felületét.<ref>{{Cite book| first = Alan W.|last = Weimer| title = Carbide, Nitride and Boride Materials Synthesis and Processing| isbn = 0-412-54060-6| year = 1997| publisher = Chapman & Hall (London, New York)}}</ref>
 
=== Nagy keménységű, abrazív vegyületek ===
{| class="wikitable" style="margin:30px; text-align:center; float:right;"
|+ A BCN<ref>{{Cite journal| title = Ultimate Metastable Solubility of Boron in Diamond: Synthesis of Superhard Diamondlike BC5| first = V. L.|last = Solozhenko|journal = Phys. Rev. Lett.| volume = 102| page = 015506|year = 2009| doi = 10.1103/PhysRevLett.102.015506| last2 = Kurakevych| first2 = Oleksandr O.| last3 = Le Godec| first3 = Yann| last4 = Mezouar| first4 = Mohamed| last5 = Mezouar| first5 = Mohamed| pmid=19257210| bibcode=2009PhRvL.102a5506S| issue = 1}}</ref> és a {{chem|ReB|2}}<ref name=qin>{{cite journal|last1=Qin|first1=Jiaqian|last2=He|first2=Duanwei|last3=Wang|first3=Jianghua|last4=Fang|first4=Leiming|last5=Lei|first5=Li|last6=Li|first6=Yongjun|last7=Hu|first7=Juan|last8=Kou|first8=Zili|last9=Bi|first9=Yan|displayauthors=9|title=Is Rhenium Diboride a Superhard Material?|year=2008|journal=Advanced Materials|volume=20|issue=24|pages=4780–4783|doi=10.1002/adma.200801471}}</ref> mechanikai tulajdonságai
!Anyag
!Gyémánt
!köbös-{{chem|BC|2|N}}
!köbös-{{chem|BC|5}}
!köbös-BN
!{{chem|B|4|C}}
!{{chem|ReB|2}}
|-
![[Vickers-keménység]] (GPa)
|115
|76
|71
|62
|38
|22
|-
!Törési szívósság (MPa·m<sup>1⁄2</sup>)
|5,3
|4,5
|9,5
|6,8
|3,5
|
|}
{{fő|Szuperkemény anyagok}}
A [[bór-karbid]] és köbös [[bór-nitrid]] porokat széles körben használják abrazív csiszolóanyagokként. A bór-nitrid egy a szénhez hasonló, izoelektronos anyag. A [[szén]]hez hasonlóan előfordul hatszögletű (puha grafit-szerű hBN) és köbös (kemény, gyémánt-szerű, cBN) formában. A hBN-t magas hőmérsékletű komponensként és többek közt puhasága miatt szilárd kenőanyagként használják. A cBN, vagy kereskedelmi nevén ''Borazon'',<ref>{{Cite journal| first = R. H.|last = Wentorf|title = Cubic form of boron nitride|journal = J. Chem Phys.|volume = 26|year = 1957| page = 956| doi = 10.1063/1.1745964| issue = 4|bibcode = 1957JChPh..26..956W}}</ref> egy kiváló abrazív (koptató) anyag. Keménysége csak alig valamivel kisebb, de a kémiai stabilitása sokkal jobb, mint a gyémánté. A [[heterogyémánt]] (más néven BCN) egy másik gyémántszerű bórvegyület.
 
=== Elektronikai alkalmazások ===
==== Félvezetők ====
A bór egy hasznos adalékanyag többek közt a [[szilícium]], a [[germánium]], és a [[szilícium-karbid]] félvezetőkben. Mivel egyel kevesebb vegyértékelektronja van, mint a befogadó anyagnak, ezért [[elektronlyuk]]at, azaz p-típusú [[félvezető]]t eredményez. A hagyományosan módszer a bórt bejuttatására a magas hőmérsékleten végbemenő atomi diffúzió volt. Ebben az eljárásban szilárd {{chem|B|2|O|3}}-at, folyékony {{chem|BBr|3}}-at, vagy gáz-halmazállapotú bórt ({{chem|B|2|H|6}} vagy {{chem|BF|3}}) használtak fel. Azonban az 1970-es éveket követően, ezt felváltotta az [[ion-implementáció]], amely leginkább a {{chem|BF|3}}-on alapul.<ref>{{Cite book|pages = 51–54|title = Fundamentals of semiconductor manufacturing and process control|last = May|first = Gary S.|last2= Spanos|first2=Costas J.|publisher = John Wiley and Sons|year = 2006|isbn=0-471-78406-0}}</ref> A bór-triklorid gáz szintén fontos vegyület a félvezető iparban, azonban nem adalékolásra, hanem fémek és oxidjaik [[plazma-maratás]]ához használják.<ref>{{Cite book|pages = 39–60|title = Semiconductor industry: wafer fab exhaust management|first = J. Michael|last = Sherer|publisher = CRC Press|year = 2005|isbn = 1-57444-720-3}}</ref> A trietil-boránt gőzölő reaktorokba fecskendezik (injektálják), mint bórforrás. Ilyen eljárással készülnek például a bór-tartalmú kemény szénrétegek, a szilícium-nitrid - [[bór-nitrid]] filmek, illetve a [[gyémánt]]rétegek bóradalékolása.<ref>{{Cite book|page =44| title=Materials for information technology: devices, interconnects and packaging| author = Zschech, Ehrenfried; Whelan, Caroline and Mikolajick, Thomas | publisher =Birkhäuser| year = 2005| isbn = 1-85233-941-1}}</ref>
 
==== Mágnesek ====
A bór az egyik komponense a [[neodímium]] mágneseknek ({{chem|Nd|2|Fe|14|B}}), amelyek az állandó (permanens) mágnesek egyik legerősebb típusát képviselik. Ezek a mágnesek megtalálhatóak a legkülönbözőbb elektromechanikus és elektronikus eszközökben, mint például a [[mágnesesrezonancia-képalkotás|mágnesesrezonancia-képalkotó]] ''(MRI)'' orvosi képalkotó rendszerekben, illetve a kompakt és viszonylag kisméretű motorokban és aktuátorokban. Például a számítógép merevlemezek (HDD), illetve a [[CD]]- és [[DVD]]-lejátszók alapja is a neodímium mágneses motor, amely intenzív rotációs teljesítményt biztosít rendkívül kompakt méretben. A mobiltelefonok ''Neo'' mágnesei hozzák létre azt a mágneses mezőt, amely lehetővé teszi az apró hangszórók számára a megfelelő hangteljesítmény leadását.<ref name=magnet>{{Cite book|page=45|title=Permanent magnet materials and their application| first = Peter|last = Campbell| publisher =Cambridge University Press| year= 1996| isbn=0-521-56688-6}}</ref>
 
=== Kísérleti alkalmazások ===
A [[magnézium-diborid]] egy fontos [[szupravezetés|szupravezető]] anyag, amelynek átmeneti hőmérséklete {{szám|39|K}}. Az {{chem|MgB|2}} vezetékek a por-a-csőben eljárással készülnek, és szupravezető mágnesekben alkalmazzák.<ref>{{Cite journal|title = Magnesium Diboride: Better Late than Never|last = Canfield,|first = Paul C.|journal = Physics Today|volume = 56|issue = 3|pages = 34–41|year = 2003|url = http://www.cmp.ameslab.gov/personnel/canfield/pub/pt0303.pdf|doi = 10.1063/1.1570770|last2 = Crabtree|first2 = George W.|bibcode = 2003PhT....56c..34C}}</ref><ref>{{Cite journal|journal = Physica C: Superconductivity|volume = 456 |year = 2007|doi = 10.1016/j.physc.2007.01.030|title = Development of ex situ processed MgB<sub>2</sub> wires and their applications to magnets|first = Valeria|last = Braccini|pages = 209–217|last2 = Nardelli|first2 = D|last3 = Penco|first3 = R|last4 = Grasso|first4 = G|issue = 1–2|bibcode=2007PhyC..456..209B}}</ref>
 
Az amorf bórt olvadáspont-csökkentőként használják fel a nikkel-króm ötvözetek keményforrasztásánál.<ref>{{Cite journal|title = Evaluation of transient liquid phase bonding between nickel-based superalloys|first = Xiaowei|last = Wu|journal = Journal of Materials Science|volume = 36|issue = 6|pages = 1539–1546|year = 2001|doi = 10.1023/A:1017513200502|last2 = Chandel|first2 = R. S.|last3 = Li|first3 = Hang|bibcode = 2001JMatS..36.1539W }}</ref>
 
A hexagonális bór-nitrid atomi vékonyságú rétegekből áll, amelyeket felhasználnak a [[grafén]] eszközök elektron mobilitásának feljavítására.<ref>{{Cite journal|first1 = C.R.|last1 = Dean|first2 = A.F.|last2 = Young|first3 = I.|last3 = Meric|first4 = C.|last4 = Lee|first5 = L.|last5 = Wang|first6 = S.|last6 = Sorgenfrei|first7 = K.|last7 = Watanabe|first8 = T.|last8 = Taniguchi|first9 = P.|last9 = Kim|first10 = K. L. |last10 = Shepard| first11 = J. |last11 = Hone| title=Boron nitride substrates for high-quality graphene electronics| year=2010| journal=Nature Nanotechnology |volume=5 |issue=10 |pages=722–726 |doi=10.1038/nnano.2010.172 |bibcode=2010NatNa...5..722D|pmid=20729834|arxiv=1005.4917}}</ref><ref>{{Cite journal|journal = Applied Physics Letters|volume = 98 |year = 2010|doi = 10.1063/1.3599708|title = Boron nitride substrates for high mobility chemical vapor deposited graphene|first = W.|last = Gannett|first2 = W.|last2 = Regan| first3 = K.| last3 = Watanabe|first4 = T.|last4 = Taniguchi|first5 = M. F.| last5 = Crommie|first6 = A.|last6 = Zettl|page = 242105|issue = 24|bibcode = 2011ApPhL..98x2105G|arxiv = 1105.4938 }}</ref> Emellett nanocsöves szerkezeteket (BNNT) is képez, amelyek egyéb kívánatos jellemzőik mellett nagy szilárdsággal, magas kémiai stabilitással, és a magas [[hővezetés|hővezető]] képességgel bírnak.<ref>{{Cite journal|journal = Physics Today|volume = 63 |year = 2010|doi = 10.1063/1.3518210|title = The physics of boron nitride nanotubes|first = Alex|last = Zettl|last2 = Cohen|first2 = Marvin|pages = 34–38|issue = 11|bibcode = 2010PhT....63k..34C}}</ref>
 
=== Atomreaktor árnyékolás ===
A bórt [[atomreaktor]]okban folyamatszabályozáshoz, és a neutronsugárzás leárnyékolására (sugárvédelemre) használják, kihasználva a bóratom nagy neutron-befogó keresztmetszetét.<ref>{{cite book|url = http://books.google.com/books?id=4GzRaq0rIEwC&pg=PA660|pages = 660–661|title = Physics for Radiation Protection: A Handbook|isbn = 978-3-527-61880-4|author = Martin, James E|year = 2008}}</ref>
 
=== Gyógyszerészeti és biológiai alkalmazások===
'''[[Bórsav]]''': fertőtlenítő, gomba- és vírusölő tulajdonságai miatt víztisztításra használják fel úszómedencékben.<ref name=acid>{{cite web| url = http://chemicalland21.com/industrialchem/inorganic/BORIC%20ACID.htm| title = Boric acid| work=chemicalland21.com}}</ref> A bórsav enyhe oldatát szemfertőtlenítésre használják.
'''[[Bortezomib]]''' ''(Velcade)'': a bór aktív alkotója az első jóváhagyott szerves gyógyszere az új ​​bortezomib gyógyszer-csoportnak. Ezek a gyógyszerek proteaszóma inhibitorok, amelyek a [[mielóma|mielómában]] és a [[limfóma]] egyik formájában aktívak (jelenleg is folynak kutatások a limfóma más típusait illetően). A bortezomibban található bór-atom a katalitikus helyén, nagy affinitással és specifitással kötődik a 26S proteaszómához.<ref name="pmid17268529">{{cite journal |author=Bonvini P, Zorzi E, Basso G, Rosolen A |title=Bortezomib-mediated 26S proteasome inhibition causes cell-cycle arrest and induces apoptosis in CD-30<sup>+</sup> anaplastic large cell lymphoma |journal=Leukemia |volume=21 |issue=4 |pages=838–42 |year=2007 |pmid=17268529 |doi=10.1038/sj.leu.2404528}}</ref>
*Számos lehetséges bór-10 tartalmú gyógyszert készítettek elő a bór-neutronbefogásos rákterápia számára ''(BNCT)''.<ref>{{cite web|url=http://www.pharmainfo.net/reviews/boron-neutron-capture-therapy-overview |title=Overview of neutron capture therapy pharmaceuticals |publisher=Pharmainfo.net |date=22 August 2006 |accessdate=2013-04-26}}</ref>
*Néhány bórvegyület ígéretesnek mutatkozik az [[ízületi gyulladás]] (arthritis) kezelésére, de erre a célra eddig még egyik sem jóváhagyott.<ref>{{Cite journal|title = Boron and Arthritis: The Results of a Double-blind Pilot Study|first = Richard L.|last = Travers|journal = Journal of Nutritional & Environmental Medicine|volume = 1|issue = 2|pages = 127–132|year = 1990|doi = 10.3109/13590849009003147|last2 = Rennie|first2 = George|last3 = Newnham|first3 = Rex}}</ref>
 
==== Rovarirtók ====
A bórsavat felhasználják rovarirtóként, nevezetesen hangyák, bolhák, és csótányok ellen.<ref name="Klotz 1994 1534–1536">{{Cite journal|title = Oral toxicity of boric acid and other boron compounds to immature cat fleas (Siphonaptera: Pulicidae)|first = J. H.|last = Klotz|journal = J. Econ. Entomol.|volume = 87|issue = 6|pages = 1534–1536|year = 1994|doi = |pmid = 7836612 |last2 = Moss |first2 = JI |last3 = Zhao |first3 = R |last4 = Davis Jr |first4 = LR |last5 = Patterson |first5 = RS}}</ref>
 
=== Detergensek és fehérítők ===
A bóraxot felhasználják különböző háztartási mosó-és tisztítószerekben,<ref>[http://householdproducts.nlm.nih.gov/cgi-bin/household/brands?tbl=chem&id=136 Record] in the Household Products Database of United States National Library of Medicine</ref> valamint jelen van néhány fogfehérítő készítményben.<ref name=CRC/> Sok tisztítószer, mosószer és mosodai [[fehérítő]] aktív oxigénjét a [[nátrium-perborát]] adja.<ref>{{cite journal|doi = 10.1351/pac197439040547|title = Industrial applications of boron compounds|year = 1974|last1 = Thompson|first1 = R.|journal = Pure and Applied Chemistry|volume = 39|issue = 4|page = 547}}</ref>
 
=== Egyéb alkalmazások ===
[[File:Apollo 15 launch.ogg|thumb|right|220px|Az ''[[Apollo–15]]'' Saturn V hordozórakétájának indítása trietil-borán gyújtással.]]
*Jellegzetes, zöld lángfestése miatt az amorf bórt pirotechnikai célokra használják.<ref>{{Cite journal|title = Pyrotechnic Chemistry|author = Kosanke, B. J. ''et al.''|publisher = Journal of Pyrotechnics|page = 419|year = 2004|isbn = 978-1-889526-15-7}}</ref>
*A [[keményítő]] és [[kazein]] alapú ragasztók tartalmaznak nátrium-tetraborátot ({{chem|Na|2|B|4|O|7| • 10 H|2|O}}).
*Néhány [[korrózió]]gátló rendszer bóraxot tartalmaz.<ref>{{cite web| url = http://chemicalland21.com/industrialchem/inorganic/BORAX%20DECAHYDRATE.htm| title = Borax Decahydrate| accessdate = 2009-05-05}}</ref>
*A nátrium-borátot folyasztószerként használják az [[ezüst]] és [[arany]] forrasztásához, valamint [[ammónium-klorid]]dal együtt a vasalapú fémek hegesztéséhez.<ref>{{Cite book| page = 56| title = The Science and Practice of Welding: Welding science and technology| author = Davies, A. C.|publisher = Cambridge University Press| year = 1992| isbn = 0-521-43565-X}}</ref> Műanyag- és gumitermékekben pedig égésgátló adalékanyagok.<ref>{{Cite book| page = 55| title = Fire Retardant Materials|author = Horrocks, A.R. and Price, D.|year = 2001| publisher = Woodhead Publishing Ltd.| isbn = 1-85573-419-2}}</ref>
*A [[bórsav]]at (más néven ortobóros-sav) {{chem|H|3|BO|3}} üvegszálas textilek és laposkijelzők gyártásához használják,<ref name="CRC" /><ref>{{Cite journal| title = Information technology and polymers. Flat panel display| author = Ide, F.| journal = Engineering Materials| volume = 51|page = 84|year = 2003|url = http://sciencelinks.jp/j-east/article/200311/000020031103A0287941.php}}</ref> valamint számos polivinil-acetát és polivinil-alkohol alapú ragasztóhoz.
*A trietil-borán egy olyan anyag, amely a [[Lockheed]] [[SR–71 Blackbird]] ''Pratt & Whitney J58'' típusú [[gázturbinás sugárhajtómű]]vének üzemanyagának (JP-7) begyújtására szolgál.<ref>{{cite web| url = http://www.marchfield.org/sr71a.htm| title = Lockheed SR-71 Blackbird|accessdate = 2009-05-05| publisher = March Field Air Museum}}</ref> 1967 és 1973 között a [[NASA]] [[Apollo-program|Apollo]]- és [[Skylab-program]]jaihoz használt [[Saturn V]] hordozórakéták F-1 motorjának begyújtására is alkalmazták. A trietil-borán az öngyulladó tulajdonsága miatt alkalmas erre a célra, illetve különösen azon tény miatt, hogy nagyon magas hőmérsékleten ég.<ref>{{Cite book| page = 86| title = The Saturn V F-1 Engine: Powering Apollo Into History| author = Young, A.| publisher = Springer| year = 2008| isbn = 0-387-09629-9}}</ref> A trietil-borán a [[Szabad gyökök|gyökös]] reakciók ipari iniciátora, amely alacsony hőmérsékleten is hatásos.
*Egyes vegyületei alacsony toxicitásuk miatt kedvelt favédőszerek.<ref>{{cite doi|10.1071/CH10132}}</ref>
 
== Biológiai szerepe ==
A bór szükséges az élethez. Egy 2013-as hipotézis feltételezi, hogy a bór és [[molibdén]] katalizálta az [[Ribonukleinsav|RNS]] létrejöttét a [[Mars (bolygó)|Mars]]on, majd körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtt meteoritok a Földre szállították azt.<ref name=mars>{{cite news|url=http://www.newscientist.com/article/dn24120-primordial-broth-of-life-was-a-dry-martian-cupasoup.html?cmpid=RSS%7CNSNS%7C2012-GLOBAL%7Clife#.Uh98K5BwaUk|title=Primordial broth of life was a dry Martian cup-a-soup|work=New Scientist|date=29 August 2013|accessdate=2013-08-29}}</ref>
 
Egyetlen ismert bórtartalmú természetes [[antibiotikum]] létezik, a ''boromycin'' amelyet a ''Streptomyces'' baktériumban izoláltak.<ref>{{Cite journal|last1=Hütter|first1=R.|last2=Keller-Schien |first2=W. |last3=Knüsel |first3=F. |last4=Prelog |first4=V. |last5=Rodgers Jr. |first5=G. C. |last6=Suter |first6=P. |last7=Vogel |first7=G. |last8=Voser |first8=W. |last9=Zähner |first9=H. |displayauthors=9 |title=Stoffwechselprodukte von Mikroorganismen. 57. Mitteilung. Boromycin |year=1967 |journal=Helvetica Chimica Acta |volume=50 |issue=6 |pages=1533–1539 |doi=10.1002/hlca.19670500612|pmid=6081908}}</ref><ref>{{cite journal|first1=J. D. |last1=Dunitz, |first2=D. M. |last2=Hawley, |first3=D. |last3=Miklos, |first4=D. N. |last4=White, |first5=Y. |last5=Berlin, |first6=R. |last6=Marusic, |first7=V. |last7=Prelog |displayauthors=7 |title=Structure of boromycin | |journal=Helvetica chimica acta |volume=54 |issue=6 |year=1971, |pages=1709–1713 |doi=10.1002/hlca.19710540624 |pmid=5131791}}</ref>
 
A bór nélkülözhetetlen növényi [[tápanyag]], elsősorban a sejtfalak integritásának fenntartásához szükséges. Ezzel szemben magas talajkoncentrációja (1,0 [[Ezreléknél kisebb részek|ppm]] felett) a levelek marginális és tip [[nekrózis]]át okozhatja, valamint gyenge általános növekedési teljesítményhez vezet. Az olyan alacsony szint, mint a {{szám|0.8|ppm}} ugyanezen tünetek megjelenését okozhatja a talajbeli bórra különösen érzékeny növényekben. Majdnem minden növény, még a talaj bórtartalmával szemben toleránsak is a bór-toxicitás bizonyos tüneteit mutatják, ha a bór koncentráció meghaladja az {{szám|1.8|ppm}} szintet. Amikor a koncentráció meghaladja a {{szám|2.0|ppm}}-et, néhány növény jól teljesít, mások viszont nem élik túl. Amikor a növényi szövetek bórtartalma meghaladja a {{szám|200|ppm}}-et, már valószínűleg megjelennek a bór-toxicitás tünetei.<ref>{{Cite news|url = http://info.ag.uidaho.edu/Resources/PDFs/CIS1085.pdf|archiveurl = http://web.archive.org/web/20091001005107/http://info.ag.uidaho.edu/Resources/PDFs/CIS1085.pdf|archivedate = 1 October 2009| publisher = University of Idaho| title = Essential Plant Micronutrients. Boron in Idaho| first = R. L.|last = Mahler| accessdate= 2009-05-05}}</ref><ref>{{cite web|title = Functions of Boron in Plant Nutrition|url = http://www.borax.com/agriculture/files/an203.pdf|archiveurl = http://web.archive.org/web/20090320175602/http://www.borax.com/agriculture/files/an203.pdf|archivedate = 20 March 2009|publisher = U.S. Borax Inc. |format=PDF}}</ref><ref>{{Cite journal|title = Functions of Boron in Plant Nutrition|first = Dale G.|last = Blevins|journal = Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology|volume = 49|pages = 481–500|year = 1998|doi = 10.1146/annurev.arplant.49.1.481|pmid = 15012243|last2 = Lukaszewski|first2 = KM}}</ref>
 
Mint ultra-[[nyomelem]], a bór szükséges a patkányok optimális egészségéhez. A bór-hiány előidézése patkányokban nem könnyű, mivel számukra szükséges bór annyira kis mennyiségű, hogy ultratiszta élelemre és porszűrt levegőre van szükség. A patkányok esetében a bór hiány a rossz bunda, vagy szőr minőségben nyilvánul meg. Feltehetően a bór más emlősökben is szükséges. Emberekben a bór-deficienciát (hiányt) még nem diagnosztizálták. Az emberi étrend széles körben tartalmaz kis mennyiségű bórt, és a szükséges mennyiség a rágcsálókon végzett vizsgálatok alapján, hasonlóan kicsi. A bór pontos élettani szerepe az állatvilágban alig ismert.<ref name="utrace">{{Cite journal|title = Ultratrace elements in nutrition: Current knowledge and speculation| first = Forrest H.|last = Nielsen|journal =The Journal of Trace Elements in Experimental Medicine|volume = 11| issue = 2–3 |pages =251–274| doi = 10.1002/(SICI)1520-670X(1998)11:2/3<251::AID-JTRA15>3.0.CO;2-Q|year = 1998}}</ref>
 
A bór minden növényekből készített ételben előfordul. Tápértéke 1989 óta vitatott. Úgy gondolják, hogy a bór számos biokémiai szerepet tölt be az állatokban, beleértve az embert is.<ref>{{cite web|url = http://www.pdrhealth.com/drug_info/nmdrugprofiles/nutsupdrugs/bor_0040.shtml|title = Boron|accessdate = 2008-09-18|publisher = PDRhealth |archiveurl = http://web.archive.org/web/20080524054321/http://www.pdrhealth.com/drug_info/nmdrugprofiles/nutsupdrugs/bor_0040.shtml |archivedate = 24 May 2008}}</ref> Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma ''(United States Department of Agriculture)'' által elvégzett kísérletben, amelyben posztmenopauzás nők napi {{szám|3|mg}} bórt szedtek, kiderült, hogy a bórtöbblet 44%-al csökkenti [[kalcium]] kiválasztódást, és aktiválja a [[D-vitamin]]t és az [[Tüszőhormon|ösztrogén]]t. Ez arra utal, hogy a bórnak lehetséges szerepe van a [[csontritkulás]] elnyomásában. Azt azonban, hogy ezek a hatások szokásosan táplálkozási vagy gyógyászati​​ eredetűek voltak, nem lehetett meghatározni. Az amerikai egészségügyi hivatal ''(U.S. National Institutes of Health)'' azt állítja, hogy a normál emberi étrendben a teljes napi bór bevitel a {{szám|2.1}}-{{szám|4.3|mg}} bór/nap értékek között mozog.<ref>{{Cite journal|title = Total boron|last = Zook|first = E. G.|journal = J. Assoc. Off Agric. Chem|volume = 48|page = 850|year = 1965}}</ref><ref>{{Cite book|url=http://books.google.com/?id=trUdm-GXchIC&pg=PA84|page=84|title=Health advisories for drinking water contaminants: United States Environmental Protection Agency Office of Water health advisories|author=United States. Environmental Protection Agency. Office of Water, U. S. Environmental Protection Agency Staff| publisher=CRC Press|year = 1993|isbn=0-87371-931-X}}</ref>
 
A 2-es típusú veleszületett endotheliális dystrophia, a [[szaruhártya]] dystrophia egy ritka formája az SLC4A11 [[gén]] mutációjához kapcsolódik, amely a jelentések szerint az intracelluláris bórkoncentrációt szabályzó transzportert kódolja.<ref>{{Cite journal|doi=10.1038/ng1824|date=July 2006|author=Vithana, En; Morgan, P; Sundaresan, P; Ebenezer, Nd; Tan, Dt; Mohamed, Md; Anand, S; Khine, Ko; Venkataraman, D; Yong, Vh; Salto-Tellez, M; Venkatraman, A; Guo, K; Hemadevi, B; Srinivasan, M; Prajna, V; Khine, M; Casey, Jr; Inglehearn, Cf; Aung, T|title=Mutations in sodium-borate cotransporter SLC4A11 cause recessive congenital hereditary endothelial dystrophy (CHED2)|volume=38|issue=7|pages=755–7|issn=1061-4036|pmid=16767101|journal=Nature Genetics}}</ref>
A bór az elemek egyik geokémiai csoportjába se sorolható; tulajdonságait csak az 1980-as évektől ismertük meg. Ennek egyik oka, hogy kimutatása nem egyszerű, a másik, hogy meglehetősen ritka elem. Koncentrálódásra nagyon kevéssé hajlamos; elemi állapotában a természetben nem fordul elő. Legfontosabb endogén ásványa a turmalin, aminek bórtartalma 2,8–3,6% között ingadozik. Exogén ásványai (bórax, boracit, borokalcit) viszonylag gyakoriak. A világ legnagyobb bórtermelői az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] és [[Törökország]]. Néha vulkáni hévforrások is tartalmaznak bórsavat. Ulexit nevű ásványa (NaCa[B<sub>5</sub>O<sub>6</sub>(OH)<sub>6</sub>] * 5H<sub>2</sub>O) átlátszó.
 
=== Analitikai mennyiség ===
Gazdaságilag fontos bórforrások a razorit (kernitérc) és tinkal, amiket a kaliforniai [[Mojave-sivatag]]ban bányásznak.
Az élelmiszerek vagy anyagok bórtartalmának meghatározásához a kolorimetriás ''kurkumin'' módszert alkalmazzák. A bórt bórsavvá vagy boráttá alakítják, majd [[kurkumin]]nal savas oldatban reagáltatva egy piros színű, bór-[[Keláthatás|kelát]] komplex, a [[rozocianin]] képződik.<ref>{{Cite journal| title = Corrections-Colorimetric Microdetermination of Boron By The Curcumin-Acetone Solution Method| first = L.|last = Silverman| journal = Anal. Chem.|year = 1953| volume = 25 |page = 1639| doi = 10.1021/ac60083a061| last2 = Trego| first2 = Katherine| issue = 11}}</ref>
 
=== Egészségügyi hatások és toxicitás ===
Az elemi bór előállítása nem egyszerű feladat. A kezdeti próbálkozások során a bór-oxidot [[magnézium]]mal vagy [[alumínium]]mal redukálták, de így a végterméket fém-boridok szennyezték. Manapság a tiszta bór előállításához bór-halogenideket redukálnak hidrogénnel magas hőmérsékleten.
Az elemi bór, a bór-oxid, a [[bórsav]], a borátok, és számos szerves bórvegyület nem mérgező az emberre és az állatokra nézve (hozzávetőleg az asztali [[só]]ra hasonlít). A bór medián halálos dózisa ([[LD50|LD<sub>50</sub>]]), vagyis az a dózis, amelynél 50% a mortalitás, az állatok esetében körülbelül {{szám|6|g}} bór per testsúly kilogramm. Azokat az anyagokat, amelyek LD<sub>50</sub> értéke meghaladja a {{szám|2|g}}-ot, nem tekintik mérgezőnek. Az emberre nézve halálos dózis minimumát még nem állapították meg. Napi {{szám|4|g}} bórsav beszedése a jelentések szerint nem jár mellékhatásokkal, de az ennél nagyobb mennyiség bevétele néhány alkalom után már mérgezőnek számít. Több, mint napi {{szám|0.5|g}} bór bevitele 50 napon keresztül, kisebb emésztési zavarokat és mérgezésre utaló problémákat okoz.<ref>{{cite journal|doi=10.1023/A:1004276311956|year=1997|last1=Nielsen|first1=Forrest H.|journal=Plant and Soil|volume=193|issue=2|page=199}}</ref> Egyetlen, {{szám|20|g}}-os orvosi adag bórsav bevétele a bór-neutronbefogásos rákterápia (BNCT) során használt módszer, amely nem jár indokolatlan toxicitással. A halak 30 percig élnek telített bórsav-oldatban, és ennél tovább is képesek életben maradni erős bórax-oldatokban.<ref>{{Cite book|page=385|url=http://books.google.com/?id=imMJJP5T5rsC&pg=PA385|title=Borates| author=Garrett, Donald E. |year=1998|publisher=Academic Press|isbn=0-12-276060-3}}</ref> A bórsav sokkal mérgezőbb a rovarok számára, mint az emlősökre nézve, ezért rutinszerűen használják rovarirtásra.<ref name="Klotz 1994 1534–1536"/>
 
A [[boránok]] (bór-hidrogén vegyületek) és a hasonló gáz-halmazállapotú vegyületek igen mérgezőek. Mint általában, nem az elem az, amely eredendően mérgező, a toxicitás a molekulaszerkezettől függ.<ref name="borates"/><ref name="boron"/> A boránok legalább annyira tűzveszélyesek, mint mérgezőek, ezért a kezelésük különleges figyelmet igényel. A nátrium-bórhidrid tűzveszélyes a redukáló természete miatt, és mert savval érintkezve [[hidrogén]]t szabadít fel. A bór-halidok korrozívak.<ref>{{cite web|url = http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc204.htm|title = Environmental Health Criteria 204: Boron|year = 1998| publisher = the International Programme on Chemical Safety| accessdate= 2009-05-05}}</ref>
A természetben a leggyakrabban borátok (BO<sub>3</sub><sup>3−</sup> és BO<sub>4</sub><sup>5−</sup> komplexek) formájában jelenik meg. A borátok vízben könnyen oldódnak, ezért a bór egyik legfontosabb felhalmozódási helye a tengervíz. A vízben hármas koordinációjú B(OH)<sub>3</sub>-csoport (bórsav) és a négyes koordinációjú B(OH)<sub>4</sub><sup>−</sup>-ion (borát) formájában fordul elő; ezek arányát a víz pH-tartalma határozza meg. A bór tehát fluid-mobilis tulajdonságú, azaz metamorfózis és mállás során könnyen távozik a kőzetekből.
 
== IzotópjaiMegjegyzések ==
{{megjegyzések}}
 
== Jegyzetek ==
A bórnak két, természetben előforduló stabil [[izotóp]]ja van, a B-11 (80,1%) és a B-10 (19,9%). Az egyes izotópokat a B([[oxigén|O]][[hidrogén|H]])<sub>3</sub> és B(OH)<sub>4</sub> egymásba alakulását felhasználva választhatjuk szét. A bórizotópok a természetes reakciókban (kőzetképződés, a víz fázisváltozása hidrotermális rendszerekben, a kőzetek hidrotermális átalakulása) is elkülönülhetnek. Ez utóbbi folyamatban inkább a <sup>10</sup>B(OH)<sub>4</sub> [[ion]]ok lépnek be az agyagásványokba, tehát a sós vízben relatíve felgyűlik a <sup>11</sup>B(OH)<sub>4</sub>; valószínűleg ezért nagyobb a <sup>11</sup>B részaránya a tengervízben, mint a földkéregben.
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
==További olvasnivaló==
{{fordítás|en|Boron|oldid=627671507}}
*[[Bórsav]]
*[[Bórsó]]
*[[Bórax]]
 
== További információk ==
* {{commons-natúr|Boron}}
{{források}}
{{commonskat|Boron}}
 
{{portál|Kémia|}}
http://www.mindat.org/show.php?id=4085
 
{{DEFAULTSORT:Bor}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bór”