„Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Removing Link GA template (handled by wikidata))
A '''Basilica Papale di Santa Maria Maggiore''' (latinul: ''Basilica Sanctae Mariae Maioris''), a Szűz Máriáról elnevezett legnagyobb római katolikus templom az [[olaszország]]i [[Róma|Rómában]].
 
A XVIII. század pápai várospolitikája nem távolodott el a XVI. századi [[V. Szixtusz pápa]] akaratától, vagyis attól, hogy [[Róma]] ne csak a kereszténység szellemi központja legyen, hanem materiális értékeivel is a világ (hatalmi) centrumává váljon. Róma a század folyamán gazdagodott: nagy városfejlesztéseket hajtottak végre, és látványos kultikus építményeket fejeztek be, mint a Lateráni Szent János-bazilikát, amely új homlokzatot kapott. A Sant Ignazio-templom elé új teret terveztek, a San Giovanni dei Fiorentini, a Santa Maria dell' Orazione e della Morte-templom, valamint a Santa Maria Maggiore bazilika pedig új homlokzattal gazdagodtak.
 
==A főszékesegyház születése==
 
[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore2.JPG|thumb|right|260px|[[Torriti]]: Mária Megkoronázása (XIII. sz) ]]
[[Fájl:Rom, Basilika Santa Maria Maggiore, Innenansicht.jpg|thumb|right|260px|A bazilika főhajójában]]
[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore6.JPG|thumb|right|260px|A főbejárat feletti belső faldíszítés]]
[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore7.JPG|thumb|right|260px|A főhajó aranyozott kazettás mennyezete)]]
 
A bazilika az V. században épült. Régi neve (Santa Maria ad Nives) körül a XIII. században legenda alakult ki, amely szerint [[Libériusz pápa|Libériusz pápát]] álmában felszólította a Madonna, hogy építtessen templomot azon a helyen, ahol a következő (augusztusi) nap reggelén friss hótakarót talál. Másnap valóban hó fedte az Esquilinus-dombnak ezt a helyét és a legenda szerint a pápa abba rajzolta botjával a bazilika tervét. (Ezt a legendát mondja el az előcsarnokbeli loggia lépcsőjénél levő, 1308-ból származó mozaik is).
 
==Története és kialakítása==
A XVIII. század pápai várospolitikája nem távolodott el a XVI. századi [[V. Szixtusz pápa]] akaratától, vagyis attól, hogy [[Róma]] ne csak a kereszténység szellemi központja legyen, hanem materiális értékeivel is a világ (hatalmi) centrumává váljon. Róma a század folyamán gazdagodott: nagy városfejlesztéseket hajtottak végre, és látványos kultikus építményeket fejeztek be, mint a Lateráni Szent János-bazilikát, amely új homlokzatot kapott. A Sant Ignazio-templom elé új teret terveztek, a San Giovanni dei Fiorentini, a Santa Maria dell' Orazione e della Morte-templom, valamint a Santa Maria Maggiore bazilika pedig új homlokzattal gazdagodtak.
 
A templom egyike a római négy [[patriarchális bazilika|patriarchális bazilikának]], illetve a hét [[főszékesegyház]]nak. Tulajdonképpen egyházpolitikai célból építtette [[III. Szixtusz pápa]] (432-440), ellenpontot képezve ahhoz, hogy a konstantinápolyi patriarcha nem ismerte el Máriának, mint istenanyának a tiszteletét. Valójába ezért és ekkor épült a templom, melyet a századok során többször átépítettek, de mindennek ellenére, belsejének jó része még őrzi az V. századi építészeti formákat.