„Cézium” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kisebb jav, pontosítás, forma: félkövér kiemeléseket nem szoktunk használni |
||
1. sor:
{{Cézium/Táblázat}}
A '''cézium''' ([[Latin nyelv|latinul]]: ''Caesium'') a [[periódusos rendszer]] 55. [[Rendszám (kémia)|rendszámú]] [[kémiai elem]]e, vegyjele
== Felfedezése ==
Neve a [[latin nyelv|latin]] ''caesius'' („égkék”) szóból ered. 1860-ban fedezte fel [[Robert Bunsen]] és [[Gustav Kirchhoff]] az általuk kifejlesztett [[színképelemzés]]sel. Innen kapta latin eredetű nevét. Szintén ők fedezték fel 1861-ben a [[rubídium]]ot
== Jellemzői ==
Levegővel érintkezve gyorsan oxidálódik, meggyullad. Kevés [[oxigén]] (
[[Hidroxidion]]nal
=== Jelentősebb vegyületei ===
* Cézium-borohidrid –
* [[Cézium-karbonát]] –
* Cézium-klorid –
* [[Cézium-
* [[Cézium-jodid]] –
* Cézium-jodát –
* [[Cézium-nitrát]] –
* [[Cézium-oxid]] –
* Cézium-antimonid –
* [[Cézium-hidroxid]] –
* [[Cézium-hidrid]] –
*
== Izotópjai ==
{{fő|A cézium izotópjai}}
Csak egy természetes izotópja van, ún. tiszta elem. Mesterséges izotópjai közül jelenleg mintegy 39-et ismerünk. A legtöbb Cs-izotóp
== Felhasználása ==
* [[Atomóra|Atomórákban]]
* A
* Egyes vegyületét (CsBH<sub>4</sub>) szilárd
* Az egészségügy terén is jelentős szerepet tölt be, hiszen a [[radioaktív]] céziumizotópok
* Számos [[magnetométer]]ben céziumgőzt használnak.<ref>{{cite journal|doi = 10.1007/s00340-005-1773-x|title = Comparison of discharge lamp and laser pumped cesium magnetometers|year = 2005|last1 = Groeger|first1 = S.|first2 = A. S.|first3 = A.|journal = Applied Physics B|volume = 80|pages = 645–654|last2 = Pazgalev|last3 = Weis|arxiv = physics/0412011 |bibcode = 2005ApPhB..80..645G|issue = 6}}</ref>
|