|
==Története==
[[1325]]-ben ''Balauasara'' néven említik.<ref>Zimmermann - Werner I, 394.</ref> A letelepülés 1200és1200. és 1250. között mehetett végbe.<ref>Juhász István: A Küküllők és Olt vidékének keresztyén egyházai.</ref> A [[Kiskend]]-i uradalomhoz tartozó birtokokat (Balavásár területét is), a Szalók nemzetségbeli Baládfiak kapták. A földbirtok megműveléséhez lakosságot telepítettek. Később, a birtok felaprózódásával, a népesség földművelő munkásokra és részbirtokosokra oszlik. A földbirtokosok olcsóbb munkaerőt (zsellérek, cselédek) telepítenek. Így jelenhetett meg a román és cigány népesség. A kereskedelem fejlődésével zsidó családok is lakják.<ref>Egyházkerületi Levéltár</ref> Ősi vámoshíd is volt a [[Kis-Küküllő]] folyón.
Kitűnő bortermővidék, szüretei, vásárai egykor messze földön híresek voltak. [[1851]]-ben az itteni szüreten tartották megbeszélésüket a [[Makk-féle összeesküvés]] résztvevői, akiket árulás folytán [[1854]]-ben Marosvásárhelyen a Postaréten kivégeztek.
A település melletti nagy kiterjedésű szőlőhegy és a termékeny talaj (ártéri hordalékos) a völgyben, nagymértékben meghatározta a lakosság foglalkozását.
[[1850]]-ben 583 lakósábóllakosából 430 magyar, 83 román, 52 cigány és 18 zsidó. [[1910]]-ben 985-en lakták, 929 magyar és 55 román. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Kis-Küküllő vármegye]] [[Erzsébetvárosi járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 1290 lakosából 1063 magyar, 121 cigány és 106 román volt.
[[2002]]-ben 1228-an lakták, 958 magyar, 174 cigány és 96 román.
==Közlekedés==
Területén kerszteződikkereszteződik az [[E60 (európai út)|E60]]-as (DN13) nemzetközi műút, a DN13A [[Szováta]] irányú elágazása és a DJ142 megyei alárendeltségű műút [[Dicsőszentmárton]] felé. Távolságok műúton: [[Marosvásárhely]] - 24 km, [[Segesvár]] - 31 km, Dicsőszentmárton - 36 km, Szováta - 36 km. A falu közepétől déli irányba halad az [[Egrestő (Maros)|Egrestőre]] vezető műút.
A falun áthalad a [[Parajd]] – [[Balázsfalva]] közötti vasútvonal is, amely kiszolgálja Szovátát és Dicsőszentmártont is.
| 