Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A '''bankjegy''' olyan [[pénzjegy]], melyet egy arra feljogosított (azaz bankjegykibocsátási szabadalommal rendelkező) [[bank]], a [[jegybank]] bocsát ki. A legtöbb országban csupán egyetlen jegybank van, a [[központi bank]], de például az [[Egyesült Királyság]]ban több bank is rendelkezik ilyen joggal. A bankjegyek mellett más típusú pénzjegyek, például az [[államkincstár]] által kibocsátott [[államjegy]]ek is lehetnek forgalomban.
 
Ma a legtöbb országban a készpénzállomány döntő részét bankjegyek képezik, kisebbik részét érmék. A forgalomban lévő bankjegyek mennyiségét a kibocsátó jegybank szabályozza, továbbá szavatolja ellenértéküket. A bankjegyek tervezéséről, gyártásáról, kibocsátásáról, cseréjéről, bevonásáról is a jegybank gondoskodik. A bankjegyek ellenértékét régen a jegybank úgy szavatolta, hogy garantálta azok [[értékpénz]]re (aranyra vagy ezüstre) váltását. Mióta a legtöbb ország felhagyott a nemesfém alapú monetáris politikával, a jegybankoknak megszűnt a nemesfémre váltási kötelezettsége, a bankjegyek (és az inherens értékkel gyakorlatilag szintén nem rendellkezőrendelkező nem nemesfém érmék) fedezetét az ország gazdasági kibocsátása fedezi.
 
== Bankjegykibocsátás Magyarországon ==
Magyarország területén legelőször az osztrák jegybank (Wiener Stadt Banco, később Oesterreichische National Zettel Bank, majd privilegirte oesterreichische National-Bank) bankjegyei jelentek meg (1762). Az első magyar kiadású bankjegyek az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] idején kerültek forgalomba, kibocsátójuk a Magyar kereskedelmi Bank volt. A szabadságharc leverése után ismét a bécsi központú privilegirte oesterreichische National-Bank jegyei forogtak.
 
A [[kiegyezés]]kor a magyar fél el akarta érni a különálló magyar jegybank felállítását, ezt azonban a császár meggátolta. Ehelyett a közös felügyelet alatt álló [[Osztrák-Magyar Bank]]ot hozták létre az osztrák jegybank jogutódaként (1878). A bankjegyekkel egyidőben államjegyek is voltak forgalomban, melyeket a Staats-Central-Casse (kiegyezés utáni magyar nevén: császári és királyi közös központi pénztár) adott ki. A [[Osztrák–magyar korona|korona]] beveztésévelbevezetésével egyidőben (1892) azonban megszűnt az államjegyek forgalomba hozatala.
 
[[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után az Osztrák-Magyar bankot likvidálni kellett, a kezdeti zűrzavaros időszakban laza kontroll alatt folyt a papírpénzkibocsátás. A tanácsköztársaság idején (1919) a Magyar Postatakarékpénztár adott ki pénztárjegyeket - ezek fedezetét a bevont osztrák-magyar bankjegyek képezték. A pengő bevezetéséig (1927) államjegyek voltak forgalomban. A [[Magyar pengő|pengő]] kibocsátója a függetlenné vált ország önálló jegybankja, a [[Magyar Nemzeti Bank]] volt. 1944-ig más nem is bocsátott ki pénzjegyeket, ekkor a megszálló [[Vörös Hadsereg]] adott ki fedezet nélküli hadipénzeket. Az 1946-ban kiadott [[Magyar adópengő|adójegyek]] sem jegybanki kibocsátások voltak. A [[Magyar forint|forint]] bevezetése óta ismét a Magyar Nemzeti Bank bankjegyei az egyedüli papírpénzek Magyarországon.
 
A másik forma a polimer. Ezt a módszert Ausztrália vezette be elsőként 1991-ben. A polimer bankjegyek nyomtatása szabadalommal védett, így kizárólag a Securency cég teheti ezt meg.<ref>[http://allafrica.com/stories/201209120215.html Nigeria: CBN Clarifies Decision to Abandon Polymer Banknotes]</ref>
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
69 449

szerkesztés