„Szőnyegbombázás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
 
=== Finn háború ===
[[Európa|Európában]] az első terrorbombázást a szovjet légierő hajtotta végre [[1939]]. november 30-án a [[téli háború]] során [[Helsinki]] ellen. A szándék egyértelmű volt, hiszen a finn főváros a frontvonaltól nagyon messze esett, katonai célpontjai egyáltalán nem voltak. A bombázás a hadüzenet nélküli háború beveztésebevezetése volt. A téli háború kezdete után nem sokkal a szőnyegbombázások kiterjedtek [[Viborg (Oroszország)|Viipuri]], [[Kotka]] és [[Turku]] térségére is.
 
=== A második világháborúban ===
35. sor:
A németek által elkövetett legismertebb szőnyegbombázások a [[London bombázása|London]], [[Varsó bombázása|Varsó]] és [[Rotterdam bombázása|Rotterdam]] városát ért támadások. A legfontosabb azonban az 1940. november 14-i [[Coventry bombázása|Coventry elleni légitámadás]] mind közül, mert mind a Luftwaffe megítélésében, mint a háború további menetében jelentős szerepet játszik. Ez a támadás is katonai célpont (repülőtér és 17 darab üzem, köztük repülőgépmotor-gyárak) ellen irányult, de a nagy számban (20%) használt gyújtóbombák és a célpontok szétszórtsága következtében 568 halálos áldozattal járt, és egy rosszul célzott bomba eltalálta a közeli székesegyházat is. Ez a lerombolt templom vált a Luftwaffe kegyetlenségének és terrortámadásainak jelképévé. Hasonló a rotterdami bombázás is, amelyet 1940. május 14-én hajtottak végre, de ma már bizonyíthatóan tévedésből, ráadásul a brit propaganda alaposan túlzott is. A hírekben közölt {{szám|30000}} áldozat helyett valójában mintegy 900 halálos áldozat volt.<ref>''Illustrated Word War II Encyclopedia''. 2. kötet, szerk: Peter Young, H.S. Stuttman Inc. Kiadó, 1978, ISBN 0-87475-520-4, 144. o.</ref> A körülmények kétszeres szerencsétlen összejátszása okozta a tragédiát: a lakóterület a Lek-híd helyett kapott találatokat, ugyanakkor a városparancsnok kapitulációja idején a gépek már a levegőben voltak, és nem sikerült visszahívni őket. London 1940-ben nem szerepelt a német célok között, de augusztus 25-én 12 eltévedt gép néhány bombát dobott a városra, amelyről a London Times másnapi száma azt írta: „nagyon csekély károk”. Ez a szándéktalan támadás azonban kapóra jött [[Winston Churchill]]nek ahhoz, hogy elrendelje [[Berlin bombázása|Berlin bombázását]].
 
A [[normandiai partraszállás]] után változott a német hadvezetés hozzáállása, de nem a Luftwaffe részéről: 1944. nyarán repülőgép helyett [[V–1]] robotrepülőgépekkel sorozatosan hatórás szárnyasbomba- és rakéta- össztüzeket zúdítottak Londonra. Egy-egy ilyen periódus során 672-840 szárnyas bomba csapódott be a brit fővárosban és környékén.
 
==== Nagy-Britannia ====
[[File:Royal Air Force Bomber Command, 1942-1945. CL3400.jpg|jobb|250px|bélyegkép|[[Hamburg]] az [[1943]]. július 25. – augusztus 3. között végrehajtott „Gomorra-akció” (gyújtóbombákkal előidézett tűzvihar) után]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-08778-0001, Dresden, Tote nach Bombenangriff.jpg|bélyegkép|jobb|250px|A polgári lakosság hullahegyei [[Drezda|Drezdában]], az [[1945]]. február 13–15. között végrehajtott RAF-szőnyegbombázások nyomán]]